|
 |
 |
 |

Az MSZMP és az ellenzék
|

London, 1989. június 14. (BBC, Panoráma) - Mint ismeretes, tegnap megkezdődtek a hivatalos megbeszélések a magyar kommunista vezetés, az általa meghívott különféle hivatalos társadalmi szervezetek, valamint az ellenzék között. Ha esetleg a hivatalos tömegszervezeteket is különállónak tekintjük, háromoldalú tárgyalásokról beszélhetünk. Stúdiónkba invitáltuk Schöpflin György londoni politológust, akihez első kérdésem: - Neveznénk-e ezt a találkozót történelmi jelentőségűnek? - Abból a szempontból, hogy idestova 40 év óta ilyen tárgyalások nem voltak Magyarországon, ez tényleg történelmi jelentőségű. Persze hogy mire jutnak ki, az még mindig nem világos - nevezzük kétoldalúnak, esetleg háromoldalúnak. Feltételezhetően itt Magyarország jövendő politikai rendszerét fogják valamennyire leszögezni, és erre szerintem szükség van minél előbb. - Ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatban záporoznak a hasonlatok több szempontból is. Az egyik ami adódik: a lengyel kerekasztal-tárgyalások. Milyen hasolóságot, vagy különbséget látsz ezek között? - Annyiban van hasonlóság, hogy Lengyelország és Magyarország egyaránt próbálnak kikerülni a szovjet tipusú rendszerből, egyfajta demokratikus rendszerbe, de itt majdhogynem vége is van a hasonlatnak. A legfontosabb különbség szerintem a következő: a lengyel társadalomnak és ezen belül az ellenzéknek, tehát a Szolidaritásnak volt vagy majdnem 10 éve. Ez alatt a tíz év alatt tulajdonképpen megszervezte önmagát. Nem volt tökéletes, ezt egy percre sem állítom, mert sokkal nehezebb egy pártnak, vagy egy ellenzéknek saját magát megszervezni az illegalitásból, mint ami most Magyarországon van, a legalitásból. Sokkal tömörebben lehet valamit megszervezni az illegalitásban. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Az MSZMP és az ellenzék - 1.
|

Magyarországon ez a lehetőség tulajdonképpen nem volt meg, mert a Kádár-rendszer ennek elejét vette, és a Kádár-rendszer voltaképpen depolitizálta a társadalmat olyannyira, hogy rettenetesen nehéz volt bármit is megszervezni. Tehát az alapállása a magyar ellenzéknek sokkal lazább, sokkal cseppfolyósabb a helyzet. Ebből a szempontból sokkal nehezebb összeállítani egyrészt az ellenzék szervezettségét, másrészt kialakítani azokat a szálakat, amelyek a pártokat fűzik a néphez. Azt hiszem itt van az egyik legnagyobb problémája az egész magyar politikumnak: mert ugyanez a probléma áll fenn voltaképpen a kommunista párttal szintén, amely már kezdi elveszteni a talajt a lába alól. - Egy olyan különbség is az embernek az eszébe jut, hogy a Szolidaritás szervezettel, amikor a kormány tórgyalt, egy tömegmozgalommal tárgyalt, ez nyilvánvaló volt. A magyar ellenzéki csoportok vagy pártok mennyiben képviselnek tömegvéleményt? Mennyire reprezentatívok Magyarországon ezek a csoportok? - Ez egy alapvető probléma és egy alapvető különbség. A válasz a kérdésedre szerintem az, hogy senki sem tudja. Voltaképpen senki sem tudja, hogy a magyar társadalom, a magyar nép mit is gondol egyes dolgokról. Persze nagyon jól lehet tudni, hogy nagyon nem tetszik a magyar társadalomnak a mostani gazdasági helyzet. De hogy ez milyen fajta politikai tükröződést kap, az egy egész más kérdés. Ebből a szempontból azt hiszem aggodalmas az, hogy voltaképp hat hónap alatt az ellenzéknek nem sikerült kialakítani azokat a szoros kapcsokat a néppel, amelyek létrejöttek Lengyelországban. És persze ebből a szempontból szintén nem segít az ellenzéknek az, hogy most már minden mehet -, tehát a glasznoszty tökéletes kiszélesedése - hogy így fejezzem ki - mert akkor mindenfajta beszéd, vita felnagyul, és sokkal nehezebb kiigazodni egy ilyen helyzetben, mint egy tömörebb helyzetben - ami az illegalitásbál adódik. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|

