|
|
|
|
Az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság ülése (1.
rész)
|
1990. július 18., szerda - Kényszerű napirendipont-cserével
kezdte szerdai ülését az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és
Vallásügyi Bizottsága. A testület - amely korábban már
megismerkedett a nemzetiségi szervezetek véleményével az ombudsman
intézményének felállításáról - úgy döntött: az etnikai csoportok
képviselőit is meghallgatja, hogy közvetlenül tájékozódjon
álláspontjukról. Ezek sorában invitálta meg ülésére a Magyarországi
Cigányok Szociáldemokrata Pártjának, valamint az Újmagyarok Igazság
Pártjának vezetőit. Közülük azonban csupán az utóbbi élt a
lehetőséggel, ő is mintegy másfél órás késéssel érkezett a
Parlamentbe. Ezért a bizottság a másodikként jelzett napirendi
pontot, az önkormányzati törvény kisebbségeket érintő pontjaival
kapcsolatban született módosító indítványokat vitatta meg - csaknem
négy órán keresztül.
A napirend előtt Kálmán Attila (MDF) képviselő beszámolt a bizottság 12 tagjának a menekülttáborokban tett látogatásáról. A tapasztalatokról szólva kiemelte: nehéz különbséget tenni az országukból indokoltan menekültek s a kalandvágyból érkezők között. A képviselő - utalva a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének a Magyar Országgyűléshez eljuttatott felhívására, amelyben kérik, hogy az vizsgálja felül, s módosítsa a nemzetiségiek parlamenti képviseletével kapcsolatban hozott korábbi döntését - felvetette: a bizottság hívja meg a romániai szervezet küldötteit a nemzetiségiek országgyűlési képviseletének megismertetése céljából, személyes tapasztalatszerzésre. Ugyanakkor felajánlotta, hogy hétvégi szabadnapjain felkeresi az öt szomszédos országot, s bemutatja az ombudsman intézményét az ottani magyar szervezetek vezetőinek. Ez egyben lehetőséget nyújtana arra is, hogy tájékozódjon az ott élő magyarok helyzetéről. A testület mindkét indítványt elfogadta.
Az ülés hátralévő részében kapott szót Horváth Albert, az Újmagyarok (újabb elnevezése szerint Magyar Cigányok) Igazság Pártjának elnöke, aki bemutatta a magyar cigányok érdekképviseletére létrejött szervezetet. Hangsúlyozta, hogy bár pártjának 15 ezer tagja van, a Magyarországon élő mintegy milliónyi cigány több mint 7O százalékának nevében mondhatja: a cigányok nem kívánnak nemzetiséget alkotni, az önkormányzatban való részvételük biztosítását azonban fontosnak tartják. (folyt.köv.)
1990. július 18., szerda 17:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|