|
|
 |
|
 |
Össznémet választások
|
----------------------
München, 1990. július 18. (SZER, Világhíradó) - A német egység
útjából most már valamennyi külső diplomáciai akadály elhárult.
Megoldatlanok azonban még a belső, alkotmányjogi problémák és az
össznémet választások kérdése, amelynek bonyolult útvesztőjében
berlini tudósítónk, Sasvári Attila kalauzolja hallgatóinkat:
Miután elhárult a német egyesítés előtti legfőbb akadály, vagyis
a Szovjetunió feladta az egyesített Németország NATO-tagságával
kapcsolatos kifogásait, a következő időkben várhatóan e probléma
belpolitikai vonatkozásai, illetve az ezzel kapcsolatos
nézeteltérések kerülnek előtérbe.
Az egyik vitatott kérdés az egyesülés menetrendje. Először
tartsák meg az össznémet választásokat és csak azután csatlakozzon
az NDK az NSZK-hoz, vagy megfordítva. Ebből következik a második
vitapont: a választási rendszer kérdése. Ha a választásokra az NDK
csatlakozása előtt kerül sor, akkor elkülönül a kelet- és
nyugatnémet választóterület.
Ezt a megoldást részesíti előnyben mindkét ország
kereszténydemokrata pártja. Elképzelésük szerint ekkor az NDK-ban is
bevezetnék az NSZK-ban alkalmazott 5 százalékos alsó határt, amit a
pártoknak el kell érniük a parlamentbe való bejutáshoz. De ezt az
arányt külön-külön számítanák ki a két országban. Figyelembe véve,
hogy a keletnémet szavazók lényegesen kevesebben vannak, az 5
százalék eléréséhez itt kevesebb szavazatra lenne szükség, mint
egységes választás esetén. Ez elsősorban a kisebb keletnémet pártok
számára lenne kedvező.
Ellenzik viszont e javaslatot mindkét ország szociáldemokrata és
liberális pártjai, amelyek azt szorgalmazzák, hogy először kerüljön
sor az NDK csatlakozására és azután az egységes választásokra.
(folyt.)
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
|
|
- Össznémet választások - 1. folyt.
|
Mindamellett a bonni kormány álláspontja szerint e kérdésben az
NDK-nak kell döntenie. Ott viszont ez koalíciós problémává válik,
hiszen a keletnémet kormányban a kereszténydemokraták és a
liberálisok mellett részt vesz a szociáldemokrata párt is. A
legutóbbi fejlemények arra utalnak, hogy talán a szociáldemokrata-
liberális álláspont kerekedik felül - legalábbis a csatlakozás
időpontjának kérdésében. A kereszténydemokrata parlamenti frakció
vezetője úgy nyilatkozott, hogy esetleg hozzájárulnak ahhoz a holnap
beterjesztendő liberális javaslathoz, amely az össznémet
választásokat megelőző napra, december elsejére tervezi az NDK
csatlakozását.
A képviselőcsoport vezetője ugyanakkor a miniszterelnök, Lothar
de Maiziere véleményétől tette függővé a végleges döntést. De
Maiziere viszont egyelőre kitart a kereszténydemokraták eredeti
álláspontja mellett. Érvelése szerint a csatlakozástól a
választásokig terjedő időszakban - adott esetben tehát egy napig -
Kelet-Németországnak nem lenne törvényes kormánya.
De legalábbis ma aligha ez volt a miniszterelnök legfőbb gondja.
Megbeszélései egész nap akörül forogtak, hogy hogyan lehetne
segíteni a keletnémet mezőgazdaság katasztrofális helyzetén, és
elhárítani a parasztság újabb országos tiltakozó akcióit.
A szövetkezetek súlyos fizetési és értékesítési gondokkal
küzdenek: a nyugatnémet áruk versenye, az NDK-beli feldolgozó üzemek
szűk kapacitása, a külkereskedelmi korlátozások és a termelők
piacgazdasági viszonyokban való járatlansága miatt. (folyt.)
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
|
|
- Össznémet választások - 2. folyt.
|
A kormány mai döntése értelmében további áthidaló segélyeket
nyújtanak a termelőszövetkezeteknek, és az állam részt vállal a
felhalmozódott áruk felvásárlásában. Hosszabb távon az NDK és az
NSZK közötti mezőgazdasági kereskedelem teljes liberalizálásában
keresik a megoldás útját. És a miniszterelnök abban is bízik, hogy
már augusztusban megszűnik a mezőgazdasági vámhatár az Európai
Közösség és az NDK között. +++
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|