|
|
 |
|
 |
Hungaroton - Filharmónia
|
------------------------
München, 1990. július 18. (SZER, Magyar híradó) - Két nagymúltú,
bár a Kádár-korszak kivételezett gyermekeinek számító zenei
intézmény élén történt változásokról számolunk be. A részleteket
Makvári György mondja el Budapestről:
- Végeredményben azonos meggondolás vezette a Művelődési és
Közoktatási Minisztériumot, amikor leváltotta a Hungaroton
vezérigazgatóját, Bors Jenőt és az Országos Filharmónia vezetőjét,
Rátki Andrást. Személyükben a Kádár-rendszer két hivatalnoka
távozott fontos állami intézmények éléről.
A döntés bejelentése előnytelen körülmények között történt,
ugyanis Fekete György államtitkár-helyettes a televízió Napzárta
című adását használta fel a közzétetelre, talán nem is számolva
azzal, hogy főnöke, Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási
miniszter, valamint az államtitkárok távolmaradása már eleve
feszültséget okoz. Az öt üres szék aligha teremthetett ideális
légkört bármilyen felső fokon hozott döntés bejelentéséhez. A
nézőket szinte akaratlanul is maga és minisztériuma ellen hangolta
Andrásfalvy Bertalan.
Érthetetlen, hogy miért nem jelezték előre szándékukat, hiszen a
múlt héten, amikor beleegyeztek a Napzárta meghívásába, ugyanúgy
tisztában voltak a tévében uralkodó gyakorlattal. Ha tehát a
műsorvezetők modora ellen volt kifogásuk, időben lemondhatták volna
részvételüket, megtakarítva a váratlan távolmaradást bíráló jogos
kommentárokat. Így némileg hitelét vesztette a miniszternek azon
kifogása is, hogy a sajtó többször összefüggéseiből kiragadva, sőt
pontatlanul idézte nyilatkozatait.
Ezek után sok nézőt a Kádár-korszak virágkorára emlékeztetett
Fekete György államtitkár-helyettes bejelentése a Hungaroton és a
Filharmónia élén történt személycserékről. (folyt.)
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
|
|
- Hungaroton - Filharmónia - 1. folyt.
|
Még Rajk László, a szabaddemokrata frakció kulturális szóvivője
is kézivezérléses mádszert emlegetett, és azt vetette a kormány
szemére, hogy folytatja az etatista államosítási gyakorlatot. Tehát
a módszert kifogásolta, nem a döntés lényegét.
A Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat államigazgatási felügyelet
alatt áll, a Művelődési Minisztériumhoz tartozik, ezért természetes,
hogy a minisztérium joga az igazgató leváltása, ha erre nyomós oka
van. Ez esetben az 1965 óta igazgatóként működő Bors Jenőről
kiderült, a minisztérium engedélye nélkül indult volna Londonba,
hogy perfektuálja az angol EMI Lemezvállalattal a társulási
szerződést. Bors Jenőhöz a felmondólevél rövid idővel a
nyugdíjkorhatár előtt érkezett. Nem lett volna tehát indokolt
semmilyen körülmények között sem, hogy ő teremtse meg azokat a
feltételeket, amelyek meghatározzák az új igazgató lehetőségeit, és
hosszú távon kihatnak a Hungaroton működésére.
Lehet hogy igaza van Bors Jenőnek, amikor azt hangoztatja, hogy
az angol cég elfogadta volna az új vegyes vállalat
vezérigazgatójának, de magyar szemszögből nézve mindenképpen
jeladásra volt szükség annak kifejezésére, hogy az új piacgazdasági
elveknek megfelelően és nem a Kádár-rendszer örökségének szellemében
kíváják alakítani a nagyfontosságú kereskedelmi kapcsolatokat.
Ebben a viszonylatban Bors Jenő leváltása hasonlít Rátki András
menesztéséhez az Országos Filharmónia éléről. A két eset abban is
közel áll egymáshoz, hogy Bors Jenő sem volt zenei szakember, Rátki
András viszont annak idején egyenesen a Pártközpontból került az
Országos Filharmónia igazgatói székébe, és az elmúlt években mind
jobban nyilvánvalóvá vált, hogy képtelen a szükséges változások
végrehajtására, és így a Filharmónia mind a mai napig megmaradt
monopol-szervezetnek. (folyt.)
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
|
|
- Hungaroton - Filharmónia - 2. folyt.
|
A hetekkel ezelőtt lezajlott szakmai megbeszélésen Rátki András
olyan javaslatokkal állt elő, amelyeket a Művelődési Minisztériumban
nem tartottak megfelelőnek a pénzügyi zavarokkal küzdő Filharmónia
átalakítására, ezért határozott intézkedéssel leváltották vezetőjét.
Mint Fekete György államtitkár elmondta, legalább 10 igazgató
menesztése várható. Helyükre olyan szakemberek kerülnek, mint a
Hungaroton élén a zenei élet kiválóságaként számon tartott Ella
István, vagy az ugyancsak jól ismert zeneszerző, Bozai Attila, aki
már a múltban is bírálta a feladatát tévesztett Filharmóniát, és
átszervezésére a változás szellemében fogant részletes javaslatokat
dolgozott ki.
Lehet, hogy egyeseknek puccs-szerű intézkedésnek tűnik a kádári,
aczéli mechanizmus két fontos figurájának menesztése, de a
kormányváltás után végre el kell kezdeni a tisztogatást az állami
intézményeknél is, mert ezt várja az ország. Azonban van egy francia
mondás, amely így szól: a stílus maga az ember. A változások
kivitelezésénél ezt talán nem árt Budapesten is megszívlelni. +++
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|