|
|
 |
|
 |
A VSZ bukaresti csúcstalálkozója
|
London, 1989. július 6. (BBC, Panoráma) - A mai nap folyamán a
Varsói Szerződés hét tagállamának vezetői találkoznak a román
fővárosban, Bukarestben, ahol a szervezet politikai tanácsadói
bizottsága ülést tart. Várhatóan a találkozó után a tagországok
közös közleményt bocsátanak ki, melyben további
fegyverzetcsökkentésre szólítanak fel. A leghevesebb viták azonban
minden bizonnyal politikai kérdésekről folynak majd. Stewen Diel(?)
kommentárját ismerteti munkatársunk:
- A hivatalos közleményektől eltekintve, melyek a Varsói
Szerződés hét tagállamának testvéri kapcsolatait hangsúlyozzák,
senki sem akarja azt a látszatot kelteni, mintha a szervezet a
természet rendjének megfelelő szövetség lenne. A történelem
túlságosan is sok akadályt gördített a tagországok valóban közeli
barátságának útjába. A második világháború után Kelet-Európában
kialakult szovjet hegemónia azonban egy hivatalos katonai szövetség
megalakításához vezetett. Az erről szóló szerződést 1955-ben írták
alá Varsóban. E szerződés kikötései tették lehetővé, hogy a Varsói
Szerződés csapatai 1968-ban eltiporják a csehszlovákiai
reformmozgalmat. A szerződés ugyanis garantálja a tagországok
kölcsönös együttműködését.
Ma már igen valószínűtlennek tűnik, hogy a Varsói Szerződés
ismét hasonló katonai beavatkozást hajtana végre. Mihail Gorbacsov
láthatóan kész megengedni a tagállamok számára, hogy szovjet
beavatkozás nélkül vezethessék be saját reformjaikat. És mivel a
Varsói Szerződés katonai irányítása teljes egészében szovjet
kezekben van, minden döntés, mely erőszak alkalmazásáról születik,
csakis Moszkvától származhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy
valamennyi tagállam fellélegezhet. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A VSZ bukaresti csúcstalálkozója - 1. folyt.
|
A keményvonalas országok: Bulgária, Csehszlovákia,
Kelet-Németország és Románia vezetői félnek a magyarországi,
lengyelországi és szovjetunióbeli reformfolyamatoktól. Ezúttal
azonban nem a katonai beavatkozástól való félelemről van szó, sokkal
inkább arról, hogy az ezekben az országokban megvitatott és
gyakorlatba átültetett elképzelések kihatással lehetnek saját
rendszereikre és saját népük is reformokat követelhet.
Ebben az évben különös dolog történt. Kelet-Németországban
betiltották egy hivatalos szovjet kiadvány árusítását. A helyzeten
tovább rontott a lengyel Szolidaritás szakszervezet sikere, melyet
legutóbb a parlamenti választásokon aratott, valamint a magyarok
tervei a többpártrendszer bevezetésére. A legsúlyosabb
nézeteltérések és legélesebb viták azonban Magyarország és Románia
között figyelhetőek meg. A dolog ironiája, hogy Románia azzal
szokott büszkélkedni, hogy a Varsói Szerződés legfüggetlenebb
tagországa.
Idegen, más szóval szovjet csapatokat nem lehet román földön
állomásoztatni, és közös hadgyakorlatokat sem tartanak Romániában.
1980-ban Románia volt az egyetlen keleteurópai ország, mely nem
szavazott az ENSZ határozata ellen, mely elítélte Afganisztán
szovjet invázióját. Most Románia a Varsói Szerződés nagyobb egységét
szeretné megteremteni, hogy elhárítsa azt a veszélyt, melyet az
ország vezetősége szerint a reformelképzelések jelentenek.
Románia nemcsak hogy veszélyesnek tartja a magyarországi
politikai fejleményeket, hanem fel is bőszítették a romániai emberi
jogok helyzetét ért magyar bírálatok -, különös tekintettel a
romániai magyar kisebbségre. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A VSZ bukaresti csúcstalálkozója - 2. folyt.
|
A bukaresti találkozó előestéjén ragyogó példáját láthattuk a
Varsói Szerződés katonai hiányosságainak. Dimitrij Jazov tábornok,
szovjet honvédelmi miniszter elismerte: a Varsói Szerződés
légvédelmi rendszerei képtelenek voltak követni azt a pilóta nélküli
MIG-23-as vadászrepülőgépet, mely kedden Lengyelországból
Kelet-Németországon át, többszáz kilométert tett meg, míg végül
Belgiumban zuhant le.
Az ülésen tehát bizonyára felmerül majd a Varsói Szerződés
katonai hatékonyságának kérdése. A végső közlemény nagyrészt talán
majd a fegyverkorlátozásról, valamint a Varsói Szerződés és a NATO
kapcsolatairól fog szólni. Ám a Varsói Szerződés eheti
csúcstalálkozóján a viták középpontjában az áll majd, mit kellene
tenni annak érdekében, hogy a tagállamok közötti feszültségek
megszűnjenek, ha ez egyáltalán lehetséges.
- A Varsói Szerződés vezetőinek bukaresti találkozójára olyankor
kerül tehát sor, amikor egyes országok viszonya meglehetősen
feszült. +++
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|