Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 18.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Hungaroton dolgozóinak levele Andrásfalvy Bertalanhoz

"... megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy Bors Jenő vezérigazgató munkaviszonyát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felmondta oly módon, hogy munkájára már másnap sem tartanak igényt. Az intézkedést antidemokratikusnak és elhibázottnak tekintjük, mivel: ..."
BBC, Panoráma:

Európai közösségi tagság?

"Kevesebb mint három hánappal ezelőtt Antall miniszterelnök közeli tanácsadója, Jeszenszky Géza, jelenlegi külügyminiszter azt mondta: Magyarország tagsága az Európai Közösségben akadémikus kérdés."

Antall József Nyugat-Berlinben

Nyugat-Berlin, 1990. május 26. szombat (MTI) - Dr. Antall József miniszterelnök a Német Katolikusok Központi Bizottságának meghívására 1990. május 26-án részt vett a 90. Német Katolikus Napok nyugat-berlini rendezvényein.


Ennek során tolmács nélküli négyszemközti beszélgetést
folytatott Helmut Kohl szövetségi kancellárral.

    A találkozón áttekintették az Európában végbemenő változásokat.
Ezen belül különös figyelmet szenteltek a kelet-közép-európai
átalakulási folyamatoknak. Kiemelten foglalkoztak a kétoldalú
kapcsolatok alakulásával és Magyarország, valamint a Közös Piac
közötti együttműködés fejlesztésével.

    Kohl kancellár messzemenő támogatásáról biztosította a magyar
kormányfőt mind a kétoldalú, mind pedig a Közös Piaccal kapcsolatos
törekvéseiben.

    Tartózkodása során udvariassági látogatást tett Walter Momper
Nyugat-Berlini kormányzó polgármesterénél.

    Az esti órákban találkozik Lothar de Maiziere-rel, az NDK
miniszterelnökével. +++



1990. május 26., szombat 16:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Antall József Nyugat-Berlinben (1. rész)

Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Nyugat-Berlin, 1990. május 26. szombat (MTI-tud) - Nagy tetszéssel fogadott előadást tartott szombaton a nyugat-berlini Jégcsarnok mintegy hatezer főnyi hallgatósága előtt Antall József magyar miniszterelnök, aki a 90. Német Katolikus Kongresszus meghívott vendégeként, a nyugatnémet kancellárral egy rendezvényen föllépve, taglalta Magyarország és Európa kilátásait az egypártrendszerű diktatúrák bukása után.


A magyar kormányfő bevezetőjében megállapította: - Lenin 1922.
évi jóslata, miszerint a XX. század a szocializmus jegyében fog
állani, minden elképzelést felülmúló szenvedést, elnyomatást és
nyomorúságot hozott az érintett népeknek Európa keleti felében.
Habár az 1956-os magyar szabadságharc, az 1968-as Prágai Tavasz és a
,80-as évek lengyelországi eseményei a népek fokozódó ellenállására
utaltak, az ideológia és az erőszak biztosította a kommunizmus
uralmát az érintett országok fölött. A végkifejlet olyan lett,
amilyenre még oly bölcs Kelet-Európa-szakértők sem számítottak. A
régi rendnek a hatalmat birtokló képviselői kénytelenek voltak
elismerni, hogy a szocializmus rendszere megbukott, hogy immár nem
lehet a népek akarata ellenére kormányozni. Nem maradt más
választásuk, mint feladni a kommunizmus kísérletét, amely egyenlő az
emberi természet elleni erőszakkal.

    Azokra az országokról, például Magyarországról, ahol a fordulat
békés keretek között zajlott le, Antall József leszögezte: - A régi
rendszer támaszai el fogják tudni érni, hogy a történelem enyhébben
bírálja el súlyos felelősségüket saját népük évtizedeken át tartó
elnyomásáért. A keresztény kötelesség, a megbocsátás rájuk is
érvényes, még akkor is, ha a nép maga, illetve a Nyugat nem tanúsít
is megértést ezen állásponttal szemben.

    Magyarország és a többi, hasonló helyzetben lévő ország
helyzetét a magyar kormányfő a bibliai vízözön utáni állapothoz
hasonlította. - A bárka partot ért ugyan, ám szinte semmit sem
találnak a földre lépő utasok: sem rendet, sem struktúrákat, sem
anyagi értékeket. Legfőbb támaszuk az Istenbe és önmagukba vetett
hit, a remény, és a velük szemben megnyilvánult szolidaritásból
fakadó bizakodás. (folyt.)



1990. május 26., szombat 18:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Antall József Nyugat-Berlinben (2. rész)


Három jelentős kihívásra hívta fel a fordulat nyomán a
hallgatóság figyelmét Antall József. Elsőnek említette közülük új
társadalmi struktúrák, intézmények és szabályok létrehozását, a
törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalomnak Montesquieu
szellemében történő szétválasztását.

    A második számú kihívás a szocialista piacgazdaság Ludwig Erhard
szellemében történő bevezetése Magyarországon. Ezzel kapcsolatban a
miniszterelnök leszögezte: kormánya nem fog belemenni
kompromisszumokba, s ő maga bizonyos abban, hogy a meghozandó
intézkedések legkésőbb két-három éven belül sikerre vezetnek.

    Harmadik kihívásként említette az előadó Magyarország
felzárkózását Eurápához. Cáfolta, hogy Magyarország csatlakozási
vágyának elsősorban anyagi vagy gazdasági mozgatórugói lennének.
Mint mondotta, a magyarok és más közép- és kelet-európai népek
vonzódása szempontjából (Nyugat-Európához) elsősorban politikai,
történelmi és érzelmi motivumok a meghatározók. Antall József a
közönség lelkes tapsát kiváltva szögezte le, hogy a magyarok
fenntartások nélkül támogatják Németország egyesítését, mint az
európai integrációs folyamat részét. Viharos taps fogadta a magyar
miniszterelnök történelmi párhuzamot vonó szavait, amelyekkel báró
Eötvös József 150 évvel ezelőtti megállapítását (,,A magyar
függetlenség a német egységtől függ,,) ezzel a kijelentéssel
egészítette ki: A német egység a magyar függetlenségtől függött.

    A lelkes tapssal fogadott 30 perces - németül elhangzott -
előadást követően a bonni kancellár lépett a mikrofonhoz. Egyik fő
megállapítása volt, hogy köszönetet mondott Magyarországnak, amely
tavaly nyáron tanúsított magatartásával mintegy beharangozta a
Honecker-korszak végét az NDK-ban, s lehetővé tette az ott élő
németek békés forradalmát. Helmut Kohl elutasította a németek
,,nacionalista különútjának,, lehetőségét és hitet tett az Európába
való végleges integrálódás, a lengyel néppel való megbékélés
mellett.

    A két előadást követő háromnegyed órában a hallgatóság
kérdésekkel ostromolta a két politikust. Antall Józsefhez szólt az a
kérdés, vajon a keresztény alapokon álló új magyar kormányzat
ideológiai türelmet fog-e tanúsítani a nem keresztény (például
ateista) szellemiségben felnőtt fiatal nemzedékekkel szemben?
(folyt.)



1990. május 26., szombat 18:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Antall József Nyugat-Berlinben (3. rész)


A kormányfő válaszában rámutatott: az európai kereszténység
Magyarország számára nem program, hanem történelem. Az ország
évszázadokon át harcolt a kereszténység bástyájaként az Európát
fenyegető külső hatalmakkal. A kormány a kereszténységet az európai
népek integrációs kovászának tekinti. ,,Európában még az ateisták is
keresztények,, - szögezte le a miniszterelnök.

    Az MDF zsidóellenes, antiszemita áramlataira rákérdező
hallgatónak Antall József azt felelte: - Az ilyen - elsősorban az
amerikai sajtóban megjelent - állítások nem igazak. Antiszemita
tendenciák gyakran jelentkeznek az európai országokban, ám
Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt ilyenre példa. - Az
állítás cáfolatául hozta fel a kormányfő, hogy Magyarországon él
Közép-Európa legnagyobb lélekszámú zsidó közössége, itt működik
Kelet-Európa egyetlen rabbiképző intézete. Magyarország hídszerepet
tölt be a szovjet zsidók Izraelbe irányuló kivándorlásában és az MDF
vezetőségének is van zsidó tagja.

    A magyar miniszterelnököt a nap folyamán fogadta Nyugat-Berlin
kormányzó polgármestere, Walter Momper. Antall József a
Jégcsarnokban elhangzott előadás és a hallgatóság kérdéseinek
megválaszolása után részt vett a nyugat-berlini Reichstag előtti
parkban rendezett szabadtéri misén, amelyen többek közt Richard von
Weizscker, az NSZK szövetségi elnöke szólt az egybegyűlt több
tízezer emberhez.



    Embargó 20.00 óráig


    --------------------

    A berlini magyar nagykövet az esti órákban vacsorát adott a
képviselet épületében Antall József tiszteletére. A meghívott
vendégek között volt Lothar de Maiziere, az NDK miniszterelnöke,
akivel a magyar kormányfő szívélyes hangú eszmecserét folytatott.
+++



1990. május 26., szombat 18:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD