Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 18.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Hungaroton dolgozóinak levele Andrásfalvy Bertalanhoz

"... megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy Bors Jenő vezérigazgató munkaviszonyát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felmondta oly módon, hogy munkájára már másnap sem tartanak igényt. Az intézkedést antidemokratikusnak és elhibázottnak tekintjük, mivel: ..."
BBC, Panoráma:

Európai közösségi tagság?

"Kevesebb mint három hánappal ezelőtt Antall miniszterelnök közeli tanácsadója, Jeszenszky Géza, jelenlegi külügyminiszter azt mondta: Magyarország tagsága az Európai Közösségben akadémikus kérdés."

Német-lengyel határegyezség


---------------------------


München, 1990. július 18. (SZER, Világhíradó) - Lengyelország
belement abba, hogy az egyesített Németország szerződésben
garantálja a II. világháború után kialakult lengyel-német határt, és
mint külügyminisztere nyilatkozta: teljesen elégedett a megegyezés
eredményével, amelyet most Román István kommentál:

    - A lengyelek idegessége nyugati határuk végső érvényessége és
általános elismerése miatt nemzetközi jogilag érthető volt. A
politikai realitásokat tekintve azonban félelmük eltúlzottnak
látszott. Az Odera-Neisse határvonalat ugyanis egyetlen német
kormány sem akarta megváltoztatni és nem is lehetne megváltoztatni,
európai háborús katasztrófa nélkül. Bármilyen keserű, mert olyan
területekről van szó, amelyek 1938-ig Németországhoz tartoztak, a
németeknek a keserű poharat fel kell hörpinteniük. Most ez könnyebb
lesz, mert megédesíti a német újraegyesítéssel.

    A térképeken hiába rajzolták meg ez ideig Lengyelország állami
területét egységesen az Odera-Neisse folyóig, a vonatkozó potsdami
háromhatalmi megállapodás szó szerint azt mondja: Lengyelország
nyugati határainak végleges meghatározásáig az egykori német
területek a lengyel állam igazgatása alá helyezendők.

    Tehát ezeket a területeket Varsó nem tekintette bekebelezett
vidékeknek. A potsdami konferencia közleményéből még egy mondat,
amely aláhúzta a lengyel birtoklás ideiglenességét: a három
kormányfő megerősítette azt a véleményt, hogy Lengyelország nyugati
határainak végleges meghatározását a békekonferenciáig el kell
halasztani. (folyt.)



1990. július 18., szerda


Vissza »


- Német-lengyel határegyezség - 1. folyt.


A két német állam létrejöttével viszont megszünt a jogi
lehetősége a békekötésnek, mert nem maradt jogutódja az 1938. évi
Németországnak. Hozzáfűzhetném még: ez a békeszerződés senkinek sem
volt sürgős. Minden oldalról számoltak azzal, minél inkább múlik az
idő, minél újabb generációk nőnek fel, annál inkább feledésbe merül
a köztudatban, hol is volt Németország keleti határa, milyen ősi
német tájak vesztek el, és ha tudni is fogják, nem lesz már hozzá
érzelmi kötődésük.

    A bonni kormány a keletre való nyitást már két évtizeddel
ezelőtt megerősítette azzal, hogy 1970 augusztusában Moszkvában,
majd decemberben Varsóban olyan szerződést írt alá, amelyben
kötelezte magát a fennálló európai határok tiszteletben tartására.

    Mindez azonban Varsónak nem lehetett elég, mert ha a lengyel
külügyminisztériumban újra és újra elolvasták a vonatkozó, már
általunk idézett szakaszt, mindig beleütközhettek - mint feltételbe
- a békekötés kívánalmába.

    Ugyancsak kevésnek ígérkezett a két német állam parlamentjének
nemrég elhangzott ünnepélyes nyilatkozata, hogy végérvényesnek
tekintik az Odera-Neisse határt. A legyel tömegtájékoztatási szervek
örömmel fogadták a tegnap megkötött párizsi megállapodást, hogy az
egyesült Németország ahogy csak lehet, olyan gyorsan, szerződésben
ismerje el Lengyelország nyugati határának véglegességét.

    A lengyel külügyminiszter a párizsi megállapodásról így
nyilatkozott: mind a két német állam és Lengyelország egyaránt
elégedett. A területről, amely most véglegesen a lengyel nemzeté
lett, 1944-45 telén és még 1946-ban is millió és millió németet
űztek el tragikus körülmények között, sokan pedig már előbb
elmenekültek az előrenyomuló szovjet csapatok elől. (folyt.)



1990. július 18., szerda


Vissza »


- Német-lengyel határegyezség - 2. folyt.


Az országutakon végtelen menetben vonuló, rongyokba bugyolált,
maguk előtt kordélyt toló német parasztok, munkások, iparosok,
egyszerű emberek látványa ma is él az emlékezetben. A náci vezetők
értékekkel megrakott autókon már előbb elviharzottak. A történelmi
sorscsapás a népet sujtotta.

    Genscher külügyminiszter azt mondotta több ízben is: a két német
állam egyesülése nemcsak a német népnek áldás, hanem egész Európának
is. Valóban, a háborúnak most lesz majd igazán vége, ha megszűnik
Németország mesterséges kettéosztottsága, ha az Odera folyó mellett
érzelmi feszültségek nélkül tekinthetnek egymásra a németek és a
lengyelek. De azért maradt még Európában rendezni való a népek
között. +++



1990. július 18., szerda


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD