|
|
 |
|
 |
A magyarországi kisebbségek aggódnak sorsuk miatt
|
-------------------------------------------------
München, 1990. május 18. (SZER, Magyar híradó) - Évtizedeken át
ugye az volt a hivatalos magyar álláspont, hogy nem szólhatunk bele
a szomszéd országok politikájába - még az ottani magyar
kisebbségeket illetően sem. Úgy gondolta az aktuális hatalom, hogy
elegendő, ha példamutatóan viselkedünk: bánjanak úgy az ottani
magyarokkal, ahogyan Magyarország bánik az etnikai kisebbségeivel.
Ennek a politikának a kudarca túlságosan régóta nyilvánvaló
ahhoz, hogy érdemes lenne vele érdemben foglalkozni. Viszont a
kérdésnek az a része, hogy mi, pontosabban a mindenkori
magyarországi hatalom hogy s mint bánt a kisebbségekkel, az valóban
figyelmet érdemel.
A magyarországi horvátok egyik képviselőjétől Simon Márta kért
felvilágosítást.
- Ma ismét levelet adott postára a Magyarországi Horvátok
Szövetségének vezetősége. Ezúttal a Magyar Demokrata Fórumot és az
Országgyűlés elnökét keresték meg gondjaikkal, kéréseikkel. Az
elnöki levél azt az óhajt tartalmazza, hogy a vezető párt és a
kormány ne a még mindig létező - ám csak nevében működő budapesti
székhelyű Délszláv Szövetséget támogassa -, hanem az új
demokratikusan és valóban alulról szerveződött Nemzetiségi
Szövetséget, amely Pécset működik - egyelőre mindenfajta anyagi
segítség nélkül, ám élvezve az itteni horvátok teljes bizalmát.
Hasonló közösséget alakítanak ki a közeljövőben a szerbek és a
hazánkban élő szlovének is. A Délszláv Szövetségnek már a neve sem
jó, ilyen népcsoport ugyanis nincs. Működési szabályzata pedig a
marxista ideológa alapján egy letűnt szemléletet képvisel.
Úgy tűnik ebben hamarosan változás történik, a horvát
nemzetiségűek azonban aggódnak: a következő rendszer valóban a
kisebbségi jogokat tiszteletben tartva bánik-e velük? Ezt
tartalmazza az egyik levél. (folyt.)
1990. május 18., péntek
|
Vissza »
|
|
- A magyarországi kisebbségek... - 1. folyt.
|
A másik arra hívja fel a figyelmet, hogy a most alakuló
önkormányzatok kialakításában jó lenne, ha figyelembe vennék a
nemzetiségiek érdekét - és itt már nemcsak a horvátokról van szó.
Nem játszódna le az a folyamat, hogy ismét róluk, ámde nélkülük
döntenek.
Különösen kényes a kérdés olyan oldalról, hogy mivel a
nemzetiségi szövetségek nem szerveződtek pártokká, ebből az irányból
nem tudják képviselni saját érdekeiket.
Hasonló hangnemben fogalmazódott meg egy korábban írott levél az
Emberi Jogok Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságáról, amelyben azt
nehezményezik, hogy az Országházban a nemzetiségi képviselők
helyett, esetleg kinevezett biztosok ülnének. Jól lehet ez a módszer
bevált a nyugati polgári demokráciákban, de nálunk félő, hogy
kinevezéses alapon nem azok kerülnének a biztosi székbe, akik a
legjobban képviselnék a kisebbség érdekeit.
Simon Mártát hallották Pécsről.
- És még valami a kisebbségi témákhoz általánosságban. A Raoul
Wallenberg Egyesület ma délután adott ki egy közleményt a nemzeti
összefogás szükségességről a kisebbségellenes barbár indulatok közös
megfékezésének a szükségességéről. Szimbólikus díszőrséget terveznek
a néhány héttel ezelőtt horogkeresztes-firkákkal meggyalázott
Wallenberg emlékmű előtt.
Emberi tisztesség, a minden emberi élőlény iránti tisztelet az,
amit meg kell tanulnunk. Ebben a tanulásban nem vagyunk
Magyarországon sem előbb, sem hátrább, mint a nyugatabbra eső
térfélen. Meg kell tanulni ebben is együtt gondolkodni. ++
1990. május 18., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|