|
|
 |
|
 |
Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (1. rész)
|
1990. szeptember 3., hétfő - Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei
kistelepülésen, Tiszabőn töltötte hétfői munkanapját Göncz Árpád
köztársasági elnök. Érkezésének hírére többszáz helybéli gyűlt össze
a községi tanácsháza előtti téren, miután a faluban igen ritka
eseménynek számított az elmúlt évtizedekben még egy-egy megyei
vezető látogatása is.
A községi tanácsházán a köztársasági elnök őszinte, kendőzetlen
tájékoztatót kért a falu életéről, mert - mint hangsúlyozta -
tanulni és emberközeli tapasztalatokra szert tenni jött Tiszabőre.
Nyíltságban, szókimondásban nem is volt hiány Négyesi Zoltán
tanácselnök beszámolójában, s a tájékoztató arra is választ adott:
korábban miért kerülték el ezt a Tiszamenti falucskát a politikai
vezetők. Mint a falu történetéből kiderült, ma a régió fehér
foltjaként emlegetett, elmaradott Tiszabő múltja számtalan
büszkeségre okot adó elemet hordoz. Az árvízmentes szigetre épült
település hamar fontos révátkelő hellyé vált, az 1800-as évek
második felében pedig sörgyár, gyufagyár, ecetgyár is működött itt,
és virágzó kereskedelmi hálázata volt a falunak. A két világháború
pusztításai ugyan megviselték a falut, de még sikerült a
talpraállása. Mindez azonban csak rövid ideig tartott, mert az
elkövetkező évtizedek hibás politikai döntései az 1980-as évek
közepére a virágzó faluközösséget szétzilálták és a községet
elszegényítették. Nagyon sok kárt okozott a faluvezetés
iskolázatlansága, szűklátókörű túlbuzgósága, emellett a pártharcok,
a beszolgáltatások, a kuláküldözés és az erőszakos tsz-szervezés
szinte elüldözte Tiszabőről a dolgozni, boldogulni akarókat. A végső
döfést az adta meg, amikor a falut szerepkör nélküli községgé
nyilvánították, s ez a titulus azonnal együtt járt az infrastruktúra
tudatos visszafejlesztésével. Jelenleg a 2000-es lélekszámú lakosság
több mint felét cigányok alkotják, a nem cigány lakosság pedig
erősen elöregedett. A lakosság 80 százaléka él a létminimum alatt.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 17:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (2. rész)
|
Göncz Árpád megköszönte a kérésének megfelelő tájékoztatást, s
mint kicsit szomorúan megjegyezte: úgy látszik, a rossz sorsra
került falvak közül Tiszabő a sztárfalu
Országjárása során - mondta
- csak az ismerkedés célja vezérelte ebbe a kisközségbe, mert
csodákat tenni nem képes, magas rangja ellenére sem. Arra viszont
igen, hogy tízmillió magyar képviselőjeként odafigyeljen a
nyomorúságos helyzetre, mindenféle látványos ígérgetés nélkül. Egy
biztos - hangsúlyozta -, ha nem tudjuk kellőképpen a cigányság
gondját-baját orvosolni, akkor ezt egy országnyi nép fogja hamarosan
bánni.
Göncz Árpád ezt követően részt vett a helyi általános iskola
tanévnyitó ünnepségén, ahol a felkérésnek eleget téve, rövid
beszédet mondott. Bevezetőjében a gyerekeket köszöntötte, akik
minden felnőtt számára a jövőt testesítik meg. Szónoklatot tőlem
senki se várjon - folytatta immár a felnőtteknek -, inkább hangos
gondolkodást, s csak azt fogadják el, amit alaposan átgondolva is
igaznak tartanak. Tiszabőn is érzem azt a rosszkedvű
türelmetlenséget, amivel máshol is lépten-nyomon találkozom. Ennek
jogosságát nem lehet vitatni, de szerencsére a korábbi
beszélgetésből kitűnt, van e türelmetlenségnek egy vékonyka, jókedvű
változata is. Abban a helyzetben vagyok, hogy megismerhettem az
itteni múltat, egy csúfosan megbukott településpolitika
következményeit, és talán egy kicsit a jövőt is. Nyilvánvaló, hogy
az elkövetkező években a szegénységet, a nincstelenséget nem tudjuk
gyorsan megszüntetni, mert a mostani gazdasági mélyponton erre
egyszerűen nincs pénz. Egyet viszont jószívvel ajánlhatok: először a
demokráciát próbálják meg felépíteni. Azt a rendszert, amelyben
mindenkinek van bátorsága kiharcolni a maga igazát, meg tud alkudni
másokkal saját érdekében, és az ellentétes érdekekből kialakulhat
valami előbbre vivő hasznosság.
Most a falu és az egész ország is a szeptember végi választások
előtt áll, ami egy új utat jelent - mondta a továbbiakban. Ezt az
utat még pontosan nem ismerjük, egyet viszont tudunk róla: olyan
lesz, amilyennek magunk építjük
A falunak is megnő majd a
felelőssége, hiszen az eddiginél várhatóan több pénzt fog kapni
saját gazdálkodására. Így megkülönböztetett figyelem illeti meg a
jövőben a megválasztott önkormányzatot, amely a közösség bizalmából
tevékenykedhet. Békés, nyugalmas választást kérek Önöktől e beteg
faluban, és azt, hogy a voksolásnál nagyon nézzenek a lelkükbe: a
községi vezetőknél ne a pártot vegyék elsődlegesen figyelembe, hanem
az embert. (folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 17:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (3. rész)
|
Van ugyanis egy szint, amikor az emberi tisztesség jóval többet
jelent az elvi hovatartozásnál. S Tiszabőn, ebben a tervszerűen
halálra ítélt faluban óriási szükség van tisztességes vezetőkre,
hogy a község újból felvirágozzlék.
Göncz Árpád a tanévnyitó ünnepség után a faluval ismerkedett, és
sétája során szót váltott jónéhány emberrel, majd programjának
befejezéseként a Széchenyi István Falusegítő Szolgálatot kereste
fel, ahol a szervezet munkájáról, jövőbeni terveiről és feladatairól
tájékozódott. (MTI )
1990. szeptember 3., hétfő 17:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|