|
|
 |
|
 |
Állásfoglalás a szociálpolitika lehetséges mozgásteréről (2. rész)
|
A II/2-es számú munkabizottság mostani, csütörtöki ülésén a
szociálpolitika lehetséges mozgásterét vitatta meg az elkövetkezendő
évekre. Az MTI értesülése szerint augusztus 31-én a lakáspolitikai
változások szociális kérdéseit vitatják meg, szeptember közepéig a
társadalombiztosítás döntést igénylő kérdéseiről tárgyalnak, különös
tekintettel az alacsony, illetve a túlzottan magas, valamint a
kiemelt nyugdíjakra.
A közleményt aláíró felek az MTI munkatársának elmondták, hogy
ezúttal érdemi, tartalmi vita folyt, a szociálpolitika iránt
elkötelezett szakemberek valódi eszmecseréje bontakozott ki a
kedvező légkörű megbeszélésen. Bánfalvi István az MSZMP részéről
kifejezte meggyőződését: mindannyian azzal a felelősséggel ültek
asztalhoz, hogy kötelességük közösen megkeresni azokat a
legfontosabb megoldásokat, amelyek a gazdasági és politikai
válságból való kilábalás során védik a legnehezebb helyzetben
lévőket, megakadályozzák, hogy nagyobb társadalmi csoportok
jóvátehetetlenül leszakadjanak a társadalmi átlaghoz képest.
Különösen fontosnak ítélte, hogy miközben a mai politikai közéletre
sokszor az intolerancia, a vádaskodás jellemző, a munkabizottság
ülésén - pártállástól függetlenül - mindenki arra törekedett, hogy a
nehéz sorban élők ne eshessenek napi politikai konjunkturális
küzdelmek áldozataivá. A mostani megegyezés erkölcsi jelentőségét
jelzi az a tény, hogy politikai elvek feladása nélkül is össze lehet
fogni a társadalmi problémák megoldására. A felek józanságának
köszönhető, hogy sikerült közösen körvonalazni egy valóságosan
végrehajtható szociálpolitika reális mozgásterét.
Zám Mária az Ellenzéki Kerekasztal részéről annak a véleményének
adott hangot, hogy a szociálpolitika kérdéseiben nem a három
tárgyaló fél között a legsúlyosabb az ellentét. A gazdasági lobby,
az ügy ,,kerékkötője,,, amely anélkül kívánja talpra állítani a
gazdaságot, hogy megfizetné a munkaerő árát. A szociálpolitika mai
helyzetében nem tehet mást, mint saját költségvetésén belül
kénytelen mérlegre tenni, mely csoportok azok, amelyektől elvehet,
illetve kiket részesíthet előnyben. Nem tartható fenn tovább az a
viszony a termelőszféra és a szociálpolitika között, hogy a
szociálpolitika menedzseli a gazdaságot. (folyt. köv.)
1989. augusztus 25., péntek 16:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|