|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés szerdai ülésnapja (1. rész)
|
1990. július 18., szerda - A szerda délelőtti bizottsági
üléseket követően délután 14 órától ismét plenáris ülésre gyűltek
össze a képviselők. A nyári rendkívüli ülésszak e heti harmadik
munkanapján az elnöklő Szűrös Mátyás ismertette az ülésnap
programját. E szerint a napirend: az Állami Vagyonügynökségről szóló
törvénytervezet, valamint a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról és
a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök vezetőinek ideiglenes
kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat vitájának folytatása; a
Sajtóprivatizációs Bizottság közbenső jelentésének megtárgyalása, s
a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések,
bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény módosítása.
A tárgysorozat megkezdése előtt soron kívül kért szót Hodosán
Róza (SZDSZ), hogy felolvassa a szabad demokraták önkormányzati
bizottságának nyilatkozatát. A nyilatkozat élesen elítélte Horváth
Balázs belügyminiszter két nappal korábbi kijelentését, amely
megkérdőjelezte az SZDSZ szakértőinek kompetenciáját, úgy ítélve,
hogy önkormányzati törvénytervezetük irrealitások szakszerűtlen
követelésére épül.
Ezt követően került sor az Állami Vagyonügynökségről szóló
törvényjavaslat, illetőleg az ahhoz tett módosító indítványok
feletti döntésre. (folyt.köv.)
1990. július 18., szerda 15:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés szerdai ülésnapja (2. rész)
|
Kedden már befejezték az általános és részletes vitát, s csak a
határozathozatalt halasztották szerdára, hogy több képviselői
módosító indítványt az illetékes országgyűlési bizottságok még
megtárgyalhassanak.
A képviselői felvetésekre, a vitában elhangzottakra Isépy Tamás
igazságügyi minisztériumi államtitkár válaszolt. Elmondotta, hogy a
kormány ellenzi azokat a képviselői indítványokat, amelyek lehetővé
kívánják tenni az Állami Vagyonügynökség döntésével kapcsolatos
bírósági jogorvoslatot. Isépy Tamás hangsúlyozta: a bíróságoknak a
törvénysértés megállapítása és szankcionálása a feladatuk, nem pedig
gazdasági döntések meghozatala. Ez a teendő a kormányra hárul,
felesleges volna a bíróságokat is bevonni ezekbe az ügyekbe. Nem
értett egyet azzal sem, hogy hiányoznak a törvényjavaslatból a
megfelelő biztosítékok. Számos képviselő ugyanis azt kifogásolta: a
Parlament ellenőrzése alól kikerül a privatizáció. Isépy Tamás úgy
érvelt, hogy a vagyonpolitikai irányelvekről továbbra is az
Országgyűlés hoz döntést, s ez fontos garanciát jelent. A kormánynak
évente kell beszámolnia az Országgyűlésnek, a vagyonügynökségnek
pedig - a kormány javaslata szerint - a negyedévente kell számot
adnia tevékenységéről az Országgyűlés bizottságainak. Ez szintén
biztosítja a parlamenti ellenőrzés lehetőségét. Végül az utolsó
vitatott kérdés: hogyan történjen az önkormányzati vagyon
privatizációja. A kormány szerint ezt is a vagyonügynökségnek kell
elvégeznie, ám döntését csak az érintettek bevonásával hozhatja meg.
Külön törvény fog arról rendelkezni, hogy a privatizációs bevétel
hány százaléka kerüljön vissza az önkormányzatokhoz.
Ezután határozathozatal következett. A képviselők a módosító
javaslatok többségét elutasították. Úgy döntöttek, hogy a
vagyonügynökség képviselőjének negyedévente kell beszámolnia az
ügynökség tevékenységéről az Országgyűlés bizottságainak, míg a
kormány évente egyszer számol be ugyanerről. A szervezet igazgató
tanácsának elnökét és tagjait a miniszterelnök nevezi ki. A
vagyonügynökség hatásköre kiterjed a tanácsi irányítású vállalatok
privatizálására is. A kormány javaslatát fogadták el a honatyák
abban a kérdésben is, hogy ne lehessen a vagyonügynökség döntése
ellen bírói jogorvoslattal élni. Végül a képviselők az elfogadott
módosító javaslatokkal együtt részleteiben és egészében elfogadták a
képviselők az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon
kezeléséről szóló törvénymódosító javaslatot. (folyt.köv.)
1990. július 18., szerda 16:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés szerdai ülésnapja (3. rész)
|
A képviselők ezek után folytatták a Pártatlan Tájékoztatás
Bizottságáról szóló törvényjavaslat előző nap megkezdett általános
vitáját. Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi
Bizottság ugyan nem tett észrevételt a benyújtott módosító
javaslatokkal kapcsolatban, ám időközben Gáspár Miklós (KDNP) újabb
módosító indítványt nyújtott be, így - mint arra az elnöklő Szabad
György felhívta a figyelmet - a tervezet nem kerülhetett részletes
vitára, s természetesen dönteni sem lehetett felette a szerdai
ülésnapon.
