|
 |
 |
 |

Sajtószemle
|

London, 1990. július 18. (BBC, kora reggeli híradás)
Most hogy Párizsban a négy világháborús szövetséges és a két német állam képviselői egyezségre jutottak a német-lengyel határ kérdésében, a brit lapok egységesek abban, hogy elhárult a német egység utolsó akadálya. A Guardian szerint ezzel Jalta Potsdam és a II.Világháború egész öröksége került a történelem szemétkosarába.
Egyes kommentárok azonban óvatosabb hangot ütnek meg. vezércikkében a Times rámutat, a lengyelek aggódnak, hogy németek jelennek majd meg Kelet-Poroszországban hátrahagyott volt birtokaikon, s ezekre igényt jelentenek be, mint az sok helyütt történik Kelet-Németországban. Kevés lengyel fél ma a német hadseregtől - írja a Times - de sokan azt hiszik, ha a németeknek alkalmuk nyílik rá, egyszerűen visszavásárolják elvesztett földjüket. A Daily Telegraph megjegyzi, hogy Lengyelország az új Németország jóhiszeműségére épít, hogy szavát betartja és nem támaszt igényt a Lengyelországhoz tartozó, háború előtt német területekre.
A Daily Telegraph aggodalmát fejezi ki Gorbacsov elnök és Kohl kancellár hétfői megállapodásával kapcsolatban is, melynek értelmében az Egyesült Németország a NATO tagja lesz. A Telegraph-ot a két európai óriás tárgyalásainak kétoldalú jellege aggasztja, az ahogy megkerülték a kialakult konzultációs fórumokat. A Times derülátóbban ítéli meg a helyzetet, rámutat arra, hogya Gorbacsov-Kohl megállapodás optimizmust idézett elő Bécsben ahol az európai hagyományos haderőcsökkentésről folynak tárgyalások. A Financial Times szerint most, hogy már biztosan bekövetkezik a német egység, az európaiaknak gratulálniuk illene a németeknek és velük együtt munkához látni, hogy a novemberi biztonsági és együttműködési értekezlet a béke és prosperitás új korszakát nyissa meg egész Európa számára.
A Times egyik cikke azt elemzi, mit jelentenek az európai fejlemények az Egyesült Államok szempontjából. Vége annak a háború utáni világnak, amelyben Amerika és a Szovjetunió fektette le a szabályokat. Az Egyesült Államok immár csak egyike a világ több vezető országának. (folyt.)
1990. július 18., szerda
|

Vissza »
|
 |

- Sajtószemle
|

A Times hozzáteszi, - igaz, hogy Bush elnök hozzájárulását adta a szovjet és nyugatnémet vezető megállapodásához, de nyolcezer kilométer távolságból, mert a megbeszélésekben Washington közvetlenül nem vett részt.
Több lap is reagál Kaunda zambiai elnök megjegyzésére, miszerint a brit kormányt és a brit sajtót terheli felelősség amiért Irak kivégeztette Farzad Bazuvt újságírót. Mint ismeretes, Bazuvtot, aki Angliában élt és az Observernek dolgozott, az irakiak kémkedés vádjával ítélték halálra és végezték ki nemzetközi tiltakozás ellenére. A Bazuvtot autóján szállító Irakban dolgozó angol ápolónőt pedig 15 évi börtönre ítélték. Az ápolónő most 4 hónap után éppen Kaunda elnök közbenjárására szabadult ki és a zambiai elnök ez alkalomból tette megjegyzéseit. Az Express szerint a vád olyan abszurd, hogy nem is érdemes rá válaszolni. A Daily Telegraph szerint a zambiai elnök köszönetet érdemel közbenjárásáért, de mivel országában lázonganak, az ügy propaganda szempontból kapóra jött neki. A Scotsman szerint semmi jel nem mutat arra, hogy visszafogottabb megközelítés Anglia részéről megmenthette volna Bazuvt életét és nincs bizonyíték arra nézve sem, hogy Szaddam Husszein könyörtelen iraki rezsimje megváltozott volna. +++
di
- .
1990. július 18., szerda
|

Vissza »
|
|
|
 |
|
|