Vissza »
|
 |

Az MSZMP és az ellenzék - 2.
|

- Az eddigi megnyilatkozásokból úgy tűnik, hogy a kormány és a párt, tehát a hatalom igyekszik az ellenzéket bevonni a felelősségbe gazdasági téren, hogy ezzel elterelje esetleg a figyelmet a olitikáról. Ezzel szemben az ellenzék ettől vonakodik, és inkább politikai téren akar vitázni. Jól látjuk ezt? - Én is nagyjából így látom, hogy itt két dolgoról van szó. Egyik, hogy nagyon szeretné a hatalom átruházni a felelősséget a gazdasági katasztrófáért az ellenzékre is. Hogy legyen egy egységes koalíciós kormányszerűség, amely aztán vállalja a felősséget a nagyon nehéz évekért, amelyek most be fognak következni. Ugyanakkor az ellenzék szempontjából mindig is világos volt, hogy politikai kibontakozás nélkül nem lehet megoldani a gazdasági problémát, de ugyanankkor hogyha nem vállal felelősséget a politikáért, a politikai hatalomért, akkor tulajdonképpen nem cselekszik politikailag frakcionális módon, mert a politikai hatalomnak el kell vállalni a felelősséget is. Ebből is kiderül, hogy mennyire fejletlen az ellenzék ebből a szempontból a mostani helyzetben, ami nem meglepő. - A hatalmon belüli viszályra talán utal az a megjegyzés tegnap Grósz Károly részéről, melyben enyhén - vagy talán nem is annyira enyhén - célzott a közelmúlt demokratikus változásainak tragikus fordulatba-fejlődéséről, amivel nyilvánvalóan célzott a kínai eseményekre. Párton belül mire számíthatunk, mit gondolsz? (folyt.)
1989. június 14., szerda
|

Vissza »
|
 |

Az MSZMP és az ellenzék - 3.
|

- Van az elképzelés a pártreformerek részéről, hogy valamikor az ősszel megtartják a pártkongresszust, akkor egy utódpártot alapítanak - mármint a pártreformerek - és ez lesz az MSZMP jogutódja. És hogy mi történik a Grósz-vonallal, vagy a dogmatikusokkal, vagy a Münnich Ferenc Társasággal? - azok valahogyan elmennek és egy új pártot alapítanak - ez nem teljesen világos. Ez az egyik forgtókönyv. Azonban van egy másik lehetőség is, hogy tényleg csak folytatódik ez a viszály, és ez megbénítja a pártreformereket, és akkor még gyengébb helyzetbe kerül a magyar politikai vezetőség. Ezt én nem tartom teljesen valószínűnek, mert szerintem Grósz Károly pozíciója egyre gyengébb. Hogyha megnézzük az elmúlt hat hónapot - tulajdonképpen egy évet - amióta hatalmon van Grósz Károly, lehet látni, lépésről-lépésre veszíti el a hatalmát, a presztízsét, tehát egyre gyengébb politikailag, és ebből adódóan keletkezik egy politikai vákum. Ebbe a politikai vákumba nyomulnak be különféle politikai erők. Többek között az ellenzék. +++
1989. június 14., szerda
|

Vissza »
|
 |

- Az MSZMP és az ellenzék - 1.
|

Magyarországon ez a lehetőség tulajdonképpen nem volt meg, mert a Kádár-rendszer ennek elejét vette, és a Kádár-rendszer voltaképpen depolitizálta a társadalmat olyannyira, hogy rettenetesen nehéz volt bármit is megszervezni. Tehát az alapállása a magyar ellenzéknek sokkal lazább, sokkal cseppfolyósabb a helyzet. Ebből a szempontból sokkal nehezebb összeállítani egyrészt az ellenzék szervezettségét, másrészt kialakítani azokat a szálakat, amelyek a pártokat fűzik a néphez. Azt hiszem itt van az egyik legnagyobb problémája az egész magyar politikumnak: mert ugyanez a probléma áll fenn voltaképpen a kommunista párttal szintén, amely már kezdi elveszteni a talajt a lába alól. - Egy olyan különbség is az embernek az eszébe jut, hogy a Szolidaritás szervezettel, amikor a kormány tórgyalt, egy tömegmozgalommal tárgyalt, ez nyilvánvaló volt. A magyar ellenzéki csoportok vagy pártok mennyiben képviselnek tömegvéleményt? Mennyire reprezentatívok Magyarországon ezek a csoportok? - Ez egy alapvető probléma és egy alapvető különbség. A válasz a kérdésedre szerintem az, hogy senki sem tudja. Voltaképpen senki sem tudja, hogy a magyar társadalom, a magyar nép mit is gondol egyes dolgokról. Persze nagyon jól lehet tudni, hogy nagyon nem tetszik a magyar társadalomnak a mostani gazdasági helyzet. De hogy ez milyen fajta politikai tükröződést kap, az egy egész más kérdés. Ebből a szempontból azt hiszem aggodalmas az, hogy voltaképp hat hónap alatt az ellenzéknek nem sikerült kialakítani azokat a szoros kapcsokat a néppel, amelyek létrejöttek Lengyelországban. És persze ebből a szempontból szintén nem segít az ellenzéknek az, hogy most már minden mehet -, tehát a glasznoszty tökéletes kiszélesedése - hogy így fejezzem ki - mert akkor mindenfajta beszéd, vita felnagyul, és sokkal nehezebb kiigazodni egy ilyen helyzetben, mint egy tömörebb helyzetben - ami az illegalitásbál adódik. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|

Vissza »
|
 |

- Az MSZMP és az ellenzék - 2.
|

- Az eddigi megnyilatkozásokból úgy tűnik, hogy a kormány és a párt, tehát a hatalom igyekszik az ellenzéket bevonni a felelősségbe gazdasági téren, hogy ezzel elterelje esetleg a figyelmet a politikáról. Ezzel szemben az ellenzék ettől vonakodik, és inkább politikai téren akar vitázni. Jól látjuk ezt? - Én is nagyjából így látom, hogy itt két dolgoról van szó. Egyik, hogy nagyon szeretné a hatalom átruházni a felelősséget a gazdasági katasztrófáért az ellenzékre is. Hogy legyen egy egységes koalíciós kormányszerűség, amely aztán vállalja a felősséget a nagyon nehéz évekért, amelyek most be fognak következni. Ugyanakkor az ellenzék szempontjából mindig is világos volt, hogy politikai kibontakozás nélkül nem lehet megoldani a gazdasági problémát, de ugyanankkor hogyha nem vállal felelősséget a politikáért, a politikai hatalomért, akkor tulajdonképpen nem cselekszik politikailag frakcionális módon, mert a politikai hatalomnak el kell vállalni a felelősséget is. Ebből is kiderül, hogy mennyire fejletlen az ellenzék ebből a szempontból a mostani helyzetben, ami nem meglepő. - A hatalmon belüli viszályra talán utal az a megjegyzés tegnap Grósz Károly részéről, melyben enyhén - vagy talán nem is annyira enyhén - célzott a közelmúlt demokratikus változásainak tragikus fordulatba-fejlődéséről, amivel nyilvánvalóan célzott a kínai eseményekre. Párton belül mire számíthatunk, mit gondolsz? (folyt.)
1989. június 14., szerda
|

Vissza »
|
 |

- Az MSZMP és az ellenzék - 3.
|

- Van az elképzelés a pártreformerek részéről, hogy valamikor az ősszel megtartják a pártkongresszust, akkor egy utódpártot alapítanak - mármint a pártreformerek - és ez lesz az MSZMP jogutódja. És hogy mi történik a Grósz-vonallal, vagy a dogmatikusokkal, vagy a Münnich Ferenc Társasággal? - azok valahogyan elmennek és egy új pártot alapítanak - ez nem teljesen világos. Ez az egyik forgtókönyv. Azonban van egy másik lehetőség is, hogy tényleg csak folytatódik ez a viszály, és ez megbénítja a pártreformereket, és akkor még gyengébb helyzetbe kerül a magyar politikai vezetőség. Ezt én nem tartom teljesen valószínűnek, mert szerintem Grósz Károly pozíciója egyre gyengébb. Hogyha megnézzük az elmúlt hat hónapot - tulajdonképpen egy évet - amióta hatalmon van Grósz Károly, lehet látni, lépésről-lépésre veszíti el a hatalmát, a presztízsét, tehát egyre gyengébb politikailag, és ebből adódóan keletkezik egy politikai vákum. Ebbe a politikai vákumba nyomulnak be különféle politikai erők. Többek között az ellenzék. +++
1989. június 14., szerda
|

Vissza »
|
 |

- Az MSZMP és az ellenzék - 1. folyt.
|

Magyarországon ez a lehetőség tulajdonképpen nem volt meg, mert a Kádár-rendszer ennek elejét vette, és a Kádár-rendszer voltaképpen depolitizálta a társadalmat olyannyira, hogy rettenetesen nehéz volt bármit is megszervezni. Tehát az alapállása a magyar ellenzéknek sokkal lazább, sokkal cseppfolyósabb a helyzet. Ebből a szempontból sokkal nehezebb összeállítani egyrészt az ellenzék szervezettségét, másrészt kialakítani azokat a szálakat, amelyek a pártokat fűzik a néphez. Azt hiszem itt van az egyik legnagyobb problémája az egész magyar politikumnak: mert ugyanez a probléma áll fenn voltaképpen a kommunista párttal szintén, amely már kezdi elveszteni a talajt a lába alól. - Egy olyan különbség is az embernek az eszébe jut, hogy a Szolidaritás szervezettel, amikor a kormány tórgyalt, egy tömegmozgalommal tárgyalt, ez nyilvánvaló volt. A magyar ellenzéki csoportok vagy pártok mennyiben képviselnek tömegvéleményt? Mennyire reprezentatívok Magyarországon ezek a csoportok? - Ez egy alapvető probléma és egy alapvető különbség. A válasz a kérdésedre szerintem az, hogy senki sem tudja. Voltaképpen senki sem tudja, hogy a magyar társadalom, a magyar nép mit is gondol egyes dolgokról. Persze nagyon jól lehet tudni, hogy nagyon nem tetszik a magyar társadalomnak a mostani gazdasági helyzet. De hogy ez milyen fajta politikai tükröződést kap, az egy egész más kérdés. Ebből a szempontból azt hiszem aggodalmas az, hogy voltaképp hat hónap alatt az ellenzéknek nem sikerült kialakítani azokat a szoros kapcsokat a néppel, amelyek létrejöttek Lengyelországban. És persze ebből a szempontból szintén nem segít az ellenzéknek az, hogy most már minden mehet -, tehát a glasznoszty tökéletes kiszélesedése - hogy így fejezzem ki - mert akkor mindenfajta beszéd, vita felnagyul, és sokkal nehezebb kiigazodni egy ilyen helyzetben, mint egy tömörebb helyzetben - ami az illegalitásbál adódik. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|

Vissza »
|
 |

- Az MSZMP és az ellenzék - 2. folyt.
|

- Az eddigi megnyilatkozásokból úgy tűnik, hogy a kormány és a párt, tehát a hatalom igyekszik az ellenzéket bevonni a felelősségbe gazdasági téren, hogy ezzel elterelje esetleg a figyelmet a politikáról. Ezzel szemben az ellenzék ettől vonakodik, és inkább politikai téren akar vitázni. Jól látjuk ezt? - Én is nagyjából így látom, hogy itt két dolgoról van szó. Egyik, hogy nagyon szeretné a hatalom átruházni a felelősséget a gazdasági katasztrófáért az ellenzékre is. Hogy legyen egy egységes koalíciós kormányszerűség, amely aztán vállalja a felősséget a nagyon nehéz évekért, amelyek most be fognak következni. Ugyanakkor az ellenzék szempontjából mindig is világos volt, hogy politikai kibontakozás nélkül nem lehet megoldani a gazdasági problémát, de ugyanankkor hogyha nem vállal felelősséget a politikáért, a politikai hatalomért, akkor tulajdonképpen nem cselekszik politikailag frakcionális módon, mert a politikai hatalomnak el kell vállalni a felelősséget is. Ebből is kiderül, hogy mennyire fejletlen az ellenzék ebből a szempontból a mostani helyzetben, ami nem meglepő. - A hatalmon belüli viszályra talán utal az a megjegyzés tegnap Grósz Károly részéről, melyben enyhén - vagy talán nem is annyira enyhén - célzott a közelmúlt demokratikus változásainak tragikus fordulatba-fejlődéséről, amivel nyilvánvalóan célzott a kínai eseményekre. Párton belül mire számíthatunk, mit gondolsz? (folyt.)
1989. június 14., szerda
|

Vissza »
|
 |

- Az MSZMP és az ellenzék - 3. folyt.
|

- Van az elképzelés a pártreformerek részéről, hogy valamikor az ősszel megtartják a pártkongresszust, akkor egy utódpártot alapítanak - mármint a pártreformerek - és ez lesz az MSZMP jogutódja. És hogy mi történik a Grósz-vonallal, vagy a dogmatikusokkal, vagy a Münnich Ferenc Társasággal? - azok valahogyan elmennek és egy új pártot alapítanak - ez nem teljesen világos. Ez az egyik forgtókönyv. Azonban van egy másik lehetőség is, hogy tényleg csak folytatódik ez a viszály, és ez megbénítja a pártreformereket, és akkor még gyengébb helyzetbe kerül a magyar politikai vezetőség. Ezt én nem tartom teljesen valószínűnek, mert szerintem Grósz Károly pozíciója egyre gyengébb. Hogyha megnézzük az elmúlt hat hónapot - tulajdonképpen egy évet - amióta hatalmon van Grósz Károly, lehet látni, lépésről-lépésre veszíti el a hatalmát, a presztízsét, tehát egyre gyengébb politikailag, és ebből adódóan keletkezik egy politikai vákum. Ebbe a politikai vákumba nyomulnak be különféle politikai erők. Többek között az ellenzék. +++
1989. június 14., szerda
|

Vissza »
|
|
|
 |
|
|