Rendszerváltás és az MTI

	Politikai egyeztető tárgyalások második fordulója (3. rész)
Az országgyűlési képviselők tudatában vannak annak, hogy döntéseik társadalmi és politikai hátterét nagy mértékben a három fél tárgyalásai adhatják meg. A mai helyzetben nincs vesztegetni való időnk, de a kapkodás, a sietség, a végiggondolatlanság sem lehet vezérlő elvünk. Éppen ezért, amikor arra kérem önöket, hogy a tárgyalások eredményes folytatása és mielőbbi sikeres befejezése legyen a cél, egyetértek azokkal, akik azt jelzik, hogy a társadalomban összegyűlt feszültségek, gondok olyan sokrétűek, bonyolultak, hogy megoldásuk nemcsak közös erőt, hanem alkalomadtán sok időt és türelmet is igényel. A sürgető idő és a megalapozott döntéshozatal látszólag egymásnak ellentmondó követelménye úgy tűnik feloldhatónak, ha a tárgyalások a bizottságokban, a szakértői megbeszéléseken rendkívüli intenzitással folytatódnak. Az első plenáris ülés óta eltelt néhány hét alatt a tárgyalófelek szakértői megállapodtak a pontos tematikáról, a tárgyalási szintekről, a munkabizottságok kiküldéséről, valamint a megfigyelők meghívásáról. Ezt részletesen ismertetve elmondta: Az első témakörben az érdemi politikai tárgyalások keretében a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározása a feladat. Elsőként: az alkotmány-módosítás időszerű tételei, a köztársasági elnöki intézmény és az alkotmánybíróság kérdései. Másodszor: a politikai pártok működésének jogi szabályozása. Harmadszor: a választásokkal kapcsolatos kérdések, a választójogi törvények. Negyedszer: a Büntető Törvénykönyv és a Büntetőeljárási Törvénykönyv módosításának elvei. Ötödször: a tájékoztatás és az információ kérdései, az új tájékoztatási törvény. Hatodszor: az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtése. A gazdasági és szociális válság leküzdésének stratégiai feladatai tekintetében, először: a gazdasági válság, az eladósodás, szerkezetátalakítás, az infláció stb. kezelésének stratégiai kérdései. Másodszor: a gazdasági válság szociális következményei és kezelésének módjai. Harmadszor: a tulajdonreform - különös tekintettel az állami vagyon átalakulására. Negyedszer: a földtulajdon és a szövetkezeti törvény kérdései. Ötödször: a költségvetési reform és az államháztartási törvény. Hatodszor: a versenyjog és a monopolellenes szabályozás, a vállalkozások jogi akadályainak lebontása. (folyt.köv.) 1989. június 21., szerda 19:36
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »