Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 18.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Hungaroton dolgozóinak levele Andrásfalvy Bertalanhoz

"... megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy Bors Jenő vezérigazgató munkaviszonyát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felmondta oly módon, hogy munkájára már másnap sem tartanak igényt. Az intézkedést antidemokratikusnak és elhibázottnak tekintjük, mivel: ..."
BBC, Panoráma:

Európai közösségi tagság?

"Kevesebb mint három hánappal ezelőtt Antall miniszterelnök közeli tanácsadója, Jeszenszky Géza, jelenlegi külügyminiszter azt mondta: Magyarország tagsága az Európai Közösségben akadémikus kérdés."

Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ülése


1990. július 18., szerda - Mindenképpen el kell kerülni, hogy a
kicsinyes politikai bosszú árnyéka vetüljön az Országgyűlés
Honvédelmi Bizottságára, ezért a testület a maga részéről lezártnak
tekinti az egykori honvédelmi miniszter, Czinege Lajos
visszaéléseinek ügyében folytatott vizsgálódásokat. A bizottság a
jövőben csak olyan esetben javasolja országgyűlési vizsgálatok
elrendelését, ha - el nem évülő - népellenes büncselekményben való
részvétel alapos gyanúja merül fel valakivel szemben. Szabó Miklós
(SZDSZ) és Király Béla (Független) képviselő javaslatára, hosszas
vita után, ez a döntés született az Országgyűlés Honvédelmi
Bizottságának szerdai ülésén.

    Az ülésen megjelent Raffay Ernő hovédelmi államtitkár bölcs,
higgadt, előrelátó állásfoglalásként értékelte a bizottság döntését.
Ugyanakkor a honvédelmi vezetés nevében ígéretet tett arra, hogy
mindazon korrupciós ügyeknek ,,utánajárnak,,, amelyeket a jog
eszközeivel fel lehet tárni. Raffay Ernő - aki annak idején a
Czinege ügyet vizsgáló parlamenti bizottságot irányította - elmondta
azt is, hogy államtitkárként ma már sokkal szélesebb rálátása van a
honvédségen belüli korrupciós ügyekre, számos ,,nagyon súlyos
dokumentum,, birtokába jutott, amelyek ,,sokkal súlyosabb ügyeket
tartalmaznak, mint amiket Bokor Imre Kiskirályok mundérban című
könyvében feltárt,,. Az államtitkár készségét fejezte ki, hogy
ezekkel a terhelő dokumentumokat a Honvédelmi Bizottság egy közeli
zárt ülésén ismerteti. Részleteket az ügyek kényes volta miatt
egyelőre nem közölt. (MTI)



1990. július 18., szerda 11:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ülése (1.rész)

1990. július 18., szerda - Mindenképpen el kell kerülni, hogy a kicsinyes politikai bosszú árnyéka vetüljön az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságára, ezért a testület a maga részéről lezártnak tekinti az egykori honvédelmi miniszter, Czinege Lajos visszaéléseinek ügyében folytatott vizsgálódásokat. A bizottság a jövőben csak olyan esetben javasolja országgyűlési vizsgálatok elrendelését, ha - el nem évülő - népellenes bűncselekményben való részvétel alapos gyanúja merül fel valakivel szemben. Szabó Miklós (SZDSZ) és Király Béla (Független) képviselő javaslatára, hosszas vita után, ez a döntés született az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának szerdai ülésén. A Czinege-botrány de facto lezárásáról, illetve a volt honvédelmi miniszter áldatlan ténykedésének politikai, erkölcsi megítéléséről a honvédelmi bizottság állásfoglalást hoz nyilvánosságra a napokban. (Az egykori potentátok felelősségre vonását szorgalmazó képviselők figyelmét egyébként Györgyi Kálmán legfőbb ügyész felhívta arra, hogy a köztársaság kikiáltása alkalmából kihirdetett közkegyelmi törvény szerint nem indítható büntetőeljárás 60. életévét betöltött ember ellen, ha a bíróság előreláthatólag nem szabna ki 3 évnél súlyosabb szabadságvesztést. A hivatallal való visszaélés - ami minden bizonnyal a leggyakoribb vád lehetne - büntetési tétele legfeljebb 3 év.)


Az ülésen megjelent Raffay Ernő hovédelmi államtitkár - kérdésre
válaszolva - bölcs, higgadt, előrelátó állásfoglalásként értékelte a
bizottság döntését. Ugyanakkor a honvédelmi vezetés nevében ígéretet
tett arra, hogy mindazon korrupciós ügyeknek ,,utánajárnak,,,
amelyeket a jog eszközeivel fel lehet tárni. Raffay Ernő - aki annak
idején a Czinege-ügyet vizsgáló parlamenti bizottságot irányította -
elmondta azt is, hogy államtitkárként ma már sokkal szélesebb
rálátása van a honvédségen belüli korrupciós ügyekre; számos
,,nagyon súlyos dokumentum,, birtokába jutott, amelyek ,,sokkal
súlyosabb ügyeket tartalmaznak, mint amiket Bokor Imre Kiskirályok
mundérban című könyvében feltárt,,. Az államtitkár készségét fejezte
ki, hogy ezeket a terhelő dokumentumokat a Honvédelmi Bizottság egy
közeli zárt ülésén ismerteti. Az MTI munkatársának külön kérdésére
Raffay államtitkár közölte: a tudomására jutott ügyek kényes volta
miatt egyelőre nem közölhet részleteket a sajtóval, de az adatok
összegyűjtése után készséggel nyújt felvilágosítást. (folyt.köv.)



1990. július 18., szerda 15:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ülése (2.rész)


Annyit elmondott: számos olyan dokumentum birtokában van,
amelyek önmagukban is bizonyító erejűek, s olyanoknak is, amelyek
további vizsgálatok alapjául szolgálhatnak. Az ügyek lényege: óriasi
összegű korrupció.

    A levonult botrány után egy dagadó skandallum ügyében kísérelt
meg közös nevezőre jutni a Honvédelmi Bizottság. Mint ismeretes, a
napokban nagy vihart kavart a Kisgazdapárt egyik ,,kiszivárgott,,
körlevele, amelyben a párt főtitkárhelyettese akként instruálta a
megyei szervezeteket, hogy a hatalom teljes átvétele érdekében
foglalkozniuk kell a katonatiszti és a rendőrségi állomány
kicserélésével. A honvédelmi bizottság a nagy felzúdulás nyomán
tűzte napirendjére az ügyet, ám éles, gyakran személyeskedő vita
után sem sikerült közös álláspontot kialakítania. A vitát főként a
kisgazdapárti és a szabad demokratákhoz tartozó képviselők
,,összecsapása,, jellemezte. Borz Miklós (FKgP) szerint jelenleg a
hadsereg nem depolitizált; lehet, hogy a hivatásosok már
megszabadultak párttagkönyveiktől, de semmiféle garancia nincs arra,
hogy nem az MSZMP szimpatizánsai. A hadsereg depolitizálása
egyébként sem zárja ki a tisztek ,,érzelmi kötődését valamely
párthoz,,. A körlevél ,,a kisgazdáknak azon természetes óhaját
fejezte ki, hogy a hadseregnél és a rendőrségnél minél több kisgazda
érzelmű tiszt legyen,,. A Népszabadság célja a körlevél
nyilvánosságra hozatalával az volt, hogy ,,szándékosan zavart
keltsen, az ellentéteket szítva bomlassza a koalíciót, s a
zavarosban halászva bizonyos sötét érdekeket szolgáljon,, - mondta
Borz Miklós.

    Mécs Imre (SZDSZ) a bizottság szabaddemokrata képviselői nevében
nyilatkozatot olvasott fel. A dokumentum hangoztatja: Szabó László
kisgazdapárti vezető napokban lelepleződött körlevele sajátos
megvilágításba helyezi a Honvédelmi Bizottság kisgazdapárti
tagjainak több egymást követő akcióját. A körlevél fényében
feltételezhető, hogy a leventeintézmény, a csendőrség, a
paramilitáris nevelés erőltetése illetve a rosszemlékű Honvédelmi
Sportszövetség melletti eltúlzott kiállás annak a politikai akciónak
a része, amelynek szándékairól a körlevél is árulkodik. Okkal
feltételezhető, hogy a Kisgazdapárt az Országgyűlés Honvédelmi
Bizottságát is fel akarta használni arra, hogy a rosszemlékű régi
módszerek és intézmények felélesztésével növelje befolyását a
hivatásos tisztikarban. A bizottság SZDSZ-párti képviselői ez ellen
a leghatározottabban tiltakoznak.
(folyt.köv.)



1990. július 18., szerda 16:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ülése (3. rész)


Bejczy Sándor (FKgP) nem tagadta ugyan, hogy a körlevéllel hibát
követtek el, ám arra kérte a bizottságot, hogy értékelésével várja
meg a Kisgazdapárt vezetőségének állásfoglalását, amely a napokban
várható a körlevél kirobbantotta botránnyal kapcsolatban.

    A testület végezetül Annus Antal altábornagy tájékoztatóját
hallgatta meg a szovjet csapatkivonások végrehajtásáról. A tábornok
leszögezte: az egyezményben foglaltaknak megfelelően tervszerűen,
szervezetten folyik a szovjet csapatok távozása. Eddig több mint 13
ezer katona és több mint nyolcezer családtag illetve polgári
alkalmazott hagyta el Magyarországot; a többi között távozott két
rakétadandár, egy vadászbombázó repülőezred, egy helikopter ezred,
egy harckocsi ezred, egy gépesített lövészdandár és egy légvédelmi
rakétadandár. A harckocsi állomány csaknem fele vonult már ki.
Tervszerűen folyik a hátrahagyott ingatlanok átvétele is. A
megüresedett területeket radiológiai, bakteriológiai illetve
tűzszerészeti vizsgálatnak vetik alá, s ennek során már eddig is
nagy mennyiségű lőszert, robbanóanyagot, illetve napalmkeveréket
találtak. Ami az ingatlanok hasznosítását illeti, az újjáalakult
tárcaközi bizottság kialakított néhány irányelvet, amelyeket
elküldenek a kivonásban érintett tanácsok elnökeinek véleményezésre.
A helyi közösségek álláspontjának ismeretében augusztus végétől
alakítják ki az ingatlanhasznosítás elveit. Az eddigiek szerint a
helyi tanácsok térítés nélkül visszakaphatnák azokat az
ingatlanokat, amelyek korábban is tulajdonukban voltak. (Ugyanez
vonatkozna például az egyházi ingatlanokra is.) Ha az ingatlanokat
egy éven belül nem hasznosítják közösségi célokra, akkor azokat az
állam visszaveszi. Amennyiben öt éven belül eladnák az ingatlanokat,
akkor a vételár kétharmad részét a költségvetés számára be kellene
fizetniük. Azokat az ingatlanokat, amelyek szovjet pénzből épült
beruházásokat tartalmaznak, a teher vállalásával együtt lehetne
megszerezni. A szovjet fél jelenleg 50 milliárd forintra tart
igényt, ám ezt az összeget magyar részről irreálisnak tartják. Ebben
a kérdésben, illetve a végleges elszámolás ügyében továbbra sem
sikerült közelíteni a magyar és a szovjet álláspontot. (MTI)



1990. július 18., szerda 16:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD