|
|
 |
|
 |
A kárpótlási alap kérdéséről
|
----------------------------
London, 1990. július 18. (BBC, Panoráma) - A szovjet
kőolajpolitika megváltozása következtében - helyszíni tudoósítónk
tegnapi brüsszeli jelentése szerint - Antall József tegnapi ottani
sajtókoferenciáján úgy nyilatkozott, ahogy az Európa Bizottság
jóindulatúan fogadta az ennek orvoslására is szolgálható kárpátlási
alapra vonatkozó kérését. Ma délután felhívtam telefonon az Európa
Bizottság külföldi kapcsolatokért felelős alelnökének szóvivőjét, és
első kérédésem az volt hozzá: milyen forrásokból fedeznék ezt a
kárpótlási alapot, és milyen összegről lehet szó?
- Ezt jelen pillanatban nehéz lenne előre megmondanom. Az
Európai Közösség tanulmányozza az ügyet, és persze nem tudni mi lesz
a folyamat kimenetele. Lényegében jeleztük, hogy készek vagyunk
mérlegelni valamilyen eszközt, mely fontos szerepet játszhatna
abban, hogy a közép-európai országok meg tudjanak bírkózni a rájuk
háruló, különösen a keményvalutával kapcsolatos problémáikkal.
Ez idő szerint egy afféle tartalékalap létesítéséről
gondolkodunk, melyet több célra lehet majd felhasználni, de
leginkább mégis keményvaluta-problémákra, elsősorban, amikor ezek az
illető ország pénznemének konvertibilissé tétele eredményeképpen
merülnek fel a külkereskedelemben.
- Az összegről tehát még nincs döntés?
- Még nincs, de hogy valami támpontot nyújtsak, néhány héttel
ezelőtt jeleztük, hogy elképzelhetőnek tartunk egy 1 milliárd ECU-s
tartalékalapot. Ez persze tényleg csak támpont, ami többé-kevésbé a
felmerülhető kívánságok előzetes becslésén alapul. Egyelőre nincs
semmiféle határozott összeg, amit megígértünk. (folyt.)
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
|
|
- A kárpótlási alap kérdéséről - 1. folyt.
|
- Lényegében igen. Jeleztük, hogy egy ilyen elképzelést
hajlandók vagyunk mérlegelni ennek a tartalékalap-tervnek a keretén
belül.
- Kapcsolatos lenne ez a 24-ek csoport alapjával?
- Nem, alapjában véve nem, mivel ez az Európai Közösség
kezdeményezéseként jönne létre. De mihelyt az Európai Közösség úgy
dönt, hogy megteremti ezt az alapot, nincs kizárva, hogy a 24-ek
csoportjában lévő más partnerek is csatlakoznak ehhez, és az alap
így még hathatósabbá válna. Elvben nagyon is szívesen látnánk ha
mások is csatlakoznának, de egyelőre nem tudjuk hogy lesz, hiszen
magunk sem döntöttünk még következő lépésünkről.
- Mit gondol tehát, mikorra számíthatnak a magyarok valami
eredményre, vagy döntésre?
- Nem tudom. Jelenleg még a különböző hatóságokkal és
illetékesekkel tanácskozunk az ügyben. Emlékezetébe idézem viszont,
hogy tavaly az Európai Közösség országai elvben beleegyeztek, hogy
Magyarország számára egy milliárd ECU-s áthidaló kölcsönt
nyútjsanak, szintén keményvaluta-problémák megoldására, és ebből a
kölcsönből 350 millió ECU-t már folyósítottunk éppen a közelmúltban.
De amiről most szó van, az egy ezen felüli eszköz, ami átfogóbb
célokra is felhasználható. Elképzelhetőnek tartom, de nem tudom
biztosan e pillanatban, hogy még az év vége előtt megszülethet ez
ügyben az Európa Bizottság döntése.
- Milyen formában kapnák ezt a magyarok? Kölcsönként? Hitelként?
(folyt.)
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
|
|
- A kárpótlási alap kérdéséről - 2. folyt.
|
- Nem tudom. Több lehetőséget mérlegeltünk, és gondolom, hogy
mindkettőről szó lesz. Hozzáteszem, hogy nemcsak erről az alapról
gondolkodunk, hanem a társtagság megállapodást is mérlegeljük
Magyarországot illetően, és ennek keretén belül is létrejöhetnek még
külön pénzügyi elkötelezettségek mindegyik fél számára.
- Tehát ez az Ön által említett összegeken felül lenne?
- Feltétlenül.
- Elvben feltételekhez kötik-e Önök a hitelt, a kölcsönt, vagy a
segélyt?
- Ami azt az új alapot illeti, amiről Ön most érdeklődik, arra
vonatkozóan még nem jutottunk semmiféle konklúzióra, a feltételeket
illetően sem. Általában azonban azt mondhatom, hogy már a múlt év
óta az Európai Közösség külön súlyt fektet bizonyos poliltikai és
gazdasági feltételek betartására. Mi ugyanis olyan mértékben
támogatjuk Magyarországot, amilyen mértékben és következetesen
megvalósítják a gazdasági és politikai reformokat, hiszen ez a
célunk. +++
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|