Még az általános vita előtt soron kívül szót kért Tölgyessy
Péter (SZDSZ), s kérte a keddi vitában több módosító indítványt is
beterjesztő Kulin Ferencet, hogy vonja vissza törvénymódosítási
javaslatait. Azok ugyanis az SZDSZ-es képviselő szerint csorbítanák
a sajtó szabadságát és sértenék a nemzeti médiumok pártatlanságát.
Erre reagálva Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kijelentette: az
MDF változatlanul elkötelezett a sajtószabadság elve mellett, s
éppen ezért módosító indítványaikat nem vonják vissza.
Ugyancsak az általános vita megkezdése előtt Orbán Viktor
(Fidesz) arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy szoros
összefüggés van a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállítása
és a nemzeti médiumok vezetőinek kinevezése között. Emlékeztetett
arra, hogy e vezetők beiktatására előzetesen megjelölt július 15-i
határidő már lejárt, s a jelenlegi parlamenti vita elhúzódása tovább
növeli a bizonytalanságot az érintett intézményekben. A
törvényjavaslat általános vitájában főként a Pártatlan Tájékoztatás
Bizottságának összetételéről, működési rendjéről fejtették ki
véleményüket a képviselők, de akadtak felszólalók - Csurka István
(MDF) és Giczy György (KDNP) -, akik kétségbe vonták, hogy
szükséges-e egyáltalán a bizottság létrehívása. Kósa Ferenc (MSZP)
úgy ítélte, hogy amenyiben a beterjesztett törvényjavaslat szerint
szerveződik meg a bizottság, úgy abban túlteng a szakmai képviselet,
míg a társadalmi képviselet szinte teljesen elsikkad. Többen
megkérdőjelezték azt is: milyen hatékonysággal bír, ha a bizottság
utólag véleményez egy-egy rádiós, vagy televíziós műsort.
Természetesen a vitában a szűkebben vett terület - azaz a
létrehívandó Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága - mellett a magyar
sajtó helyzete is terítékre került, s a kormánypártok képviselői
részéről ismételten megfogalmazódtak a nem egyszer éles bírálatok.
(folyt.köv.)
1990. július 18., szerda 18:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés szerdai ülésnapja (4. rész)
|
Beke Kata (MDF) például úgy vélte, hogy a választások óta fanyar
hangulat uralkodik a sajtóban, s az újságírók szinte
,,ellendrukkerei,, a kormánynak. A képviselő ezt azért is
rosszallotta, mert - mint a plénum előtt kijelentette - a sajtónak
ujjongania kellett volna a politikai átalakulás megtörténtekor.
Csaknem valamennyi felszólaló kitért arra: hogy miként
biztosítható, hogy a bizottság direkt módon ne avatkozzék be a
nemzeti médiumok működésébe, az egyes szerkesztőségi műhelyek
munkájába. A polgári demokráciák példáját idézve Bossányi Katalin
(MSZP) rámutatott: a nyugat-európai országok sajtógyakorlatában a
kormány nem befolyásolásra törekszik, hanem arra, hogy minél több
információval lássa el a tömegtájékoztató eszközöket. Majd - a
hatalom és sajtó viszonyát érzékeltetendő - Churchill szavait
idézte, miszerint: ,,a demokrácia szempontjából még mindig jobb, ha
a politikusok félnek a sajtótól, mint ha a sajtó fél a
politikusoktól,,.
A Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának mielőbbi felállítását
sürgetve Molnár Péter (Fidesz) kompromisszumos megállapodásra kérte
a tervezetet beterjesztő SZDSZ frakciót, és a módosító javaslatokat
tevő MDF képviselőket. Úgy vélte ugyanis: ha e kompromisszum
létrejön, valamint Gáspár Miklós visszavonja újabb módosító
indítványát, úgy még ezen a napon dönthetnek a képviselők a
bizottság létrehozásáról. Az elnöklő Szabad György azonban
bejelentette, hogy erre semmiképpen nincs lehetőség, mivel időközben
még több képviselő jelezte hozzászólási szándékát a törvényjavaslat
általános vitájában. (folyt.köv.)
1990. július 18., szerda 18:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés szerdai ülésnapja (5. rész)
|
Az ülésnap bezárása előtt a képviselőkre még egy feladat várt: a
megüresedett bizottsági helyekre új tagokat választottak. Mivel
Bokros Lajos (MSZP) korábban lemondott képviselői mandátumáról, így
megszünt bizottsági tagsága is. Az MSZP képviselőcsoportja a
Költségvetési Bizottságba Katona Bélát javasolta. Zacsek Gyula (MDF)
ugyancsak lemondott bizottsági tagságáról. Helyette az MDF
képviselőcsoportja a Gazdasági Bizottságba Zsupos Lajost javasolta.
Az Országgyűlés a jelöléseket elfogadta.
Szabad György házelnök július 23-án, hétfőn 10.00 órára hívta
össze az Országgyűlés rendkívüli ülésének következő ülésnapját,
amelynek napirendjén az elnapolt előterjesztések megtárgyalásán
kívül várhatóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásáról szóló törvényjavaslat általános vitája szerepel.
Folytatódik az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról
szóló törvényjavaslatok vitája, s a honatyák megtárgyalják a
jogállásukról, tiszteletdíjukról és költségvetésükről szóló
törvényjavaslatokat is. (MTI)
1990. július 18., szerda 18:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|