|
|
 |
|
 |
Magyar politikai helyzet
|
Washington, 1989. január 31. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Magyarországon felgyorsult a politikai reformok bevezetésének
üteme, és a magyar vezetők ma olyan témákról is beszélnek, amelyek
akár egy évvel ezelőtt tabunak számítottak. Munkatársunk Bécsből
küldött jelentését Rácz Zoltán tolmácsolja:
- A legmeglepőbb nyilatkozat a hét végén Pozsgay Imre
államminisztertől származik. Kijelentette ugyanis - amit egyébként
mindenki tud -, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem
népfelkelés volt. Pozsgay kijelentése a magyar rádióban a magyar
kommunista párt részéről az 1956-os események egyértelmű
átértékelését jelenti.
Az 1956-os forradalmat a szovjet csapatok elfojtották, miután Nagy
Imre miniszterelnök bejelentette Magyarország kilépését a Varsói
Szerződésből. Az elmúlt 30 évben a magyar vezetőség következetesen
ellenforradalomnak nevezte az eseményeket. Most, az átértékelés
mindössze két nappal azután hangzott el, hogy a magyar kormány
beleegyezett Nagy Imre és társai holttestének exhumálásába és
normális eltemetésébe.
Pozsgay azonban azt is kijelentette, hogy mindez nem jelenti Nagy
Imre rehabilitálását.
Magyar újságírók a hét végén felhívást tettek közzé azoknak a
társaiknak rehabilitálására, akiket az 1956-os forradalom után
kizártak az újságíró szövetségből. A szövetség egyben követelte a
földalatti kiadványok legalizálását és hangoztatta, hogy a
glasznoszty egyetemes, nem lehet különbözően értelmezni a hivatalos
és nem hivatalos kiadványokra.
A felhívás egyértelmű fejlődést tükröz a sajtószabadság irányában
május óta, amikor eltávolították hivatalából a hosszú ideig uralmon
lévő Kádár Jánost. A többpártrendszer kifejlesztése is folyamatban
van. Pozsgay azt mondotta a magyar rádióban, hogy a kommunista
pártnak meg kell tanulni az együttélést más pártokkal.
Nyers Rezső államminiszter egy lépéssel tovább ment: az osztrák
Profil magazin tegnapi számában azt mondotta, hogy a kommunista
párt széles alapokra helyezett koalícióra törekszik, amely magában
foglalná a baloldalt és a centrumot, tehát a kommunista pártot,
valamint az újjáalakult Szociáldemokrata és Kisgazdapártot. Más
pártok - mondotta Nyers - amelyek kapitalista érdekeket
képviselnek, esetleg szintén működhetnek..
A reformok nemcsak a politikai intézményrendszerben, hanem a
hivatalos szimbólumokban is változásokat hoznak. Az Országgyűlés
alkotmányjogi bizottságának pénteki ülésén a képviselők azt
mondották, hogy a Magyar Köztársasághoz ragasztott "demokratikus",
illetve "szocialista" jelzők feleslegesek. Az Alkotmánynak kell
meghatározni a kormány demokratikus jellegét, illetve a szocialista
rendszert.
A képviselők ugyanakkor állást foglaltak a szovjet stílusú címer
megszüntetése mellett, és szorgalmazták a régi magyar címer
visszahozását, esetleg Szent István koronájával.
Az elhangzottakkal kapcsolatban még csak annyit, hogy a Washington
Post című fővárosi lap mai száma budapesti keltezésű néhány soros
jelentésében arról számol be, hogy Grósz Károly pártfőtitkár
cáfolta Pozsgay Imre államminiszter kijelentését, amely szerint
1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. Grósz szerint
az MSZMP vezetősége még nem döntött arról, hogy az 1956-os
eseményeket valóban népfelkelésnek tekintse. +++
1989. január 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|