|
|
 |
|
 |
Margaret Thatcher programja
|
1990. szeptember 19., szerda - Szerda délelőtt az Országházban
folytatódtak a magyar-brit miniszterelnöki megbeszélések. Margaret
Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnöke rövid
négyszemközti megbeszélésre ült le vendéglátójával Antall József
miniszterelnökkel a kormányfő dolgozószobájában, miután a kora
reggeli órákban már két kegyeletes megemlékezésen is részt vett.
Thatcher asszony a kegyelet és a megemlékezés virágait helyezte el
Raoul Wallenberg szobránál, illetve a Magyar Hősök Emlékművénél a
Hősök terén.
A kormányfői párbeszéd magyar politikusoknak, illetve a brit
kíséret tagjainak bevonásával folytatódik. A program szerint a
plenáris tárgyalások után Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke
fogadja Margaret Thatchert a Parlament Nándorfehérvári termében.
Ugyancsak délelőttre tervezték a brit kormányfő látogatását az
értéktőzsdén. Az előzetes tervek szerint Margaret Thatcher délután
találkozik a Szabad Demokraták Szövetségének vezetőivel a
Parlamentben, majd délután 16 órakor Antall József és a brit
miniszterelnök közös nemzetközi sajtókonferencián válaszol az
újságírók kérdéseire a Hilton Szállóban. (MTI)
1990. szeptember 19., szerda 09:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Margaret Thatcher programja (1. rész)
|
1990. szeptember 19., szerda - Nagy-Britannia fenntartás
nélkül, teljes szívvel támogatja Magyarországnak azt a törekvését,
hogy 1992. január 1-jéig kétoldalú társulási szerződést kössön az
Európai Közösségekkel - szögezte le Margaret Thatcher brit
miniszterelnök vendéglátójával, Antall József kormányfővel
folytatott tárgyalásain.
A magyar-brit miniszterelnöki eszmecsere - a keddi rövid
ismerkedő megbeszélés után - szerda délelőtt az Országházban
folytatódott. Margaret Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királysága hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó
miniszterelnöke először négyszemközti megbeszélésre ült le
vendéglátójával, majd a magyar, illetve a brit tárgyalócsoport
tagjainak részvételével plenáris tárgyalásokat tartottak. A
tárgyalóasztal mellett elhangzottakról László Balázs kormányszóvivő
tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit.
Magyarország EK társulási szándékát brit részről cselekvő
támogatással segítik - ígérte a brit kormányfő, ami a többi között
azt jelenti, hogy ezügyben megsürgetik a brüsszeli bizottságot,
amely, úgymond, hajlamos a kérelmek lassú, megfontolt
kivizsgálására. Magyarország végcélja a teljes jogú tagság az
Európai Közösségekben - hangoztatta Antall József, s ezzel
kapcsolatban is biztatást kapott a brit kormányfőtől. Nagy-Britannia
ugyanis támogatja azt a kérést, hogy már a társulási szerződésben is
foglaltassék benne: a társult tagság nem végállomás, hanem a teljes
jogú tagság egyik lépcsőfoka.
A kormányfői megbeszéléseken tág teret szenteltek a
privatizációs folyamatnak, ami Magyarország európai állammá
válásának kulcskérdése. Az Európa közösségébe ,,újrafelvételre,,
jelentkező Magyarország számára ezzel kapcsolatban a brit példát
idézte Margaret Thatcher. Emlékeztetett arra, hogy maga is nagy
gondot fordított a szigetország iparának erőteljes privatizálására,
miáltal a rosszul menedzselt, pazarló cégek piaci viszonyok közé
kerültek, s versenyre kényszerültek. Az eredmények nyomán
Nagy-Britanniában most az energia szektor privatizációja került
napirendre.
Antall József a magyar privatizációs terveket ismertetve
hangsúlyozta: a kormány egyáltalán nem ellenzi a külföldi
tőkebefektetéseket; sem a kis-, sem a közép-, sem a nagyvállalati
szektort nem zárják el a külhoni befektetők elől. (folyt.köv.)
1990. szeptember 19., szerda 14:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Margaret Thatcher programja (2.rész)
|
Igaz ugyan, hogy a hazai középréteg megerősítése érdekében az
úgynevezett előprivatizációból - vagyis a kisvállalkozások
magánkézbe adásából - most kirekesztették a külföldi érdeklődőket, a
továbbiakban azonban a privatizáció során semmilyen vállalati
nagyságnál nem diszkriminálják a befektetőket. Antall József ezzel
kapcsolatban a brit vendégek figyelmébe ajánlotta, hogy az Állami
Vagyonügynökség a napokban meghirdette az első húsz magyar vállalat
privatizációját, csaknem egymilliárd dollár értékben. A kormány
igyekszik a privatizációt a lehető leggyorsabban lebonyolítani, és
sem elvileg, sem gyakorlatilag nem tervez semmiféle korlátozást a
privatizációban, a magyar gazdaság egyetlen szektorában sem. A
kormányfő megerősítette, hogy a privatizáció ,,levezénylésében,,
Magyarország számít a brit segítségre, szakértelemre.
Brit cégek magyarországi jelenléte kapcsán szóba került a
megbeszéléseken az is, hogy a BBC, a világhírű brit
tömegtájékoztatási társaság rádióadást szeretne indítani
Magyarországon, s ehhez hullámsávot igényelne. Antall József ezzel
kapcsolatban türelemre intette a brit médiumot, mivel Magyarországon
egyelőre frekvenciamoratórium van érvényben; a rádió- és a
televízió- hullámsávok elosztásának ügyét várhatóan a készülő
sajtó-, illetve médiatörvény rendezi majd. Mindazonáltal magyar
szakmai körökben nagyra értékelik a BBC tevékenységét.
A kormányfői eszmecsere után Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság
elnöke fogadta Margaret Thatchert a Parlamentben. (folyt.köv.)
1990. szeptember 19., szerda 14:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Margaret Thatcher programja (3. rész)
|
A találkozón a brit kormányfő arról a szerepről beszélt, amelyet
a közép-kelet-európai kis államok játszanak a térség
demokratizálódási folyamataiban. Úgy vélekedett, hogy példájuk -
amennyiben sikerre vezetnek gazdasági próbálkozásaik, s érezhetően
javulnak a nép életkörülményei - mások számára is vonzóvá teheti az
átalakulást. Így például a szovjet peresztrojka számára is biztatást
adhat a keleti régió kis országaiban folyó demokratizálódás sikere.
Brit megítélés szerint a példaadás szempontjából Magyarország
kulcsszerepet tölt be a régióban. Göncz Árpád a megbeszélés kínálta
lehetőséget felhasználva megerősítette II. Erzsébet királynő
magyarországi meghívását. (folyt.köv.)
1990. szeptember 19., szerda 15:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Margaret Thatcher programja - 4. rész
|
Margaret Thatcher délután a Szabad Demokraták Szövetségének
vezetőivel találkozott a Parlamentben. Mint Demszky Gábor, az SZDSZ
ügyvivője az MTI munkatársának elmondta: a szivélyes eszmecserén a
miniszterelnök-asszonyt tájékoztatták a magyar politikai élet
alakulásáról, a szabad demokraták helyzetértékeléséről. Margaret
Thatcher udvarias észrevételeket tett az elhangzottakra,
hangsúlyozva a rendszerváltás nagyszerűségét, megemlítve nehézségeit
is. A beszélgetés során egyetértettek abban, hogy az angolszász
országoknak, így az Egyesült Királyságnak is jelentős szerepet kell
betöltenie Magyarországon, bővítve a magyar-angol gazdasági és
kulturális kapcsolatokat, hozzájárulva Magyarország
külkapcsolatainak alakításához. Ugyancsak azonosan vélekedtek a
gazdasági kérdésekkel összefüggésben. A brit politikus és az SZDSZ
képviselői egyaránt fontosnak ítélték a mielőbbi privatizációt, a
bátor válságkezelést. Megállapították: Magyarország számára az
jelentheti a sikeres utat, ha a lehetőségekhez képest gyorsan
végrehajtja a gazdaság deregulálását, korlátozza abban az állam
szerepét. (folyt. köv.)
1990. szeptember 19., szerda 18:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Margaret Thatcher programja (5. rész)
|
A magyar politikai élet vezetőivel megtartott beható
eszmecseréket a nap folyamán számos kiegészítő program tette
teljessé. A brit miniszterelnök-asszony a reggeli órákban két
kegyeletes megemlékezésen vett részt. Elsőként Raoul Wallenberg
szobránál helyezte el a megemlékezés virágait, majd katonai
tiszteletadás mellett a Magyar Hősök Emlékművét koszorúzta meg a
Hősök terén. Margaret Thatcher időt szakított arra is, hogy rövid
Belvárosi séta keretében meglátogassa a magyar üzleti élet egyik
ígéretes új hajtását, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban működő
értéktőzsdét.
Margaret Thatcher és vendéglátója, Antall József délután közös
nemzetközi sajtókonferencián válaszolt az újságírók kérdéseire a
Hilton Szállóban.
A brit miniszterelnökkel folytatott eszmecseréket összegezve
Antall József hangoztatta: közelmúltban Helsinkiben megtartott
találkozójuk után, most Budapesten ismét hasznos, tartalmas
tárgyalásokra nyílott alkalma Margaret Thatcherrel. A tárgyalásokon
igen széles temetikát tekintettek át, a kétoldalú kapcsolatoktól a
nemzetközi politikai fejleményeken át a pártközi kontaktusokig.
Margaret Thatcher ehhez hozzáfűzte, hogy 1984-es látogatása után
most egy teljesen megváltozott Magyarországra érkezett. A mai
Magyarország vezetőivel folytatott baráti hangvételű párbeszéd
alapját az teremti meg, hogy az országot kormányzó közép-jobb
tömörülés felfogása, ,,filozófiája,, közel áll a brit
konzervatívokéhoz. Thatcher asszony vélekedése szerint ez a
közép-jobb politikai irányzat nagyobb léptekkel halad Európa
irányába, mint bármely más közép-kelet-európai demokratizálódó állam
vezetése. Ennek kapcsán a brit miniszterelnök ismételten
támogatásáról biztosította Magyarország törekvését az Európai
Közösségekkel kötendő társult tagsági szerződésről. Elmondta azt is:
e szerződések ügyében új felfogású álláspontot képvisel, amelynek
lényege, hogy az EK-nak testre szabottabb megállapodásokat kellene
kötnie az egyes jelentkezőkkel. Magyarország ügyében azt is
világossá kell tenni, hogy a kommunista diktatúrától megszabadult
országot szívesen látják az európai szabad népek közösségében. A
kelet-európai változásokat taglalva a brit miniszterelnök elismerően
szólt Gorbacsov elnök érdemeiről. A szovjet vezető, úgymond, elég
bátor volt ahhoz, hogy meglássa: az egyéni szabadságot elfojtó
kommunizmus semmiféle perspektívát sem jelenthet.
Antall Józset arról faggatták a külföldi újságírók, Magyarország
beveszi-e a piacépítés keserű piruláját. A miniszterelnök
leszögezte: a kormány elszántan végrehajtja a tervezett
intézkedéseket. (folyt.köv.)
1990. szeptember 19., szerda 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Margaret Thatcher programja (6. rész)
|
Elismerte ugyan, hogy az infláció mértéke az idén 25-30 százalék
körül alakul, ám a tervezett ellenlépések eredményeként remény van
arra, hogy a jővő év első felében megfékezzék a pénzromlást. Ezt
mindenekelőtt a költségvetés kiadásainak lefaragásától, az állami
támogatások csökkentésétől várják. Sajnos több olyan külső körülmény
van, amelynek alakulása ma még megjósolhatatlan. Ilyen például a
szovjet energiaimport jövője, illetve az Öböl-válság hatása. Ez
utóbbi kapcsán Antall József közölte: Magyarország segélyeket juttat
el az öbölbeli konfliktus nyomán menekültté vált emberek helyzetének
enyhítésére. Margaret Thatcher hangoztatta: Nagy-Britannia
ragaszkodik az ENSZ-határozatok előírásainak fenntartásához; a
rendezés alapelve, hogy helyre kell állítani a törvényes kuvaiti
kormányt; s nem szabad megengedni, hogy Irak hasznot húzzon a
konfliktusból.
Az újságírók tudakolták Margaret Thatcher véleményét egy,
Kelet-Európának nyújtandó, a Marshall-segélyhez hasonló támogatási
programról. A miniszterelnök-asszony úgy válaszolt: ,,nem hiszem,
hogy ez a megfelelő mód,, a támogatásra. Ezzel az elképzeléssel
szemben előnyben részesítette a képzéshez, a management-hez nyújtott
nyugati segítséget. (MTI)
1990. szeptember 19., szerda 18:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|