|
|
|
|
Hungaroton - Filharmónia
|
------------------------
München, 1990. július 18. (SZER, Magyar híradó) - Két nagymúltú, bár a Kádár-korszak kivételezett gyermekeinek számító zenei intézmény élén történt változásokról számolunk be. A részleteket Makvári György mondja el Budapestről:
- Végeredményben azonos meggondolás vezette a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot, amikor leváltotta a Hungaroton vezérigazgatóját, Bors Jenőt és az Országos Filharmónia vezetőjét, Rátki Andrást. Személyükben a Kádár-rendszer két hivatalnoka távozott fontos állami intézmények éléről.
A döntés bejelentése előnytelen körülmények között történt, ugyanis Fekete György államtitkár-helyettes a televízió Napzárta című adását használta fel a közzétetelre, talán nem is számolva azzal, hogy főnöke, Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, valamint az államtitkárok távolmaradása már eleve feszültséget okoz. Az öt üres szék aligha teremthetett ideális légkört bármilyen felső fokon hozott döntés bejelentéséhez. A nézőket szinte akaratlanul is maga és minisztériuma ellen hangolta Andrásfalvy Bertalan.
Érthetetlen, hogy miért nem jelezték előre szándékukat, hiszen a múlt héten, amikor beleegyeztek a Napzárta meghívásába, ugyanúgy tisztában voltak a tévében uralkodó gyakorlattal. Ha tehát a műsorvezetők modora ellen volt kifogásuk, időben lemondhatták volna részvételüket, megtakarítva a váratlan távolmaradást bíráló jogos kommentárokat. Így némileg hitelét vesztette a miniszternek azon kifogása is, hogy a sajtó többször összefüggéseiből kiragadva, sőt pontatlanul idézte nyilatkozatait.
Ezek után sok nézőt a Kádár-korszak virágkorára emlékeztetett Fekete György államtitkár-helyettes bejelentése a Hungaroton és a Filharmónia élén történt személycserékről. (folyt.)
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
|
|
- Hungaroton - Filharmónia - 1. folyt.
|
Még Rajk László, a szabaddemokrata frakció kulturális szóvivője is kézivezérléses mádszert emlegetett, és azt vetette a kormány szemére, hogy folytatja az etatista államosítási gyakorlatot. Tehát a módszert kifogásolta, nem a döntés lényegét.
A Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat államigazgatási felügyelet alatt áll, a Művelődési Minisztériumhoz tartozik, ezért természetes, hogy a minisztérium joga az igazgató leváltása, ha erre nyomós oka van. Ez esetben az 1965 óta igazgatóként működő Bors Jenőről kiderült, a minisztérium engedélye nélkül indult volna Londonba, hogy perfektuálja az angol EMI Lemezvállalattal a társulási szerződést. Bors Jenőhöz a felmondólevél rövid idővel a nyugdíjkorhatár előtt érkezett. Nem lett volna tehát indokolt semmilyen körülmények között sem, hogy ő teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek meghatározzák az új igazgató lehetőségeit, és hosszú távon kihatnak a Hungaroton működésére.
Lehet hogy igaza van Bors Jenőnek, amikor azt hangoztatja, hogy az angol cég elfogadta volna az új vegyes vállalat vezérigazgatójának, de magyar szemszögből nézve mindenképpen jeladásra volt szükség annak kifejezésére, hogy az új piacgazdasági elveknek megfelelően és nem a Kádár-rendszer örökségének szellemében kíváják alakítani a nagyfontosságú kereskedelmi kapcsolatokat.
Ebben a viszonylatban Bors Jenő leváltása hasonlít Rátki András menesztéséhez az Országos Filharmónia éléről. A két eset abban is közel áll egymáshoz, hogy Bors Jenő sem volt zenei szakember, Rátki András viszont annak idején egyenesen a Pártközpontból került az Országos Filharmónia igazgatói székébe, és az elmúlt években mind jobban nyilvánvalóvá vált, hogy képtelen a szükséges változások végrehajtására, és így a Filharmónia mind a mai napig megmaradt monopol-szervezetnek. (folyt.)
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
|
|
- Hungaroton - Filharmónia - 2. folyt.
|
A hetekkel ezelőtt lezajlott szakmai megbeszélésen Rátki András olyan javaslatokkal állt elő, amelyeket a Művelődési Minisztériumban nem tartottak megfelelőnek a pénzügyi zavarokkal küzdő Filharmónia átalakítására, ezért határozott intézkedéssel leváltották vezetőjét.
Mint Fekete György államtitkár elmondta, legalább 10 igazgató menesztése várható. Helyükre olyan szakemberek kerülnek, mint a Hungaroton élén a zenei élet kiválóságaként számon tartott Ella István, vagy az ugyancsak jól ismert zeneszerző, Bozai Attila, aki már a múltban is bírálta a feladatát tévesztett Filharmóniát, és átszervezésére a változás szellemében fogant részletes javaslatokat dolgozott ki.
Lehet, hogy egyeseknek puccs-szerű intézkedésnek tűnik a kádári, aczéli mechanizmus két fontos figurájának menesztése, de a kormányváltás után végre el kell kezdeni a tisztogatást az állami intézményeknél is, mert ezt várja az ország. Azonban van egy francia mondás, amely így szól: a stílus maga az ember. A változások kivitelezésénél ezt talán nem árt Budapesten is megszívlelni. +++
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|