Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 18.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Hungaroton dolgozóinak levele Andrásfalvy Bertalanhoz

"... megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy Bors Jenő vezérigazgató munkaviszonyát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felmondta oly módon, hogy munkájára már másnap sem tartanak igényt. Az intézkedést antidemokratikusnak és elhibázottnak tekintjük, mivel: ..."
BBC, Panoráma:

Európai közösségi tagság?

"Kevesebb mint három hánappal ezelőtt Antall miniszterelnök közeli tanácsadója, Jeszenszky Géza, jelenlegi külügyminiszter azt mondta: Magyarország tagsága az Európai Közösségben akadémikus kérdés."

Az Országgyűlés üléséről

(Makvári György)
München, 1989. január 12. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A
Frankfurter Allgemeine Zeitung Budapestről keltezett tudósítását
ismertetjük. Az Országgyűlés most véget ért ülésszakával foglalkozó
cikk a viták ismertetését követően ezt írja:
- A budapesti megfigyelők többsége egyetért abban, hogy
Magyarországon újabb fontos lépés történt a demokrácia
feltételeinek
megteremtése felé. Kulcsár igazságügy-miniszter pedig ismételten
kijelentette, hogy Magyarország nyugat-európai példákat követ a
jogállamiság megvalósítására tett igyekezetében.
    
    
- A Frankfurter Allgemeine Zeitung után a Times idevágó cikkét
londoni tudósítónk Rentoul Ferenc ismerteti:
- A Times hasábjain terjedelmes cikkben foglalkozik Schöpflin
György, a londoni közgazdasági egyetem előadója a magyarországi
fejleményekkel.
    
    Bevezetőjében megállapítja, hogy a politikai változások rendkívüli
ütemben haladnák előre, és míg pár hónappal ezelőtt még csak a
legvérmesebb reformerek mertek komolyabban beszélni
többpártrendszerről, ma már nem az a kérdés: legyen-e egyáltalán
többpártrendszeren alapuló demokrácia, hanem az, hogy mikor
vezessék be.
    
    A parlament megszavazott egy törvényt, melynek értelmében politikai
szervezetek működhetnek a kommunista párton kívül is - ami
belátható időn belül esetleg koalícióra vezethet.
    
    Ennek a gyökerei két demokratikus megvalósulásból eredeznek: az
1945 és 47 közötti koalícióból és a 1956-os forradalomból.
    
    A kisgazdák és a szociáldemokraták - akik 1945-ben a szavazatok
abszolút többségét nyerték el - most újra kiléptek a politika
színpadára.
    
    Schöpflin ezután fejtegeti a különféle pártok esélyeit, majd idézi
Bíró Zoltánt, aki budapesti tartózkodása alatt azt mondta neki,
hogy szabad választásokon a Demokrata Fórum nagyon jó esélyekkel
venné fel a versenyt a kommunista párttal.
    
    És ez a probléma magva. Az, hogy lehetne a jelenlegi rendszeren
változtatni úgy, hogy a nem kommunista elemek is számarányukhoz
méltón legyenek képviselve, de ugyanakkor a kommunistáknak és a
párt egyéb haszonélvezőinek ne kelljen attól tartaniuk, hogy másnap
felkötik őket az első fára.
    
    Akivel csak beszéltem, tart a robbanástól - írja Schöpflin -,
mindenki aggodalmasan idézi fel 1956 emlékeit. De ez az
összehasonlítás nem állja meg a helyét. Sokkal közelebbi analógia
1970-es évek végén fennállt lengyel állapotokkal való
összehasonlítás. A lengyel vezetők akkor teljesen elvesztették az
irányérzetüket, a hatalom is szinte kicsúszott a kezükből, és
egyszerűen nem tudták a megrekedt nemzetgazdaságot kizökkenteni a
kátyúból.
    
    Grósz Károly mai napig is tétova, habozó magatartást tanúsít,
még mindig nem látszik tisztán: mit akar csinálni - és ez csak
megnehezíti a helyzetet.
    
    A kommunista párt maga megoszlott, a régi vágású vaskalaposok, akik
a rend helyreállításáról beszélnek, átlátják ugyan, hogy
mindenképpen gazdasági reformokat kell bevezetni - de rettegnek
attól, hogy a hatalmat megosszák másokkal. Márpedig, ha erre nem
hajlandók, akkor Magyarországon is lehet a jugoszláviaihoz mérhető
infláció, Lengyelországban beállott tespedés, és romániai éhínség.
    
    De a 40 éve begyepesedett párt nem tud egyik napról a másikra
amerikai szellemű demokráciává átvedleni. A kibontakozás egyetlen
útja az lenne, ha a kommunisták elfogadnák a parlament központi
vezető szerepét, és minél előbb kiírnának szabad választásokat.
    
    
A demokrácia irányába való fejlődés megkönnyítené az ország mintegy
17 milliárd dollárra rúgó külföldi tartozásának a törlesztését is,
mert a Nyugat jobb szemmel nézné a demokratikus Magyarországot.
    
    Ugyanakkor a Szovjetunió sem gördítene valószínűleg akadályokat
ennek az útjába, mert ez megmutatná a szovjet konzervatívoknak: a
demokratizálás nem jelenti okvetlenül azt, hogy elérkezett a világ
vége.
    
    (folyt.)


1989. január 12., csütörtök


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD