|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1989. június 29., csütörtök - Csütörtökön az 1976. évi I. honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az elnöklő Szűrös Mátyástól először Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM
------------
Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetének főigazgatója, címzetes
egyetemi tanár kapta meg a szót. A képviselő üdvözölte, hogy a
felsőfokú oktatási intézetekbe felvett fiatalok fegyveres katonai
szolgálatukat a jövőben diplomájuk megszerzése után teljesíthetik. A
polgári szolgálat kérelmezéséről szóló fejezettel kapcsolatban
kérte, hogy a lelkiismereti ok elől töröljék a ,,bizonyított,, szót.
A Fidesz XI. kerületi regionális csoportjának véleményét idézve
rámutatott: a bizonyításra kötelezés már önmagában is személyi jogot
sért, elfogadása pedig esetleges. Ezenkívül javasolta, hogy polgári
szolgálatnál is mód legyen a szolgálati idő letöltésének
megosztására. A 30 hónapos szolgálati időre vonatkozó javaslatot
támogatta, 24 plusz 6 hónapos megosztásban. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 10:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (2. rész)
|
Országgyűlés - harmadik nap (2. rész)
Simon Ernőné (Somogy m., 11. vk.), a Pamutfonóipari Vállalat
------------
nagyatádi cérnagyárának munkása a sorkatonai szolgálat
fontosságáról, nevelő, fegyelmező hatásáról szólt bevezetőben.
Elmondta, hogy a vidéken élő fiatalok még napjainkban is büszkén
vállalják a haza védelmével járó kötelezettségeket, és kevésbé
tartják szükségesnek a fegyver nélküli vagy polgári szolgálatot.
Egyetértően szólt arról, hogy a tartalékos hadkötelesek is jogot
kapjanak a polgári szolgálatra, habár ez a korábban tett katonai
eskü megszegését jelenti, továbbá szokatlan körülmények közt
történő foglalkoztatásuk és magasabb életkoruk problémát okozhat
mind az egyénnek, mind a munkaadó intézménynek.
A kisebbségi jogok és a lelkiismereti szabadság jegyében Simon
Ernőné a polgári szolgálat bevezetése mellett foglalt állást.
Felhívta azonban a figyelmet, hogy a lelkiismeretet más
vonatkozásban sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezzel kapcsolatban
megemlítette, hogy az ülés előtt több levelet kapott, amelyekben
magánszemélyek és különböző szervezetek a polgári szolgálat
időtartamának rövidítését, és a szolgálati körülmények könnyítését
szorgalmazzák. Semmiképpen sem lenne igazságos, ha azok a fiatalok
kerülnének hátrányba, akik vállalják a haza fegyveres szolgálatát.
A polgári szolgálat 30 hónapos időtartama a képviselőnő szerint
szerint minden tekintetben reális és igazságos. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 10:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (3. rész)
|
Varga Imre, (roszágos lista) Kossuth-díjas szobrászművész
-----------
közbevetett kétperces felszólalásában módosító javaslatot tett a
honvédelmi tör vény tervezetéhez. Javasolta, hogy azok, akiket
művészeti főiskolára felvettek, részesüljenek egyszeri, a
tanulmányukat megelőző katonai képzésben. Pályájuk folyamatossága
érdekében se ,,utóképzésre,,, se ,,karbantartásra,, ne hívják be
őket újra.
Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.), a Magyar
------------------
Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára úgy vélte: a
polgári szolgálat bevezetése segíthetne a szociális gondozóintézetek
nehéz helyzetén. Azoknak a fiataloknak jó része, akik nem vállalják
a fegyveres szolgálatot, rendelkezik olyan képességekkel, amelyek
alkalmassá teszik arra, hogy gondozó munkát vállalhassanak ezekben
az intézményekben. Moravcsik Ferencné ugyanakkor egyetértett Török
Mihállyal abban, hogy korrekt szabályozórendszert kell kidolgozni,
amit katonásan be is kell tartani, illetve tartatni. Nem szabad
megengedni, hogy a polgári szolgálatra vállalkozó fiatalok ,,a senki
gyermekei,, legyenek, de az sem lenne jó, ha a gondokkal küszködő
szociális intézetek válnának áldozatává, illetve a gondozottak
szenvedő alanyaivá e szolgálati fajtának. A törvénynek mindenekelőtt
biztosítania kell, hogy a polgári szolgálat ne legyen büntető
jellegű, mert büntetésként nem lehet sérült, beteg embereket
gondozni. Ugyancsak fontos, hogy már a bevezetéskor tisztázzák a
polgári szolgálat pénzügyi terheit, a kiképzési, a szállás-, a ruha-
és a zsoldköltségeket. A képviselő úgy vélte, ajánlatos lenne, hogy
ezek a terhek ne az amúgy is nehéz helyzetben levő egészségügyi,
szociális ágazatot terheljék. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 10:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (4. rész)
|
Dr. Sinkovics Mátyás (Budapest, 2. vk.), a Fővárosi János
--------------------
Kórház-Rendelőintézet főigazgató-főorvosa felszólalása bevezetőjében
emlékeztetett arra, hogy a katonai szolgálatot megtagadókra az
elmúlt években szigorú büntetés várt. Hangsúlyozta, hogy olyan
szabályozást kell kialakítani, amely felhasználja a külföldi
tapasztalatokat és a hazai, sajátos viszonyok között alkalmazza
azokat. Úgy vélekedett, hogy a lelkiismereti ok miatt polgári
szolgálatra jelentkezőket a hat hónappal hosszabb szolgálati idővel
megbüntetik. Hangoztatta: a törvény megalkotásakor a társadalmi
igényből, s nem a honvédelmi tárca elvárásaiból kell kiindulni.
Hozzátette, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint egyharmaddal lehet
hosszabb a sorkatonai szolgálatnál a polgári szolgálat időtartama.
A képviselő üdvözölte azt a tervet, miszerint 14 hónapra
csökkentik a jövőben a sorkatonák szolgálati idejét, de nem értett
egyet azzal, hogy 30 évre emeljék fel a behívhatóság korhatárát. A
lelkiismereti ok megállapítását vizsgáló bizottság tevékenységével
kapcsolatban kifejtette: az egyházak részvétele e testületek
munkájában sérti a nem egyházakhoz tartozó hívők törvény előtti
egyenlőségét. Elfogadhatatlannak tartotta azt is, hogy a
szakemberekből alakított társadalmi bizottság véleményét a
honvédelmi tárca vizsgálhassa felül.
A felszólaló szerint a szociális háló kialakításának fontos
része lehet a polgári szolgálat bevezetése, ezért javasolta: minden
állampolgár alanyi jogon választhasson a különféle szolgálati fajták
között, s a polgári szolgálat ideje legfeljebb 24 hónap legyen.
(folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 10:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (5. rész)
|
Krekács László (Pest m., 8. vk.), az albertirsai-
--------------
dánszentmiklósi Micsurin TSZ főkertésze tapasztalatai szerint
nemcsak a fiatalok, hanem a szülők és hozzátartozók körében is
kedvező fogadtatásra talált a honvédelmi törvény tervezett
módosítása. Örvendetes, hogy a változtatás feloldja a fiataloknak
azokat a belső konfliktusait, amelyek eddig a szolgálatmegtagadásból
adódtak. Ez évente 70-80 hadkötelest érintett. Szorgalmazta, hogy
csak bizonyított esetben lehessen elutasítani a fegyveres
szolgálatot, ezért akik majd ezt eldöntik, nagy felelősséggel
tartoznak. Egyúttal helyeselte, hogy az előterjesztés foglalkozik a
szolgálati idő további csökkentésének lehetőségével. Szerinte
mielőbb jogilag rehabilitálni kell azokat, akiket eddig büntettek a
szolgálatmegtagadásért. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet,
hogy az Országgyűlésnek a jövőben nem csökken, hanem nő a szerepe a
védelmi politika meghatározásában, a néphadsereg fejlesztésében és
az ellenőrző munkában.
Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.), az Ácsi Cukorgyár
-------------------
műszerésze szerint az ülésszak előtt a honvédelmi törvény
módosításáról folytatott vita csak korlátozottan volt nyitott. A
sajtóban ugyan megjelent a törvénymódosító javaslat, lehetett róla
szócsatát folytatni, ám csak szűk körű, a Honvédelmi Minisztérium
által felállított korlátok közötti egyeztetésre és egyezkedésre volt
lehetőség. A képviselőnő kifogásolta, hogy a javaslatból
ki-kiérződik a polgári szolgálat lebecsülése. Ellentmondásosnak
nevezte, hogy a törvénymódosító javaslat szerint polgári szolgálatot
a hadköteles bizonyított lelkiismereti okból teljesítheti.
Rámutatott: az indoklás is tartalmazza, hogy a lelkiismeret fogalmát
sem külföldön, sem hazánkban nem tudják meghatározni. Ezért feltette
a kérdést: hogyan lehet definiálhatatlan lelkiismereti okot
bizonyítani, annak megalapozottságát bizottság előtt igazolni?
Ugyanakkor úgy vélte: minden bizonytalanság ellenére szükség van
szűrőre. Ez lehet az említett bizottság, amelynek munkáját azonban
függetleníteni kell a fegyveres testületektől. Nem ért egyet azzal,
hogy az engedélyezéssel kapcsolatos eljárási szabályok kidolgozását
csak a honvédelmi miniszterre bízzák.
Vörösné Csuka Mária szintén javasolta a polgári szolgálat
időtartamának 24 plusz 6 hónapra történő megosztását. Végül szólt a
sorkatonai szolgálatot teljesítők illetménye felülvizsgálatának
szükségességéről. Meggyőződése szerint ugyanis a jelenlegi összeg a
katonák laktanyán belüli személyes szükségletének minimális
kielégítésére sem elég. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 11:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (6. rész)
|
dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.), a Kisvárdai
----------------
Városi Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető-főorvosa
elismerte, hogy a most születő törvény nagy jelentőségű, bár
késésben vagyunk, mert Európában már csak hat olyan ország van, ahol
nincs alternatív szolgálatra vonatkozó törvény. Kifogásolta a
képviselő, hogy a törvényjavaslat csak katonai szemszögből tárgyalja
a kérdést, pedig a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadás
személyiségi jog. Az emberi jogokkal összefüggő törvények a
jelenlegi demokratizálódó és majdan remélhetően demokratikus magyar
jogállamban várhatóan állandóan napirenden lesznek, így indokolt,
hogy a Parlament létrehozzon egy emberi jogi állandó bizottságot,
amely részt vesz a törvények előkészítésében.
Az alternatív szolgálattal kapcsolatban a képviselő elmondta,
hogy az erre vonatkozó kérelmek elbírálásával foglalkozó társadalmi
bizottságoknak fontos szerepük lesz, ám ezeknek a bizottságoknak az
összetételét a törvényjavaslat nem tisztázza. A honvédelmi miniszter
nem hivatalos tájékoztatójából értesülhettek a képviselők arról,
hogy például pszichológus tagja lesz a bizottságnak. Mezey Károly
szerint pedagógusnak, orvosnak, jogásznak, filozófusnak ugyancsak
részt kellene vennie a bizottságban. Az azonban kívánatos lenne,
hogy - a feltételezhető részrehajlás, elfogultság miatt - lelkész
és katona ne legyen tagja ennek a bizottságnak. A képviselő kérte a
Ház elnökét, hogy ezt tekintse módosító indítványnak, és bocsássa
szavazásra.
Vitatta Mezey Károly, hogy indokolt-e a katonai és az alternatív
szolgálatok ideje között olyan nagy mértékű különbséget tenni, mint
amire több javaslat is elhangzott. Indítványozta: a fegyver nélküli
szolgálat ideje 22 hónap, a polgári szolgálaté pedig 27 hónap
legyen.
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.), a Kiskunhalasi
-------------
Családsegítő Központ intézetvezetője meglehetősen rövidre fogta
mondanivalóját, mivel az előtte felszólaló képviselők már
kifejtették azokat a gondolatokat, amelyeket felszólalásában
érinteni kívánt. Ezért csak előkészített felszólalásának befejező
gondolatát idézte: ,,Fiaink, szolgáljanak bárhol, bármilyen módon,
kísérje szolgálatukat áldás és békesség
,, (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 11:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (7. rész)
|
Viczián János (országos lista), a Magyar Baptista Egyház elnöke
-------------
úgy vélekedett: a módosított honvédelmi törvény biztosítja, hogy a
lelkiismereti szabadság valóságosan is a legfontosabb emberi értékek
közé tartozzon hazánkban. A továbbiakban indítványozta, hogy a
lelkiismereti ok fennállását vizsgáló bizottság minden esetben kérje
ki az érintett felekezet képviselőjének véleményét, állásfoglalását.
A képviselő egyetértett azzal, hogy a fegyveres szolgálat
megtagadása semmiképpen ne vonjon maga után börtönbüntetést, már
csak azért sem, mert több olyan felekezet is van, amely a jövőben
sem engedi híveinek sem a fegyveres, sem a fegyver nélküli szolgálat
teljesítését. Ugyanakkor javasolta azt is, hogy a 30 hónapos polgári
szolgálatot rövidítsék le, s időtartama ugyanannyi legyen, mint a
fegyveres szolgálaté.
Viczián János szükségtelennek ítélte a Teológiai Akadémiára
felvett fiatalok tanulmányok előtti sorkatonai szolgálatát, mert
később a felszentelt pap, a felavatott lelkész egyébként sem hívható
be katonai szolgálatra. Végezetül annak a meggyőződésének adott
hangot: hazánk biztonságát, területi sérthetetlenségét és
szuverenitását nem hadseregünk létszáma, s nem fegyvertechnikai
fölénye biztosítja, hanem a bölcs politikai irányítás, a béke
szeretete, valamint a szomszédos nemzetek iránti jóindulat.
x x x
A kulturális bizottság ülése
----------------------------
A csütörtöki parlamenti munkanap kezdete előtt - a reggeli
órákban - ülést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága. Az
ülésen Glatz Ferenc művelődési miniszter tájékoztatta a képviselőket
a tárcán belüli átszervezésekről, a készülő minisztériumi
koncpeciókról, illetve a soron következő legfontosabb feladatokról.
A miniszter fontos célkitűzésként hangsúlyozta Magyarország
kulturális csatlakoztatását Európához. Mint mondotta: ennek egyik
eszköze a már megkezdett nyelvoktatási reform, amelynek első
lépéseként a kötelező orosznyelv-oktatás megszünik. Glatz Ferenc
aláhúzta: az intézkedés mögött semmifajta politikai meggondolás nem
húzódik meg, ez kifejezetten szakmai lépés, s célja változtatni a
hazai nyelvoktatás tarthatatlan helyzetén. A miniszter e kezdeti
lépéseket egy tíz éves nyelvoktatási program első elemeként vázolta,
hozzátéve: a jövőben az egyetemeken kétszeresére, a főiskolákon több
mint ötszörösére emelik a nyugatinyelv-szakos hallgatók felvételi
keretszámát. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 12:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (8. rész)
|
Mindehhez természetesen épületekre, emberekre és pénzre van szükség,
s ennek kapcsán Glatz Ferenc ismét megerősítette a sajtóban már
többször hangoztatott elképzelését, hogy a párt, illetve a
szakszervezet kezében lévő oktatási központokat szeretnék
hasznosítani.
Az oktatásügy kérdéskörénél maradva a miniszter kitért arra is,
hogy az oktatásban hasznosítani kell az akadémiai kutatóintézetek
szellemi erejét. Ezzel egyidejűleg véget kell vetni az akadémaiai
intézetek és az egyetemek már-már veszekedéssé fajuló ellentétének,
mégpedig oly módon, hogy az intézeti munkatársakat be kell vonni az
egyetemi és főiskolai oktatásba, a felsőoktatási intézményekben
pedig biztosítani kell a tudományos kutatás lehetőségét. Mindezzel
összefüggésben hangsúlyozta: megkezdődött a hazai oktatásügy
felülvizsgálata, s a tárca várhatóan a nyár végére elkészíti az új
oktatáspolitikai koncepciót.
A miniszter a továbbiakban a tárcán belüli átszervezésekről
szólt. Elmondta: az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntével a
kormányfő mellett egyházi kollégiumot hívtak életre, s ezzel
párhuzamosan a Művelődési Minisztériumban is új főosztály létesült,
amely a jövőben az egyház kulturális ügyeinek intézésére hivatott. A
nyár végéig ideiglenesen az ifjúsági ügyek is a művelődési tárcához
tartoznak, míg a sport irányítását ellátó Országos Sporthivatal
élére ugyancsak a Művelődési Minisztérium egyik munkatársa - a
miniszterhelyettesi rangban kinevezett - Tibor Tamás került.
(folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 12:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (9. rész)
|
Ezzel egyidejűleg létrehívták a hivatal mellett működő
Sporttanácsot, amely koncepcionális, elvi kérdésekben dönt, s
amelynek elnöke a művelődési miniszter.
A sport kérdéskörével kapcsolatosan Glatz Ferenc kifejtette: e
terület eredményességét a jövőben a tömeg- és diáksport sikerein
kívánják lemérni, nem pedig a versenysport aranyérmein.
A további átszervezéseket ismertetve a miniszter elmondta:
létrehozták a Pusztai Ferenc vezette adminisztratív
államtitkárságot, amely a tárcával mint vállalattal foglalkozik,
tehát az igazgatási ügyek intézése a feladata. Egyúttal
felsőoktatással foglalkozó miniszterhelyettessé kinevezték Manhercz
Károlyt, míg a közoktatásban érdekelt miniszterhelyettes - akinek
posztja Gazsó Ferenc távozásával üresedett meg - Kelemen Elemér
lett. Ugyancsak miniszterhelyettes irányítja majd a kisebbségi
ügyeket, egyaránt figyelve a hazai nemzetiségek, illetve a határon
túli magyarság életére. Ezzel kapcsolatosan Glatz Ferenc
hangsúlyozta: nem államhatárokban, hanem nemzetben és társadalomban
kell gondolkodnunk, s ezért fontos, hogy Trianon óta először ismét
kormányzati szintre emelkedjék a kisebbségi politika. A miniszter
végezetül hozzátette: a kisebbségi ügyek irányításának posztja
egyelőre még betöltetlen, ideiglenesen Rátkai Ferenc
miniszterhelyettes foglalkozik e kérdéskörrel.
x x x
Tőzsér Gáspár (Nógrád m., 4. vk.), a Nógrádi Szénbányák
-------------
munkavédelmi főellenőre hangsúlyozta, a polgári szolgálatot vállalók
foglalkoztatásakor élvezzen elsőbbséget az egészségügyi és szociális
tevékenység.
A képviselő több javaslatot is megfogalmazott. Kezdeményezte az
engedélyezéssel össszefüggően, hogy a már besorozott hadkötelesekre
vonatkozó határidőt 1989. július 31-ről változtassák november 30-ra,
a kérelmek elbírálásában pedig a polgári életben dolgozókból álló
társadalmi bizottság döntsön. Megnyugtatónak minősítette, hogy az
elutasító határozat ellen fellebbezést lehet benyújtani, sőt a
hadköteles a határozat bírósági felülvizsgálatát is kérheti.
Igazságosnak tartotta, hogy a polgári szolgálatot teljesítőket
csaknem ugyanolyan jogok és kötelességek illetik meg, mint a katonai
szolgálatot vállalókat. A képviselő javasolta még, hogy a sorozáson
megjelent hadköteles fiatalokkal kötelezően ismertessék a honvédelmi
törvényben számukra bizosított választási lehetőségeket. A
bevonulókkal pedig pedagógiai érzékű, felkészültségű tiszthelyettesek
és tisztek foglalkozzanak. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 12:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (10. rész)
|
Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria
---------------
főigazgatója szerint a haza, a nemzet szolgálata kötelező az
állampolgároknak, de hogy annak mely formáját választja a
sorköteles - legyen joga eldönteni. Felvetette: vajon mi a
lelkiismeret fogalma? Miként bizonyítható a szolgálatmegtagadás
lelkiismereti okokból? Ezekre a kérdésekre egyetlen ország
jogalkotása sem dolgozott ki módszert. Éppen ezért akik e kérdésben
majd döntenek, csak szubjektív értékítéletet mondhatnak. - Az egész
procedúra mögött hosszú, bürokratikus, olykor megalázó vizsgálódást
sejtek - mondotta a képviselő. Ehhez hozzátette: a vonatkozó
paragrafusok így végrehajthatatlanok. Szerinte pártatlan, civil
bizottságnak kellene döntenie ezekben az esetekben, bár azt is
felvetette, hogy ha a sorkötelesek joga eldönteni, hogy fegyveres
vagy polgári szolgálatot vállalnak, akkor miért van szükség a kérés
indokainak bizonyítására. Helytelenítette azt is, hogy a katonai
eskü után nem lehet változtatni az állásponton. Egyébként a
tervezett szolgálati időket is elfogadhatatlanul hosszúnak tartotta.
Javasolta, hogy a fegyveres katonai szolgálat 12 hónapos, a
tartalékosok behívási ideje 6 hónapos, a polgári szolgálatosoké
pedig 24 hónapos időtartamra szóljon.
Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 9. vk.), a Kohászati
-----------
Gyárépítő Vállalat diósgyőri főépítésvezetőségének
tmk-csoportvezetője elmondotta: a törvénytervezetet tanulmányozva
elhatározta, hogy törvénymódosító indítványt nyújt be a sorkatonai
szolgálat 18 hónapról 12 hónapra, a fegyver nélküli szolgálat 24-ről
18 és a polgári szolgálat 36-ról 24 hónapra való csökkentése
érdekében. A honvédelmi bizottság és a tárca vezetője azonban nem
támogatta ezt az indítványt, viszont igéretet kapott arra, hogy a 12
hónapos sorkatonai szolgálatot két-három éven belül bevezetik a
Magyar Néphadseregben. Így arányosan csökkenhet majd a fegyver
nélküli és a polgári szolgálat időtartama is. A képviselő bízva
ebben az ígéretben, elállt módosító javaslatától.
Egyetértett azzal, hogy a felsőoktatási intézményekben végzettek
sorkatonai szolgálati idejét teljes körben 12 hónapra csökkentik, és
ezt alkalmazzák a jelenleg szolgálatot teljesítőkre is. Ugyanakkor
szükségesnek tartotta, hogy a csökkentés lehetőségét teljeskörűen
vizsgálják felül, mondván: a csökkentett katonai idő is elegendő
mindhárom szolgálati forma esetében a kiképzés és a gyakorlás minden
formájára. Javasolta azt is, hogy körzetesítsék a bevonuló fiatalok
szolgálati helyeit. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (11. rész)
|
Zsóka Endre felszólalásával lezárult a honvédelmi törvény
módosításának vitája. Mivel a tervezettel kapcsolatban számos újabb
javaslat hangzott el, az elnöklő Szűrös Mátyás szünetet rendelt el,
s kérte a Parlament honvédelmi bizottságát, hogy tekintse át az
indítványokat. A testület véleményformáló munkája meglehetősen
hosszúra nyúlt, ezért Szűrös Mátyás javasolta a törvényhozóknak,
hogy módosítsák a napirendet, és interpellációk tárgyalásával
folytassák a munkát.
Elsőként Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.), az Alumíniumárugyár
-----------
szakmunkása interpellált Beck Tamás kereskedelmi miniszterhez a
Bosnyák téri nagybani piac megszüntetése tárgyában. Azt tudakolta a
tárca vezetőjétől, van-e lehetőség arra, hogy már a közeljövőben
áthelyezzék a nagybani piacot, amely kinőtte jelenlegi helyét.
A kereskedelmi miniszter jogosnak ítélte az interpellációt.
Elmondta, hogy amikor ez a nagybani piac létesült, felhozatala évi
48 ezer tonna volt, ma viszont már meghaladja az évi 110 ezer
tonnát. Ez a nagy forgalom zavarja a környék lakosságát, ugyanakkor
azt is figyelembe kell venni - mondotta -, hogy ez a piac elégíti ki
a főváros gyümölcs- és zöldségigényének 70 százalékát.
1983-ban a probléma megoldására a nagyvásártelepen egy második
nagybani piacot helyeztek üzembe, ez azonban sikertelen
vállalkozásnak bizonyult. Ezért határozat született arról, hogy a
Bosnyák téri piacot a XX. kerületi Nagykőrösi úton kijelölt
területre költöztessék át, amely a jelenlegi Bosnyák téri piac
területének több mint hatszorosa. Az új piac fokozatos kiépüléséhez
a Fővárosi Tanács 100 millió forintot különített el. Ez azonban nem
elégséges, mert az elkészült tervek szerint a beruházás első üteme
372 millió forintot igényel. Jelenleg a hiányzó összeg előteremtésén
fáradoznak. Az elgondolások között szerepel külföldi tőke bevonása,
illetve egyéb hazai erőforrások felhasználása. A miniszter elmondta,
hogy a Fővárosi Tanáccsal történt egyeztetések alapján az
átköltöztetésre legkorábban 1991 közepén kerülhet sor.
A képviselő egyetértett a miniszter válaszával, s az
Országgyűlés három ellenszavazattal és négy tartózkodással elfogadta
azt. (folyt. köv.)
1989. június 29., csütörtök 13:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (12. rész)
|
Boros László (Budapest, 26. vk.), a Posta Kísérleti Intézet
------------
műszaki ügyintézője a Minisztertanács elnökéhez interpellált a
Külkereskedelmi Főiskola épületének 1983 óta húzódó felújítása és
bővítése tárgyában. Elmondta: a főiskolán a most zárult tanévben
összesen 2042 hallgatót képeztek, 868-at nappali tagozaton.
Ugyanakkor a főiskola épületének leromlott műszaki állapota,
valamint a szakoktatói gárda létszámgondjai miatt az 1989/90-es
tanévben 50 százalékkal kevesebb hallgatót tudnak képezni az esti
tagozaton, mint 1988/89-ben. A felújítás, bővítés megvalósításának
ütemterve szerint 1986. március 31-ére kellett volna elkészülnie 115
millió forintos költséggel a rekonstrukciónak és a bővítésnek. Ezzel
szemben a főiskola épületének állaga tovább romlott. Mivel
minisztériumközi döntések nem hozták meg a kellő eredményt, a
képviselő megkérdezte: mikor kezdik meg az 1983 óta húzódó
felújítást és bővítést?
Az interpellációra Németh Miklós miniszterelnök megbízásából
Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszolt. Elismerte, hogy a
főiskola épületének állapota nagyon rossz. A nagylétszámú
hallgatóság és a szűkös hely miatt szükség van az intézmény
bővítésére. Elmondta: elődje 1987-ben a művelődési miniszterrel
együtt felszólította a külkereskedelmi vállalatokat, hogy
adakozzanak a főiskola építkezésének megvalósítására, kétezer
négyzetméteres bővítésére. Kétszázmillió forintra lett volna
szükség, de csak 15 millió jött össze. Ez most is rendelkezésre áll.
Az elmúlt hónapokban újabb tárgyalások kezdődtek arról, hogy milyen
megoldást lehet találni a főiskola bővítésére. Miután több pénz
nincs, csak olyan megoldások képzelhetők el, amelyek különösebb
befektetést nem igényelnek. Ezért a művelődési tárcával
együttműködve, felszabaduló katonai objektum igénybevételét
fontolgatják, illetőleg szóba került a megszűnő Országos Vezetőképző
Központ Könyves Kálmán körúti épületének a külkereskedelmi
szakemberképzés céljaira való felhasználása. A miniszter válaszát
sem az interpelláló képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el,
ezért Szűrös Mátyás az interpellációt kiadta az Országgyűlés
kulturális, illetőleg kereskedelmi bizottságának további együttes
megvitatásra. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 13:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (13. rész)
|
Ezután Szűrös Mátyás arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a
márciusi ülésszakán Balogh Gábor (Barranya m., 9.vk.) képviselőnek a
------------
lakossági és közműfejlesztési beruházások finanszírozásának
könnyítéséről szóló interpellációjára adott pénzügyminiszteri
választ annak idején a képviselők nem fogadták el, így az
interpellációt a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta, s
jelentését valamennyi képviselő megkapta. Balogh Gábor kifejtette,
hogy a bizottság jelentésében foglaltakat csak részben tudja
elfogadni. Azzal azonban nem ért egyet, hogy a bizottság nem
támogatja a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1989-re
visszamenőleges hatállyal történő módosítását. A bizottság azt
ajánlotta az Országgyűlésnek, hogy az őszi ülésszakon napirendre
kerülő adórendszer-módosítás során 1990-es hatállyal intézkedjen
konkrétan az interpelláció tárgyában. A terv- és költségvetési
bizottság nevében Fehérné Eke Katalin ( Borsod-Abaúj-Zemplén
-------------------
m.,10.vk) kért szót, elmondva, hogy tovább is fenntartják irásban
megfogalmazott véleményüket. Ehhez Békesi László pénzügyminiszer is
csatlakozott. A bizottság jelentését végül az Országgyűlés 38
ellenszavazattal, 30 tartózkodás mellett elfogadta.
Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a május 12-ei ülésnapon
------------
interpellált a pénzügyminiszterhez a két adótörvény
ellentmondásainak, alkalmazási nehézségeinek feloldása tárgyában. A
válasz második részét - a forgalmiadó-visszatérítéséről - az
Országgyűlés akkor nem fogadta el, ezért az elnök az interpellációt
kiadta a terv- és költségvetési bizottságnak, hogy az építési és
közlekedési bizottsággal közösen vizsgálja meg a kérdést. A mostani
ülésszakra közreadott építési és közlekedési bizottsági jelentésben
foglaltakat mind Török Sándor, mind az Országgyűlés elfogadta.
Ugyancsak a május 12-ei ülésnapon interpellált Filló Pál
---------
(Budapest, 18. vk.) az igazságügyminiszterhez a 2/1989.
igazságügyminiszteri rendelet tárgyában. A Házszabályban biztosított
lehetőséggel élve az igazságügyminiszter a választ írásban nyújtotta
be.
Az interpelláló képviselő a miniszteri választ nem fogadta el,
indoklásképpen kifejtette: a bíróságok fenntartása klasszikusan
állami feladat, ennek anyagi terheit a költségvetésnek kell
viselnie. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 15:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (14. rész)
|
Igy a képviselő továbbra sem tudta elfogadni, hogy a cégbíróságok
költségeinek finanszirozását a fizetett illetékeken túl a cégközlöny
megjelentetési díjához kapcsolják.
A írásos miniszteri választ az Országgyűlés 100 tartózkodás
mellett elfogadta.
Szintén a május 12-ei ülésnapon interpellált Zsigmond Attila
---------------
(Budapest, 5. vk.) a Minisztertanács elnökéhez a pénzügyi
elvonás-szemlélet elterjedése, s az ebből fakadó intézkedések
tárgyában. Az interpellációra a kormányfő megbízásából a
pénzügyminiszter nyújtott be írásos választ. A képviselő a
miniszteri választ tudomásul vette, az Országgyűlés pedig egy
ellenszavazattal és két tartózkodás mellett elfogadta.
Szalai Géza (Budapest, 20. vk.), a Ganz Szerszámgyár Vállalat
-----------
vésnök szakmunkása a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési
alapról szóló 1988. évi 23. törvény módosítását javasolta. Mint
mondta, a hat hónapja érvényben lévő törvény gyakorlati
tapasztalatai alapján több ponton is elkerülhetetlen a törvény
módosítása. Az általános rendelkezések például nem adnak lehetőséget
a szakképzésben érintett intézményeknél jelentkező anyag-, energia-
és működési költségek elszámolására. Ezek a vállalatok igénylik,
hogy a szakképzési alapba általuk is befizetett összegből az
említett célokra visszaigényelhessenek. Ennek hiányában ugyanis arra
kényszerülhetnek, hogy felszámolják a képzést.
Glatz Ferenc válaszában elmondta: elismeri, hogy van ilyen
veszély a tanműhelyek körülbelül 20 százalékát érintően, különösen a
fémipari szakmunkásképzésnél. Éppen ezért a tárca máris elkülönített
a szakképzési alapból 20 millió forintot a jelzett gondok
orvoslására. Az Ipari Minisztériummal közösen pedig a jövő héten
kezdődő tárgyalásokon megkezdik a törvény felülvizsgálatát,
áttekintik az esetleges módosítási javaslatokat.
Az interpelláló képviselő miután elfogadta a választ, ismét
fejtegetésekbe kezdett, amit a képviselőtársak rossz néven vettek,
és letapsolták az interpellálót. Az Országgyűlés végül is négy
tartózkodással elfogadta a miniszteri választ. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 15:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (15. rész)
|
Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai
------------------
Nagyközségi Tanács elnöke csak további tárgyalási alapként fogadta
el a honvédelmi bizottság jelentését a május 12-ei ülésszakon a
kerepestarcsai tartalékos rendőrtiszt-képző iskola tárgyában
előterjesztett interpelláció megvizsgálásáról. Annak idején a
választ sem ő, sem az Országgyűlés nem fogadta el. A most írásban
kiosztott szakbizottsági jelentéshez hozzáfűzte: az interpelláció
óta választókerületéből, Budapestről és az ország legkülönbözőbb
tájairól kétezer aláírást tartalmazó iratot kapott, amely arról
szól, hogy egyházi, katolikus iskolává alakítsák át a
rendőrtiszt-képző iskolát. Kérte, hogy a további tárgyalások során
erre a körülményre is legyenek figyelemmel a döntéshozók.
Az Országgyűlés és az interpelláló képviselő a bizottsági
jelentést elfogadta.
Polgárdi József (Pest m., 17. vk.), a Nyugat-Pest Megyei
------------------
Sütőipari Vállalat igazgatója, a Csepel-szigeten lévő Szigethalom
ivóvízellátása ügyében interpellált a környezetvédelmi és
vízgazdálkodási miniszterhez. Szóvátette, hogy a közelben lévő
fővárosi vízbázis kapacitásának nem egészen egy százalékos igénybe
vételével megoldódhatna a 13 ezer lakosú település vízellátási
gondja. Ennek akadálya az, hogy a főváros 1986-ban az ilyen esetben
fizetendő közműfejlesztési hozzájárulást köbméterenként kétezer
forintról 14 ezertől 30 ezer forintig terjedő összegre emelte, s ezt
az akkori OVH is szentesítette. A település lakossága irreálisnak és
méltánytalannak tartja ezt a magas összeget.
Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter
válaszában a vízbázisépítés mai költségeinek ismeretében
köbméterenként 15 ezer forintig reálisnak ítélte a fejlesztési
hozzájárulást. Amennyiben Szigethalmon ennél magasabb összeget
követelnének, javasolta, hogy a Fővárosi és a Pest Megyei Tanács,
valamint a minisztérium képviselői háromoldalú tárgyaláson
próbáljanak egyezségre jutni. A tárgyalás időpontjául ez év őszét
ajánlotta.
A térség környezetvédelmi érzékenységére hivatkozva a miniszter
felhívta a figyelmet arra, hogy Szigethalom vezetékes vízellátásának
előfeltétele a település csatornázása. Enélkül tovább nyílna az
úgynevezett közműolló, és a felszínhez közeli vízadó rétegek amúgy
is magas szennyezettsége jelentősen növekedne. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 15:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (16. rész)
|
Polgárdi József a miniszter válaszát nem fogadta el. Tudomásul
vette viszont, hogy ősszel visszatérnek a témára. Az Országgyűlés, a
képviselővel ellentétben egy ellenszavazattal és tíz tartózkodással
elfogadta Maróthy László válaszát.
Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a sarkadi Lenin TSZ
-------------
főkönyvelő-helyettese a kereskedelmi miniszterhez interpellált a
külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjével, és az Országos
Árhivatal elnökéhez a mezőgazdasági termények, állatok és állati
termékek termelői árára vonatkozó ármegállapítással kapcsolatban. A
képviselő részletesen indokolta a vonatkozó jogszabályok
felülvizsgálatának szükségességét. Állította, hogy a jogszabályok
nem működnek megfelelően, sőt akadályai a meghirdetett
piacgazdasághoz vezető lépéseknek. Véleménye szerint a jogi
szabályozás szintje nincs összhangban a szabályozott téma
jelentőségével. A jelenlegi gyakorlat akadályozza a megtermelt
termények egy részének piaci értékesülését, ugyanakkor gondokat okoz
a búza termelői árának alacsony szintje. Szenvedélyes szavakkal
érzékeltette a gabonafelvásárlással kapcsolatos helyzetet, s nem
tartotta törvényszerűnek a fogyasztói árak emelésének bekövetkezését
a gabonafelvásárlás rendezésénél.
A képviselő által megfogalmazott problémákra Vissi Ferenc
államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke válaszolt a két tárca
nevében. Az interpelláló a választ írásban is megkapta. A válaszadó
kijelentette, hogy a képviselő által kifogásolt jogszabályok
módosítása folyamatban van.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az árszabályozás tudatosan és
határozott ütemben törekszik a piaci hatások tiszteletben tartására,
a mezőgazdasági termékeknél is. Bizonyítja ezt, hogy öt évvel
korábban a felvásárolt mezőgazdasági termékek 62 százaléka
központilag meghatározott, fix áras volt, ma pedig csupán mintegy 7
százalékuk tartozik ebbe a kategóriába. Ugyanakkor a szabad
árformájú termékek részaránya 13-ról 50 százalékra nőtt. A
mezőgazdasági nagyüzemek által igényelt - kormány által is jogosnak
tartott -30 százalékos gabonafelvásárlási áremelést a
Minisztertanács nem fogadta el, mivel annak a mezőgazdaság belső
folyamataira, az élelmiszerek fogyasztói áraira és a népgazdaság
külső egyensúlya szempontjából nagy jelentőségű élelmiszer-exportra
egyaránt súlyos következményei lennének. Az államtitkár utalt arra
is, hogy a kereskedelmi tevékenység rendjéről szóló kereskedelmi
miniszteri rendelet felülvizsgálata napirenden van. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 16:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (17. rész)
|
Várhatóan ez évben az Országgyűlés elé kerül az egységes
kereskedelmi törvény szövegjavaslata, amely teljeskörűen deklarálja
a kereskedelem szabadságát, és csak kivételes esetben állít
korlátokat.
A búza termelői árának alacsony szintjével kapcsolatban
kijelentette, hogy ezt a kérdést rövidesen teljeskörűen áttekintik.
Megjegyezte, hogy a gabonafélék jövedelemtermelő-képessége rendkívül
rapszodikus. A búza termelői árának nagy mértékű emelése
megfontolandó azért is, mert a takarmányok drágulása az állatok, az
állati termékek fogyasztói árának jelentős növekedését eredményezi.
A 30 százalékos követelés kielégítése például a sertés tőkehús 11-12
százalékos, a baromfi, a tej és a marhahús 7-8 százalékos drágulását
jelentené. Jelezte, hogy a kormányzat képviselői és a termelők
között létrejött megállapodás után ez év őszén napirendre tűzik a
gabonafelvásárlási ár emelésének kérdését, az árszabályozás jogi
megoldásait pedig az ártörvény előkészítésének menetében újítják meg.
Az interpelláló a választ nem fogadta el. Az Országgyűlés tagjai
közül a szavazáskor 130-an nemmel, 91-en igennel szavaztak, 57-en
pedig tartózkodtak. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 16:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (18. rész)
|
Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.), az ajkai Bródy Imre
------------
Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója az önvédelmi
fegyverek visszavonásának tárgyában interpellált a
belügyminiszterhez. A képviselő úgy vélte, hogy sok önvédelmi
lőfegyver van az állampolgárok birtokában, s ez nyugtalanítja
a közvéleményt. Ezért több képviselőtársával egyetemben kérte a
belügyminisztert, hogy vizsgálja felül ezeket a fegyvertartási
engedélyeket, és vonja be az önvédelmi fegyvereket.
Horváth István belügyminiszter válaszában érthetőnek nevezte a
képviselők aggodalmát, hiszen a társadalom soha nem lehet közömbös
az iránt, hogy kinek és milyen címen van fegyver a kezében. A
probléma azonban napjainkban némi politikai felhangot is kap.
Ami a fegyvertartás tényeit illeti, Horváth István elmondta, az
interpellációban megjelölt adattal ellentétben nem 100 ezer, hanem
mindössze 19.687 embernek van önvédelmi pisztolya. A többi
magánkézben lévő fegyver nem politikai szervezetek és egyesülések
birtokában van, hanem a vadásztársaságok egyesületi tagjainak a
tulajdona. Az önvédelmi fegyverek fele a fegyveres erők és
testületek tagjainál van, akik már amúgy is rendelkeznek szolgálati
fegyverrel. Ezek a fegyverek az elmúlt évtizedekben kerültek a
tulajdonukba, s nem az utóbbi néhány év alatt.
A jelenlegi magyar szabályozás egyébként hasonlatos több
nyugat-európai országéhoz, amennyiben az engedélyezésnél a közéleti
funkciókat, hivatali állást betöltőket előnyben részesíti. A rendőri
szervek gondosan és folyamatosan ellenőrzik a fegyvertartás
körülményeit, a fegyverrel rendelkezők életmódját, magatartását. Az
ilyen ellenőrzések nyomán évente 600-700 esetben vonják vissza az
engedélyt. Előfordul azonban, hogy az esetek egy részében azoknál is
maghagyják az önvédelmi fegyvert, akiknél a korábbi engedélyezési
okok már nem állnak fenn. A belügyminiszter szerint ezt a
hiányosságot meg kell szüntetni, hiszen nem fogadható el, hogy egyes
emberek indokolatlanul rendezkedjenek be önmaguk fegyveres
védelmére.
A belügyminiszter emlékeztetett arra: az Országgyűlés múlt év
decemberi ülésén elhatározta, hogy a lőfegyverrel kapcsolatos
kérdéseket törvényben szabályozzák. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 16:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (19. rész)
|
Elmondta, hogy a törvény előkészítése a végéhez közeledik, s még az
idén szakmai vitára bocsátják a tervezetet, majd az Országgyűlés
illetékes bizottságai elé terjesztik. Addig a köznyugalom érdekében
a lőfegyverekről szóló belügyminiszteri rendelet kiegészítését
határozta el a tárca vezetője azzal, hogy az önvédelmi fegyverek
visszavonásának lehetősége a mainál szélesebb legyen. Ez által
jelentősen csökkenhet a magánszemélyeknél lévő fegyverek száma. Az
interpellációra adott válasszal a képviselő egyetértett, s az
Országgyűlés 4 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta.
Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi
------------
Közös Tanács elnöke a belügyminiszterhez interpellált. Egyrészt arra
volt kíváncsi, hogy milyen jogi szabályozás várható a közrend és a
közbiztonság javítása érdekében. Interpellációja második részében
elmondta: választói követelik, hogy közbeeső intézkedésként a
legrövidebb időn belül kerüljön vissza a volt járási székhely, ma
már város Jászapátiba az 1978-ban megszüntetett, pontosabban
körzetesített rendőrörs.
Horváth István belügyminiszter válaszában rámutatott, hogy
megkezdték a rendőri szervek belső szervezetének korszerűsítését.
Ezen belül megvizsgálják, hol van szükség rendőrőrs, -kapitányság
felállítására, illetőleg lehetőség a létszám átcsoportosítására.
Elmondta továbbá, hogy a Belügyminisztérium néhány hónapon belül a
kormány elé terjeszti a bűnmegelőzés új koncepcióját, amely átfogja
a közrend és a közbiztonság minden kérdését. Az interpelláció
második részével kapcsolatban kiemelte: az 1970-es években
végrehajtott centralizálás, a kisebb rendőrőrsök megszüntetése nem
volt eleve hibás döntés. Ugyanakkor megszüntettek olyan őrsöket is,
amelyeknek működése közvetlenül kedvezően hatott volna az adott
település közbiztonságára. Jelenleg 51 városban - főleg az újonnan
várossá nyilvánított településeken - nincs kapitányság vagy
rendőrőrs, s e városokban - így Jászapátiban is - jogos az igény
ezek felállítására. Épp ezért a belügyminiszter megígérte, hogy
intézkedik az első fokú rendőri szervek megerősítésére, a
bűnmegelőzés társadalmi és rendőri szervezeteinek kiépítésére, a
bűnügyi és közbiztonsági szervek technikai felszereltségének
javítására, valamint a rendőri aktivitás növelésére.
A belügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő és az
Országgyűlés egyaránt elfogadta. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 16:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (20. rész)
|
Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.), a magyar-szovjet
kishatár-forgalom tárgyában interpellált a Minisztertanácshoz.
Bevezetőben utalt arra: ez év márciusától mind Kárpátalja, mind
Szabolcs-Szatmár megye lakosai lényegében szabadon léphetik át a
nyitott határt. Annak idején szovjet oldalról évi 350-400 ezer
határátlépésre számítottak az illetékesek, ehhez viszonyítva azonban
március elejétől május végéig 1 millió 200 ezer volt a
határátlépések száma. A képviselő hangsúlyozta: ilyen forgalomhoz a
háttérintézmények és a szolgáltatások Szabolcs-Szatmárban nem
elegendőek. Éppen ezért kérte a kormányzatot, hogy a
háttérintézmények, az infrastruktúra megteremtéséhez nyújtson
közvetlen segítséget.
Az interpellációra a Minisztertanács megbízásából Horváth István
belügyminiszter válaszolt. Elmondta: a határkörzetben kialakult
feszült helyzet enyhítése érdekében több minisztérium képviselője is
tárgyalt a helyi vezetőkkel, országgyűlési képviselőkkel. A Vám- és
Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a Pénzügyminisztérium
jóváhagyásával a határátkelőhelyek tárgyi, technikai feltételeinek
javítására 22 millió forintot kapott. Ugyanakkor a Kereskedelmi
Minisztérium a közeljövőben intézkedik arról, hogy a tárca
rendelkezésére álló pénzalapból a nem kereskedelmi célú
létesítmények megfelelő átalakítását segíteni tudják. Végezetül az
infrastruktúra fejlesztését a költségvetésből 10 millió forint
átcsoportosításával is segítik.
Az interpelláló képviselő a miniszteri választ tudomásul vette,
az Országgyűlés pedig 4 ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett
elfogadta. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 16:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (21. rész)
|
Országgyűlés - harmadik nap (21. rész)
Ladányi József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 25. vk.)
--------------
a Tisza II. vízlépcső által a dél-borsodi termelőszövetkezeteknek
okozott belvízkárokkal kapcsolatban interpellált. Mint mondta,
körülbelül 30 ezer hektárnyi területen 7 szövetkezet gazdálkodik, és
10 ezer hektárnyi területen jelentkeznek a belvízkárok. Ebből
mintegy 5 ezer hektárnyi rész már teljesen alkalmatlan a művelésre.
Hasonló helyzet uralkodik Heves megyében is. A képviselő
intézkedéseket sürgetett, egyebek között a vízlépcső-beruházás
harmadik ütemének gyorsítására.
Maróthy László válaszában - amelyet előzetesen Hütter Csaba
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel is egyeztetett -
elmondta: sem most, sem a későbbiekben nem számolnak a Tisza II.
vízlépcső magasabb duzzasztási szintjével. A beruházás során
elmaradt létesítmények felépítését is a jelenlegi vízszintre
tervezik. A harmadik beruházási ütem gyorsításával kapcsolatban
kifejtette, hogy egyebek között újabb védtöltésekről,
szivattyútelepek létesítéséről van szó, de a jelenlegi pénzügyi
helyzetben ezek felépítésére a 90-es évek elején nincs mód. Így
megvalósításuk csak az ezredfordulóra várható. Arról is szólt, hogy
szakmai körökben még mindig vita van arról, hogy a belvízkárok
okozója a duzzasztás, vagy az a csapadékmennyiség, amely nincs
megfelelően elvezetve. Tény, hogy 50 kilométernyi fővezeték belvizi
lecsapolása még hiányzik. A miniszter bejelentette: a közelmúltban
elrendelte - éppen a vízügyi nagy létesítmények körüli viták
hatására - az eredeti beruházási célok, valamint a megvalósulási
lehetőségek átfogó újraértékelését és felülvizsgálatát. Ezzel a
munkával a jövő esztendőre végeznek, és a különböző területeken
tevékenykedő szakemberek bevonásával együtt értékelik majd a
tanulmány megállapításait és a teendőket. Amíg ez befejeződik,
türelmet kért a miniszter.
Az interpelláló képviselő csak fenntartásait hangoztatva
fogadta el a választ, a Parlament pedig 2 ellenszavazattal, 33
tartózkodással értett egyet a miniszteri válasszal. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (22. rész)
|
Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 9. vk.), a Kohászati
-----------
Gyárépítő Vállalat diósgyőri főépítésvezetőségének
tmk-csoportvezetője a házadóról szóló 1986. évi 25. számú
törvényerejű rendelet módosítása tárgyában interpellált a
pénzügyminiszterhez.
A képviselő elmondotta, hogy a pénzügyminisztertől írásban
megfelelő választ kapott. Eszerint 1990-től lehetőség nyílik arra,
hogy a közeli hozzátartozók köre bővüljön a tulajdonos gyermekének
házastársával, illetve a tulajdonos tulajdonnal nem rendelkező
házastársa szüleivel is. Így erősödhet a többgenerációs együttélés
feltételeinek javítása.
Az Országgyűlés a miniszteri választ elfogadta. (folyt. köv.)
1989. június 29., csütörtök 17:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (23. rész)
|
Az interpellációk sorát megszakítva az Országgyűlés visszatért a
honvédelmi törvény módosításának tárgyalásához, mivel a honvédelmi
bizottság időközben állást foglalt a felveteett módosító
javaslatokkal kapcsolatban.
A törvénytervezet vitájában elhangzottakra Kárpáti Ferenc
vezérezredes, honvédelmi miniszter válaszolt. Mindenekelőtt Vörösné
Csuka Mária észrevételére reagált. A képviselő hiányolta, hogy a
tervezetet nem bocsátották széles körű társadalmi vitára. A tárca
vezetője ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az előkészítő
szakaszban számos társadalmi szerv többször foglalkozott a készülő
törvénnyel, s behatóan tárgyalták a Parlament bizottságai is.
A miniszter rámutatott: az eddigi tapasztalatok arra utalnak,
hogy általános egyetértés van azzal a jelentős változással
kapcsolatban, amely a honvédelmi kötelezettség teljesítésének most
egy teljesen új formáját honosítja meg hazánkban. Ezt senki sem
kifogásolta. Probléma csak akörül alakult ki, milyen módon vezessék
be ezt a szolgálati fajtát, milyen legyen az engedélyezési eljárás,
mennyi legyen a szolgálat időtartama.
A Honvédelmi Minisztériumot a törvényjavaslat kidolgozásakor az
vezette - miként ezt Viczián János megfogalmazta -, hogy ne kerüljön
a jövőben lelkiismereti okok miatt senki se börtönbe. Már 1977-ben
ebből indultak ki, amikor bevezették a fegyver nélküli szolgálat
intézményét.
Ugyancsak Viczián János idézte azt a régi szép gondolatot, hogy
kovácsoljanak ekevasat a kardokból. Ez a jelszó azonban ma már
némileg módosításra szorul - mutatott rá a honvédelmi miniszter.
Rakétákból nem lehet ekevasat kovácsolni, azokat meg kell
semmisíteni. Kárpáti Ferenc ennek kapcsán méltatta az Európában
elhelyezett középhatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött
szovjet-amerikai egyezményt, s elemezte a kontinensen kialakult
erőegyensúlyt. Hangoztatta: a magyar kormány minden erejével arra
törekszik, hogy felgyorsuljanak e kedvező irányú folyamatok.
A törvénytervezet tárgyalása során bizonyos értelmezési vita is
kialakult. Ennek kapcsán a miniszter a mostani törvénymódosítást
egykoron kezdeményező Paskai László bíborost idézte: ,,a törvények
megértően intézkedjenek azokról, akik lelkiismereti okokból nem
fognak fegyvert, de készek békés formában szolgálni az emberek
közösségét,,. Itt most erről van szó - mutatott rá a miniszter.
(folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (24. rész)
|
Sinkovics Mátyás a vitában arról beszélt, hogy korábban nagyon
szigorúan büntették a másként gondolkodókat. A honvédelmi miniszter
véleménye szerint ez a fogalmazás nem pontos, hiszen a másként
gondolkodó fogalma szélesebb, mint azok köre, akik lelkiismereti
okokból nem akarnak fegyvert fogni.
Vita volt az engedélyezés kérdésében is. A honvédelmi bizottság
ezzel kapcsolatban csütörtök délelőtti ülésén úgy foglalt állást,
hogy engedélyhez kell kötni a polgári szolgálatot. Nem kis polémiát
váltott ki a különböző szolgálati formák időtartamának kérdése is.
Kárpáti Ferenc ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy e kérdések
nagyon szoros összefüggésben vannak egymással, ezért csak együttesen
van értelme tárgyalni a szolgálati formák időtartamát. A tartalékos
szolgálat idejét például most 18 hónapról 12 hónapra csökkentették.
Ha a tényleges katonai szolgálati időt 18-ról 14, esetleg 12 hónapra
csökkentik, akkor ezzel szoros összefüggésben nagy szükség lesz majd
az előirányzott tartalékos szolgálati időre. A miniszter kérte a
törvényhozást, hogy a döntés során vegyék figyelembe ezt a fontos
katonai érdeket. Javasolta azt is, hogy egy év múlva az Országgyűlés
tekintse át a törvénymódosítást, s ennek tapasztalatai alapján
hajtsák végre az esetleg szükségessé váló korrigálást.
Kárpáti Ferenc szólt az egyetemi előfelvételiseket érintő
szabályozásról is, ami nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló.
Úgy vélte, a most bevezetendő módosítások kedvezően érintik majd a
fiatalokat. Ha a törvényt elfogadják, akkor már augusztus 1-jétől
leszerelik az egyetemi előfelvételiseket. Júliusban leszerelik
azokat a főiskoláról bevonultakat, akik 18 hónapos szolgálatra
érkeztek ugyan, de a törvénymódosítás nyomán most elérték sorkatonai
szolgálatuk végét. Ugyancsak leszerelik azokat, akiket az egyetem
után hívtak be a sorkatonai szolgálatból fennmaradó hat hónap
letöltésére.
Varga Imre képviselő azt indítványozta, hogy tekintsék át a
művészeti oktatási intézmények hallgatóinak katonai szolgálati
rendjét. Kárpáti Ferenc igéretet tett arra, hogy az illetékes
tárcákkal együtt megvizsgálják a kérdést, és figyelembe veszik az
indokolt és lehetséges megoldásokat. A miniszter azonban nem értett
egyet azzal a felvetéssel, hogy a teológushallgatókat mentesítsék a
katonai szolgálat alól; esetükben a felsőfokú oktatási
intézményekben tanulókra érvényes szabályokat kívánatos alkalmazni.
(folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (25. rész)
|
A honvédelmi minisztertől Horváth István belügyminiszter vette
át a szót. A tárca vezetője Sinkovics Mátyás képviselőnek arra az
indítványára reagált, hogy a polgári szolgálattal kapcsolatos megyei
hadkiegészítő parancsnoki határozat ellen a megyei, fővárosi tanács
végrehajtó bizottságánál lehessen fellebbezni. Az eredeti miniszteri
javaslat az volt, hogy a fellebbezést másodfokon a Honvédelmi
Minisztériumban bírálják el. A honvédelmi bizottság először
elutasította Sinkovics Mátyás javaslatát, csütörtöki, megismételt
ülésén azonban jóváhagyta.
A belügyminiszter más tárcák vezetőivel konzultálva arra
figyelmeztette az Országgyűlést, hogy Sinkovics Mátyás szándéka
ugyan világos és követhető, de a javasolt jogi megoldás nem
fogadható el. A magyar jogrendbe vagy a miniszter eredeti javaslata
illeszthető be, vagy az a megoldás, miszerint a döntés elleni
fellebbezést az adott megyeszékhelyen lévő városi bírósághoz
lehessen benyújtani. Innen az illetékes megyei bírósághoz lehessen
fellebbezni. Indoklásként a miniszter utalt arra, hogy Sinkovics
Mátyás javaslata az egyik államigazgatási eljárási vonalról a
másikra terelné át a döntést, tehát össze nem tartozó elemek
keverednének. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (26. rész)
|
Halmos Csaba, államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal
-------------
elnöke először azokra a felvetésekre válaszolt, amelyek a sorkatonai
és a polgári szolgálat közötti arányosságot érintették. Mint
mondotta, kényes feladat az egyensúlyt megtalálni. A nemzetközi
gyakorlat is azt mutatja, hogy - a két szolgálat alapvetően eltérő
jellege miatt - nem lehet azonos körülményeket teremteni. A
törvényjavaslatban kidolgozott rendezés alapelve az volt: az
intézkedések - a személyi szabadságjogok védelmével összhangban - ne
legyenek büntető jellegűek. E követelmény egyébként az ENSZ Emberi
Jogi Bizottságának határozatában is szerepel - mutatott rá.
Török Mihály és Gyuricza László képviselőknek a polgári
szolgálat ellenőrzésére vonatkozó felvetésére az államtitkár
kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban a minisztertanácsi rendelet
egyértelmű szabályokat tartalmaz: mind az ÁBMH, mindpedig a
munkaügyi szakigazgatási szerv köteles a polgári szolgálat
teljesítését ellenőrizni. Ennek technikai normáit a közeljövőben
fogják kidolgozni. Az államtitkár megjegyezte: a polgári szolgálat
megfelelő teljesítéséért alapvetően a foglalkoztató a felelős.
Utasítási jog illeti meg, s az általános munkajogi szabályokkal
egyezően köteles a munkaidőben a polgári szolgálatot teljesítőt
foglalkoztatni, munkavégzésének felügyeletéről, ellenőrzéséről
gondoskodni.
A vitában felvetődött a polgári szolgálattal kapcsolatos
költségek fedezésének bizonytalansága. Az államtitkár emlékeztetett
arra: a Minisztertanács múlt heti döntésének értelmében a költségek
egy részét maguk a foglalkoztatók vállalják, hiszen döntően
betöltetlen álláshelyeikre kerülnek a polgári szolgálatot teljesítő
fiatalok. Ugyanakkor a zsold, a ruhapénz és az utazási költség
fejében kifizetett összegeket a foglalkoztatók a költségvetéstől
megkapják. A polgári szolgálatot teljesítők tartalékos szolgálatát
az államtitkár nem tartja indokoltnak; a foglalkoztatók és a
szolgálatot teljesítők közös érdeke a megszakítás nélküli szolgálat.
(folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 19:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (27. rész)
|
Ezután Gyuricza László ismertette a képviselőkkel a honvédelmi
bizottság - ez ügyben immár harmadik - jelentésének lényegét.
Eközben ügyrendi vita keletkezett, ugyanis Sinkovics Mátyás jelezte,
hogy eláll korábban beterjesztett indítványától, s elfogadja a
belügyminiszter által megfogalmazott áthidaló javaslatot. Horváth
Jenő, Mezey Károly, s az elnöklő Jakab Róbertné polemizált a
váratlan helyzetben, majd az elnök felfüggesztette az ülést, hogy a
honvédelmi bizottság írásos előterjesztést készíthessen a módosított
javaslatról. Az ügyrend szerint ugyanis csak akkor lehet szavazni,
ha a javaslatot írásban is megfogalmazták. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 19:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (28. rész)
|
Amíg a honvédelmi bizottság újabb jelentését kézhez nem kapták a
képviselők, ismét interpellációkkal folytatódott az Országgyűlés
ülésszaka.
Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai napköziotthonos
---------------
óvoda óvónője, az 1988. évi IV. törvényben megfogalmazott
mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek minőségellenőrzésével
kapcsolatban interpellált. Ebben felvetette, hogy a gyártótól függő
minőségellenőrző szerv alkalmatlan az ellenőrző munkára, ezt már
több ízben is szóvá tette, de érdemi változásra nem került sor.
Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
------------
közölte: mivel az interpelláció tartalmát előzőleg nem ismerhette
meg, élve jogával, 30 napon belül válaszolja majd meg a képviselői
észrevételt.
Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar m., 3. vk.), a Debreceni
--------------
Postaigazgatóság igazgatója a debreceni repülőtér ügyében
interpellált. Ennek alátámasztására 21.860 aláírással az ülésszak
alatt petíciót nyújtottak át az Országgyűlés elnökének. A képviselő
most ehhez hozzátette: a katonai repülőteret a jövő év végétől
polgári célokra kellene használni. Emlékeztetett arra, hogy ilyen
kérdésről eddig nemigen lehetett beszélni. Ma már azonban nem lehet
szó nélkül hagyni, hogy a vadászgépek elviselhetetlen zajt okoznak,
a repülőtér gyakorló és kiképző feladatokat lát el, és a berepülések
késő este is folytatódnak. Korlátozó lépések ugyan születtek, de
ezek mindezidáig nem vezettek eredményre.
Kárpáti Ferenc megértését fejezte ki
--------------
a katonai repülőtér és az ott lévő szovjet repülőalakulat
működésével kapcsolatos aggodalmak iránt. Az oda telepített
vadászgépek hangsebesség felettiek, amelyek valóban nagy zajt
okoznak a fel- és leszállásnál. Szerinte azonban nemcsak Debrecennek
vannak ilyen gondjai, hanem sok más városnak szerte Európában. A
biztonság nem nélkülözheti a légierő fenntartását, de mérlegelve a
jogos panaszokat, a magyar és a szovjet katonai vezetők együttesen
lépéseket tettek már a repülési napok számának minimalizálására.
Szombaton, vasárnap és ünnepnap az egész országban beszüntették az
ilyen repüléseket, a hét további két napján sem engedélyezik a nagy
sebességű gépek fel- és leszállását, a többi napon reggel 6 és este
23 óra között azonban igen. (folyt. köv.)
1989. június 29., csütörtök 19:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (29. rész)
|
A repülési zónákat is módosították, a fel- és leszállásokkor a
tízezernél nagyobb lakosú településeket elkerülik a gépek. Hasonló
gondok voltak a közelmúltban Tökölön is, ám a szovjet
csapatcsökkentések részeként az ott állomásozó ezredet kivonták
hazánkból, a repülőteret polgári célokra használják. A debreceni
lakosság jogos felvetését figyelembe véve, a szovjet gépek repülési
idejét tovább korlátozzák, megszüntetve a város irányába történő
fel- és leszállást. Végleges megoldásra azonban csak a bécsi
tárgyalások eredményeként létrejövő további csapatcsökkentések révén
lehet számítani. Amennyiben ezekre sor kerül, a magyar katonai
vezetés elsőként javasolja szovjet partnereinek, hogy Debrecen
körzetéből vonják ki alakulatukat. Ezt követően lehet szó a
repülőtér polgári, idegenforgalmi célú hasznosításáról.
Szilágyi Gábor a választ nem fogadta el, mert nem lát
biztosítékokat a zajártalom felszámolására, s a repülőtérrel ma már
nem tudnak együtt élni a debreceniek. Határozottan kijelentette,
hogy a kérésnek nincs szovjetellenes éle , a lakosságot ugyanis
bármilyen katonai gép zaja zavarná. Szerinte az eddigi korlátozó
intézkedések nem vezettek eredményre, sokszor be se tartották
azokat. Ezt követően az Országgyűlés sem fogadta el a honvédelmi
miniszter válaszát, így a kérdés a honvédelmi bizottság elé kerül.
(folyt. köv.)
1989. június 29., csütörtök 19:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (30. rész)
|
Az interpellációk sorát ismét megszakítva határozathozatal
következett a honvédelmi törvény módosításáról, valamint a
tervezethez kidolgozott kiegészítő javaslatokról. A tucatnyi
módosítási indítvány közül a képviselők végül is elfogadták: a
lelkiismereti ok kérdésében az érintett egyház vagy felekezet
véleményét kikérheti a vizsgálóbizottság; az együttes szolgálati
időtartam nem haladhatja meg a 30 hónapot. A fegyver nélküli
szolgálati időre vonatkozóan - számos módosító javaslatot elvetve -
a 24 hónapos időtartam mellett voksoltak a képviselők. Hosszas vita
után sem sikerült viszont dönteni a polgári szolgálat időtartamáról,
ugyanis egyik alternatíva sem kapta meg a szükséges szavazati
többséget. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 19:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (31. rész)
|
Többszöri - a házszabályokat is megsértő - bonyolult szavazási
procedura, újabb és újabb ügyrendi javaslatok után Horváth Jenő
indítványozta: állapítsák meg a teremben helyet foglaló képviselők
számát, mert csak ez alapján értékelhető a szavazás eredménye. A
számlálás szerint a jelenlévő 279 képviselő közül legalább 140-nek
az igenlő szavazata kellett volna az előterjesztett változatok
valamelyikének elfogadásához.
Az újra megismételt szavazás sem vezetett eredményre. A 24 hónap
alap és hat hónap kiegészítő szolgálatra vonatkozó javaslat 125, míg
az eredeti, 30 hónapos egyben letöltendő szolgálati idő 119
szavazatot kapott.
