|
|
|
|
Magyar-román viszony
|
--------------------
München, 1990. július 18. (SZER, Magyar híradó) - A decemberi romániai fordulat óta a külpolitikában - ahogy azt oly szépen mondják - prioritást kapott a magyar-román viszony gyűlöletmentesítése, hiszen Magyarországot ehhez az erdélyi magyarság létkérdései miatt különös érdekek fűzik. Hamburger Mihályé a szó:
- "Míg Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország megszilárdítja törékeny demokratikus intézményeit, déli szomszédai a Balkánon kriptofasizmus és instabilitás között ingadoznak és uralkodó elitjük hatalmuk megtartásáért küzd" - jellemzi a térséget a Financial Times cikkírója. A leírást - a kriptofasizmus és az instabilitás közötti ingadozást - a szerző egyértelműen vonatkoztatja Romániára is.
Ami a cikkírónak egy állapot leírása, az a magyar külpolitika számára fájdalmas és mindeddig kevés sikerrel kecsegtető feladat. A forradalmi pillanat eufóriája szertefoszlott. A magyar társadalomnak szembe kell néznie azzal, hogy külpolitikája nem minden téren képes gyors sikereket elérni.
Az új kormányzat külpolitikai orientációja a nyitás Nyugat-Európa felé. Ebbeli törekvését siker koronázza. Jól példázza ezt Antall József brüsszeli útja. De - Ausztriát kivéve - nem tud ilyen látványos eredményeket elérni közvetlen szomszédaival. A vízlépcső, az olajcsapok elzárása és a magyar kisebbségek helyzete zavarja a viszonyt a Magyarországot körülvevő országokkal. A leginkább persze Romániával. (folyt.)
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
|
|
- Magyar-román viszony - 1. folyt.
|
A marosvásárhelyi véres eseményeket, a Vatra Romaneasca magyarellenes nacionalista fellépését még tartózkodóan értékelte a világ közvéleménye. Az újabb véres események felhívták a figyelmet a Romániában uralkodó állapotokra. Minden bizonnyal ennek tudható be, hogy az Európai Közösség külügyminiszterei nem terjesztették ki Romániára az eredetileg Lengyelországnak és Magyarországnak szánt segélyprogramot. Jelenti ez talán azt is, hogy a magyar külpolitika ebben a kérdésben is jobban számíthat a nyugati világ támogatására.
Ami a román belpolitikai szituáció és a magyar kisebbségek helyzetének értékelését illeti, túlzás azt mondani, hogy semmi jó nem történt Ceausescu diktatúrájának megbuktatása óta. Mint erre Jeszenszky Géza külügyminiszter rámutatott: létrejöhettek a magyar kisebbség szervezetei és intézményei, rendeződött parlamenti képviseletük. Ez annyiban megkönnyíti a magyar külpolitika helyzetét, hogy a magyar kisebbség maga fogalmazza meg követeléseit, nincs szükség arra, hogy ezeket helyette kitalálják. A feladatok azonban még mindig számosak: az anyanyelvi oktatás, a Vatra Romaneasca magyarellenes hadjáratának megfékezése, a félelem légkörének eloszlatása. És ezekben nem sokat számítanak a gesztusok. Sem Iliescu találkozása a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel és ezen találkozók rendszeresítése, sem az új román külügyminiszter felhívása a magasszintű magyar-román találkozóra. Ilyen találkozóknak csak akkor van értelme, ha azokon érdemi megállapodások születnek - mutatott rá már korábban is a magyar külügyminiszter. (folyt.)
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar-román viszony - 2. folyt.
|
A megoldandó kérdések sokasága teszi jogosulttá az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, Tőkés Lászlónak a javaslatát: hívják össze a szervezet rendkívüli kongresszusát. Tőkés László aggasztónak találja az iskolaügy állását, a tömeges kivándorlást, és követeli a marosvásárhelyi és a bukaresti véres események pártatlan és nemzetközi szintű kivizsgálását, a Vatra Romaneasca tevékenységének betiltását, vagy korlátozását.
Alaposan meg kell változnia a helyzetnek ahhoz, hogy Sütő András ne félelemmel és katonai kísérettel térhessen csak vissza szülőhazájába. Félelemmel ugyan, de vállalva küldetését, amikor az otthonmaradásra kívánja buzdítani a romániai magyar kisebbséget. S ennek az új helyzetnek a kialakításában jelentős feladatai vannak a magyar külpolitika irányítóinak is.
Mindez persze nem jelenti, hogy a magyar belpolitika kérdéseiben mindenben el kellene fogadni az RMDSZ ajánlásait. A két ország eltérő helyzete indokolja, hogy Magyarországon ne a kisebbségek parlamenti képviseletének romániai megoldását tekintsék mintának - minként ezt az RMDSZ néhány vezetője - félvén ennek negatív romániai visszhangjától - javasolja a magyar parlamentnek. +++
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|