A teremben érzékelhető zavar és tanácstalanság közepette ismét
Horváth Jenő képviselő kért szót, figyelmeztetve képviselőtársait,
hogy a tévéközvetítés révén az egész ország figyelemmel kíséri az
ülést, kérte, hogy próbálják megőrizni az Országgyűlés tekintélyét
és komolyságát, amire a mai történelmi időben különösképpen szükség
van. A mostani eset - mondta - egy joghézagot mutat a házszabályban,
s emiatt a szavazás további ismétlése sem hozhat eredményt.
Megoldásként javasolta, hogy az ülésnap befejeztével üljön össze a
honvédelmi bizottság, és a módosító javaslatokat
előterjesztő képviselőkkel együtt próbáljon a többség számára
elfogadható kompromisszumot találni a két alternatíva között. Ezt,
amennyiben sikerül, a pénteki ülésen terjesszék döntésre az
Országgyűlés elé.
A javaslatot a képviselők elfogadták.
Az ülésnap végén néhány személyi és szervezeti kérdésben döntött
a Parlament. Berecz Jánost a külügyi bizottság tagjává választották,
míg az Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság eddig
be nem töltött titkári posztjára Filló Pál került. Az szociális és
egészségügyi bizottságon belül Péterfy Réka vezetésével
létrehozták a családvédelmi albizottságot.
Ezzel az Országgyűlés csütörtöki munkanapja befejeződött. Az
ülésszak pénteken folytatódik. (folyt. köv.)
1989. június 29., csütörtök 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (32. rész) - Dióhéj (1.)
|
Az Országgyűlés harmadik napjának eseményei dióhéjban
Szűrös Mátyás elnökletével csütörtökön folytatta munkáját az
Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény
módosításával kapcsolatos törvényjavaslat tárgyalásával. A
törvényjavaslat feletti vitában további felszólalók voltak:
Biacs Péter (Budapest, 30. vk.);
Simon Ernőné (Somogy m., 11. vk.);
Varga Imre (országos lista);
Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.);
dr. Sinkovics Mátyás (Budapest, 2. vk.);
Krekács László (Pest m., 8. vk.);
Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.);
dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.);
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.);
Viczián János (országos lista);
Tőzsér Gáspár (Nógrád m., 4. vk.);
Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.);
Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 9. vk.);
A felszólalások után, mivel a törvénymódosításhoz számos
módosító javaslat érkezett, az elnöklő Szűrös Mátyás szünetet
rendelt el, s kérte a Parlament honvédelmi bizottságát, hogy
tekintse át a képviselők javaslatait. A testület munkája elhúzódott,
ezért az Országgyűlés interpellációk tárgyalásával folytatta
munkáját.
- Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) interpellált Beck Tamás
kereskedelmi miniszterhez a Bosnyák téri nagybani piac megszüntetése
tárgyában. Az interpellációra a kereskedelmi miniszter válaszolt. A
választ a képviselő és az Országgyűlés elfogadta;
- Boros László (Budapest, 26. vk.) a Minisztertanács elnökéhez
interpellált a Külkereskedelmi Főiskola épületének 1983 óta húzódó
felújítása és bővítése tárgyában. Az interpellációra Németh Miklós
miniszterelnök megbízásából Beck Tamás kereskedelmi miniszter
válaszolt. A választ sem az interpelláló képviselő, sem az
Országgyűlés nem fogadta el; (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 20:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (33. rész) - Dióhéj (2.)
|
- Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.) interpellációját a terv- és
költségvetési bizottság korábban megtárgyalta, s erről a jelentést
valamennyi képviselő kézhez kapta. A bizottság nem támogatta a
személyi jövedelemadóról szóló törvény 1989-re visszamenőleges
hatályú módosítását. Ezzel Balogh Gábor nem értett egyet. A
bizottság jelentését végül az Országgyűlés elfogadta;
- Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.) a május 12-ei ülésnapon
interpellált a pénzügyminiszterhez a két adótörvény alkalmazási
nehézségeinek feloldása tárgyában. A forgalmiadó-visszatérítésével
kapcsolatban a mostani ülésszakra közreadott építési és közlekedési
bizottsági jelentésben foglaltakat mind Török Sándor, mind az
Országgyűlés elfogadta;
- Filló Pál (Budapest, 18. vk.) ugyancsak a május 12-ei
ülésnapon interpellált a cégbíróságok finanszírozásának tárgyában.
Az igazságügyminiszter írásban adott válaszát a képviselő továbbra
sem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen;
- Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) szintén a május 12-ei
ülésnapon interpellált a Minisztertanács elnökéhez a pénzügyielvonás
szemlélet elterjedése, s az ebből fakadó intézkedések tárgyában. Az
interpellációra a kormányfő megbízásából a pénzügyminiszter nyújtott
be írásos választ. A képviselő a miniszteri választ tudomásul vette,
az Országgyűlés pedig elfogadta;
- Szalai Géza (Budapest, 20. vk.) a szakképzési hozzájárulás és
a szakképzési alap tárgyában interpellált. A választ Glatz Ferenc
művelődési miniszter adta meg, amelyet az interpelláló képviselő és
az Országgyűlés egyaránt elfogadott;
- Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) a május 12-ei ülésnapon
terjesztette elő interpellációját a kerepestarcsai
tartalékosrendőrtiszt-képző iskola tárgyában. A honvédelmi bizottság
írásos jelentését az interpelláló képviselő és az Országgyűlés
elfogadta;
- Polgárdi József (Pest m., 17. vk.) a Csepel-szigeten lévő
Szigethalom ivóvízellátási ügyében interpellált a környezetvédelmi
és vízgazdálkodási miniszterhez. A képviselő Maróthy László
miniszter válaszát nem fogadta el, ezzel ellentétben az Országgyűlés
a választ elfogadta;
- Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) a kereskedelmi miniszterhez
interpellált a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjével
és az Országos Árhivatal elnökéhez a mezőgazdasági termények,
állatok és állati termékek termelői árára vonatkozó
ármegállapítással kapcsolatban. A két tárca nevében Vissi Ferenc
államtitkár válaszolt. A választ sem az interpelláló, sem az
Országgyűlés nem fogadta el. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 20:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (34. rész) - Dióhéj (3.)
|
- Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.) az önvédelmi fegyverek
visszavonásának tárgyában interpellált a belügyminiszterhez. Horváth
István válaszát a képviselő és az Országgyűlés elfogadta;
- Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.) a belügyminiszterhez
interpellált a megszüntetett rendőrőrsök visszaállítása tárgyában. A
belügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő és az
Országgyűlés egyaránt elfogadta;
- Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.) a magyar-szovjet
kishatár-forgalom tárgyában interpellált a Minisztertanácshoz. A
kormány megbízásából Horváth István válaszolt. Az interpelláló
képviselő a miniszteri választ tudomásul vette, az Országgyűlés
pedig elfogadta;
- Ladányi József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 25. vk.) a Tisza II.
vízlépcső által okozott belvízkárokkal kapcsolatban interpellált. A
választ Maróthy László adta meg, aki előzetesen egyeztette
véleményét Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel.
A képviselő és az Országgyűlés a miniszteri választ elfogadta;
- Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 9. vk.) a
pénzügyminiszterhez interpellált a házadóról szóló törvényerejű
rendelet módosítása tárgyában. Az írásban adott választ a képviselő
és az Országgyűlés elfogadta.
Az Országgyűlés, az interpellációk sorát megszakítva ekkor
visszatért a honvédelmi törvény módosításának tárgyalásához. A
törvénytervezet vitájában elhangzottakra Kárpáti Ferenc
vezérezredes, honvédelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter,
Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke válaszolt, majd Gyuricza
László ismertette a honvédelmi bizottság jelentését. Ezt követően
ügyrendi vita alakult ki. Jakab Róbertné az ülés elnöke
felfüggesztette az Országgyűlés munkáját, hogy a honvédelmi
bizottság írásos előterjesztést készíthessen a módosított
javaslatról.
A szünet után a képviselők ismét interpellációkkal folytatták
munkájukat:
- Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a mezőgazdasági és
élelmiszeripari termékek minőségellenőrzésével kapcsolatban
interpellált. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
közölte, hogy mivel az interpelláció tartalmát előzőleg nem
ismerhette meg, élve jogával, 30 napon belül válaszol a képviselői
észrevételre;
- Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar m., 3. vk.) a debreceni repülőtér
ügyében interpellált a honvédelmi miniszterhez. A képviselő és az
Országgyűlés a miniszteri választ nem fogadta el. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (35. rész) - Dióhéj (4.)
|
Az interpellációk sorát ismét megszakítva szavazásokra került
sor a honvédelmi törvény módosításához kidolgozott kiegészítő
javaslatokról. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény
módosításáról végül is nem született döntés. Az ülés elnöke Horváth
Jenő indítványára javasolta a honvédelmi bizottságnak, hogy a
polgári szolgálat időtartamára vonatkozó módosító javaslatokat
előterjesztő képviselőkkel együtt készít sen a többség számára is
elfogadható kompromisszumos megoldást, s ezt a pénteki ülésen
terjesszék döntésre az Országgyűlés elé.
Az ülésnap végén néhány személyi és szervezeti kérdésben
döntöttek a képviselők.
Ezzel az országgyűlés csütörtöki munkanapja befejeződött. Az
ülésszak pénteken folytatódik.
Tudósítottak: Baumann László, Baranyó György, Berkics János,
Bisztricsány Julianna, Farkas Attila, Garajszki István, Kocsonya
Zoltán, Nagy Attila, Szőke László. (MTI)
1989. június 29., csütörtök 20:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|