|
|
 |
|
 |
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
|
1989. június 13., kedd - A június 10-én született történelmi jelentőségű megállapodásnak megfelelően a Parlament vadásztermében - Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének elnökletével - kedden délután megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások. Az asztalnál három egyenrangú fél - az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a megállapodásban felsorolt társadalmi szervezetek - delegációi foglaltak helyet.
Szűrös Mátyás köszöntötte a tárgyalás valamennyi résztvevőjét,
üdvözlte a jelenlévőket, majd megnyitotta a tanácskozást. - Az
ország lakossága, a világ magyarsága tekintetét most a magyar
népfelséget jelképező Országházra veti. Mindenki várakozással tekint
a meginduló magyar-magyar tárgyalásokra, amelyek lezárhatnak egy
korszakot, és megnyithatnak egy újat, ha a felek megtalálják a
nemzet sorsát jobbító megoldásokat, és egyezségeket - mondotta, az
Országgyűlés elnöke, majd beszédét így folytatta:
- Nagy most a tét, nagy az Önök, a tárgyalópartnerek
felelőssége. A reánk leselkedő katasztrófa veszélyét elhárítani, az
ország szekerét a mély kátyúból kilendíteni a többpártrendszerben is
csak együtt lehet. A nemzetet a haladás, a demokrácia útjára vezetni
és európai szintre felemelni csak közösen, együttes erőfeszítéssel
lehet, - pártonként, részeiben és darabjaiban nem. Őszintén remélem
ezért, hogy felelősségük tudata arra ösztönzi a tárgyalóasztal
mellett ülőket, hogy az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és bizalom
jegyében mindent megtesznek a megállapodásért, a nemzeti
kiegyezésért és megbékélésért, az összefogásért.
- Emlékeztesse Önöket felelősségükre az ország mély válsága. Nem
könnyű időket élünk, de az aggodalom gyötrő érzése nem nyomhatja el
bennünk az éltető reménységet. Az Önök tárgyalásaitól népünk
bíztatást vár, nehéz helyzetében. Enyhíthetők a milliókat nyomasztó
gondok és feszültségek, közös akarattal megoldhatók a demokratikus
átmenet bonyolult feladatai, s megvalósulhat mindannyiunk vágya, XX.
század végi nagy tervünk, a szabad demokratikus Magyarország.
(folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)
|
- Emlékeztessék Önöket felelősségükre e hét eseményei is, amikor
a történelmi és politikai igazságtétel jegyében temetjük el Nagy
Imrét és sorstársait. Tárgyalás és temetés. Mély sebek és kölcsönös
megbékélési szándék jellemzi e napokat. Önöknek, tárgyaló feleknek
példát kell mutatniuk. Be kell bizonyítaniuk a magyar nemzet előtt:
nemcsak akarják a régi korszak lezárását és az új kezdetét, de
képesek is rá. Meg kell mutatniuk, szakítani tudnak a régi
gyakorlattal, a kevesek hatalmával, a szűk látókörű hatalmi
praktikákkal, a leszámolásokkal, és készek akár érzéseiken,
személyes ambícióikon felülemelkedve a nép javát szolgáló
megállapodások kimunkálására. Jussanak eszükbe Deák Ferenc bölcs és
időszerű szavai: ,,A hazáért mindent lehet kockáztatni, de a hazát
kockára tenni soha nem szabad,,.
- mondotta Szűrös Mátyás, majd bejelentette, hogy a június 10-i
megállapodást aláíró valamennyi párt, illetve szervezet képviselői
jelen vannak, írásos meghatalmazásukat bemutatták. Megjelentek
továbbá több párt és szervezet megfigyelői, akik a tárgyalásokba nem
kapcsolódhatnak be, de véleményüket, észrevételeiket írásban
eljuttathatják hozza.
Ezt követően átadta a szót a Grósz Kóroplynak, azu MSZMP
főtitkárának, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége
vezetőjének. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalásokk (3. rész)
|
- Mai zaklatott világunk nem bővelkedik reményt keltő
eseményekben. Sokakban él szorongás, bizonytalanság a jövővel
kapcsolatban. Ezért is engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista
Munkáspárt nevében bizalommal és bizakodással üdvözöljem az itt
jelenlevőket. Azokat is, akik itthon és külföldön a televízió
képernyője előtt lesznek tanúi az érdemi politikai tárgyalások
megkezdésének.
Ismert, hogy az előkészítés során lényeges véleménykülönbségek
voltak a felek között. A résztvevők körét, a tárgyalandó kérdések
részleteit illetően, a dolog természetéből adódóan, ma sem teljes az
egyetértés. A nemzet sorsa iránt érzett felelősség azonban - és ez a
döntő -, erősebbnek bizonyult az ellentéteknél.
Alig néhány hónapja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi
Bizottságának 1989. februári ülésén arra a következtetésre
jutottunk, hogy békés átmenetet kell találnunk a többpártrendszeren
alapuló, a pártok versengését is feltételező képviseleti
demokráciába. Ez az elhatározásunk találkozott mindazok politikai
törekvéseivel, akiknek képviselői most közös asztalnál foglalnak
helyet. E vállalkozás sikeréért nemcsak a magyar nép, hanem a
nemzetek közössége előtt is felelősséggel tartozunk. A közvélemény
ma reménykedve, de aggodalommal is tekint e kísérlet sorsára.
Hazánkban 1988 májusa óta történelmi léptékű átalakulás van
kibontakozóban. Fokozatosan, de gyorsuló ütemben távolodunk egy
belső tartalékait kimerített, részleteiben már nem megjavítható
hatalmi szerkezettől. Ezt jelzik a politikai reform már eddig
megtett nagy horderejű lépései: így az állampolgári jogok, köztük a
sajtó- és szólásszabadság kiszélesítése, a politikai szervezetek
számának robbanásszerű növekedése, vagy az a határozott szándék,hogy
reálisan szembenézzünk közelmúltunk nemegyszer fájdalmas
eseményeivel. Túlzás nélkül állítható - s erről a nemzetközi
közvélemény is elismerően szól -, hogy e téren többet tettünk egy év
alatt, mint az azt megelőző évtizedekben.
Szeretném hangsúlyozni: nem áll szándékunkban a demokratikus
jogállam kiépítésének eddigi eredményeit sem eltúlozni, sem
kisajátítani. Az a véleményünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt
reálpolitikai felismerése mellett ebben jelentős része van az itt
jelenlévő társadalmi szervezeteknek és mozgalmaknak, a most
formálódó pártok konstruktív erőfeszítéseinek. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)
|
Határozott szándékunk, hogy minden vonatkozásban szakítunk a
sztálini modell maradványaival. A Magyar Szocialista Munkáspárt,
együtt más politikai erőkkel, olyan demokratikus és szocialista
jogállam kiépítésére törekszik, amely a nép akaratát juttatja
érvényre. A közmegegyezésen alapuló gazdasági és politikai
reformlépésektől azt várjuk, hogy sikerül kitörni a gazdasági
válságból, s a végleges perifériára szorulás helyett, közelíteni
tudunk a világ fejlettebb régióihoz. A béke és a humanizmus
egyetemes értékei mellett, szocialista, egyszersmind sajátosan
magyar megoldásokat keresünk. Szövetségesi kötelezettségienket
tiszteletben tartjuk, egyúttal a tömbök nélküli Európa megteremtésén
fáradozunk.
Az új Magyarországért most kezdődő közös munka természetesen nem
azt jelenti, hogy a kialakult gazdasági és politikai válságért közös
a felelősségünk. A Magyar Szocialista Munkáspártnak vállalnia kell
kormányzópárti múltját, s azt, hogy tárgyilagosan feltárja a
közelmúlt politikai gyakorlatának tanulságait. E tényfeltárásnak
mindenekelőtt hitelesnek kell lennie, amelyben a korábbi
leegyszerűsítéseket nem válthatja fel egy másfajta, ellenkező
előjelű sematizmus. Világossá tesszük tehát, hogy mi az, amit
vállalunk azt elmúlt időszak örökségéből, és mivel kívánunk
szakítani. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a közelmúltunkkal való
ilyen szembenézést éppen a mi pártunk kezdeményezte.
Az elmúlt négy évtized teljes elutasítását több okból sem
fogadhatjuk el. Egyrészt azért nem, mert e négy évtized távolról sem
egységes korszaka a magyar történelemnek. Mélypontjairól,
tragédiáiról ma sokat hallunk. Arról azonban már keveset vagy
úgyszólván semmit, hogy az elmúlt évtizedek reformtörekvései nélkül
sem 1988 májusára, sem a mostani, minőségileg új szakaszra nem
kerülhetett volna sor. Azt is látnunk kell, hogy a kompromisszumos,
gyakran visszarendeződő, korlátozott reformpolitika végeredményben
erősebbnek bizonyult a visszahúzó erőknél. Bár nem mindig volt képes
áttörni a hazai és nemzetközi akadályokat, a reform mégis
gondolkodásunk szerves részéve vált.
A hiteles történelmi képre nemzeti önbecsülésünk miatt is
szükség van. Ha napi politikai céloktól vezérelten, csak a hibákról,
bűnökről szólunk, ezzel komolyan veszélyeztetünk mindenfajta
kibontakozást. A kibontakozáshoz ugyanis arra van szükség, hogy
higgyünk a cselekvés értelmében, és - bizonytalanságtól sem mentesen
- reméljük és akarjuk a sikert. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
A tárgyilagos tényfeltárásnak nemcsak a ma sokat vitatott
politikai eseményekre és közéleti személyiségek munkásságára, hanem
gazdasági válságunk okaira is ki kell terjednie. Az ország
eladósodása például olyan történelmi örökség, amellyel ma minden
összefügg, és ami mindent meghatároz. Tagadhatatlan, hogy rossz
beruházási döntések, a gazdasági növekedés voluntarista túlzásai nem
csekély szerepet játszottak a mai nehéz helyzet kialakulásában. De
az igazsághoz az is hozzátartozik - bár helyzetünket ez nem könnyíti
-, hogy a világ országainak döntő többsége a miénkhez hasonló,
súlyos gazdasági gondokkal küzd. Közöttük nagy számban olyanok,
amelyekben nem kommunista párt van hatalmon. Azt is látnunk kell,
hogy a gazdasági modernizációt, a szerkezetátalakítást sikeresen
végrehajtó országok is konfliktusok sorát vállalták és társadalmi
feszültségek közepette fejlődnek.
A Magyar Szocialista Munkáspárt fontosnak tartja, hogy a
gazdaság stratégiai kérdéseiről a résztvevők mindezek ismeretében
tárgyaljanak: a gazdasági és szociálpolitikai tennivalók, megoldásuk
módozatai ugyanis hosszabb távon is attól függnek, hogy a nemzetközi
kötelezettségek teljesítése milyen mozgásteret enged a politika
számára.
A súlyos gazdasági helyzetből való kitörés határozott
kormányzást és cselekvésre ösztönző társadalmi légkört, közös
akaratot igényel. Az elvont reform-retorika helyett alapos szakmai
egyeztetésekre, politikai kompromisszum-keresésre van szükség egy
távlatos gazdasági stratégia kimunkálásához, a stabilizáció és a
dinamikusabb fejlődés érdekében.
A Magyar Szocialista Munkáspárt ezért is indokoltnak látja, hogy
a gazdaság stratégiai kérdései a demokratikus jogállamba való
átmenettel azonos súllyal szerepeljenek a tárgyalásokon. A Magyar
Szocialista Munkáspártot e kérdésben nem a felelősség áthárításának
- amúgy sem reális - szándéka vezérli. Sokkal inkább az a
felismerés, hogy a békés politikai átmenet a többpártrendszerre csak
akkor nem vezet destabilizálódáshoz, az állam és a gazdaság
működésképtelenné válásához, ha társadalmi megegyezés születik a
terhek méltányos elosztásáról. Ellenkező esetben nyilvánvalóan
teljesíthetetlen anyagi követelések eszkalációjával kell
szembenéznünk. A követelések és tiltakozások lavinája megbéníthatja
az ország életét, veszélyeztetheti a gazdasági konszolidációhoz
nélkülözhetetlen politikai stabilitást. Gondosan mérlegelnünk kell
tehát, hogy milyen további áldozatokat kérünk a társadalom egyes
rétegeitől, milyen gazdasági - és nem retorikai - fedezetet tudunk
nyújtani a lakosságtól kért ,,hitelekért,,. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (6. rész)
|
A mai bonyolult, feszültségekkel terhes világban egyik fél sem
számíthat könnyű tárgyalásokra. Várható az is, hogy a megegyezés nem
terjed ki minden napirendre kerülő kérdésre. Úgy vélem azonban, a
legfontosabbakban mindenképpen egyetértésre kell jutnunk. Ennek
érdekében is kívánatos, hogy a tárgyalásokon a tényszerűség, a
problémák megoldására irányuló, építő szándék érvényesüljön. A
deklarációkat, a szónoki párbajokat hagyjuk inkább a választási
kampány idejére.
Nem látom például előrevivőnek, ha tovább folytatjuk a vitát
akár az asztal formájáról, akár a tárgyalófelek eltérő pozíciójáról.
Az érdemi tárgyalások kereteit rögzítő - mindenki által aláírt -
megállapodás egyértelműen fogalmaz: ,,A tárgyalásokon részt vevő
mindhárom felet azonos jogok illetik meg a konszenzus-formálás
során,,. Ebből következik, hogy mindhárom fél számára elfogadható
kompromisszumok, reális tervezetek kimunkálására van szükség. Annak
érdekében, hogy az új alapokra helyezett politikai és gazdasági
rendszer mielőbb működőképessé váljon.
A demokratikus politikai átmenetre vonatkozó feladatok és elvek
többé-kevésbé körvonalazódtak. A Magyar Szocialista Munkáspárt
egyetért azzal, hogy az állam erőszakszervezetei maradjanak távol a
napi politikai küzdelmektől, és tevékenységüket törvények
szabályozzák. Gondoljunk azonban arra is, hogy a fegyveres
testületek elleni hangulatkeltés még soha nem szolgálta a békés
átmenetet.
A Magyar Szocialista Munkáspárt támogatja a pártok azon
törekvését, hogy megfelelő infrastruktúra biztosítsa számukra a
politizálás méltányos feltételeit. A politikai átmenettel
kapcsolatos legfontosabb törvények esetében - ilyenek például a
párttörvény, az alkotmánybíróságról szóló törvény, a köztársasági
elnöki intézmény létrehozása, valamint a választójogi törvény -
meglehetősen előrehaladottak az előkészítő munkálatok. Ésszerű
lenne, ha a már kidolgozott és nyilvánosságra hozott
törvénytervezeteket tekintenénk tárgyalási alapnak. Természetesen
bármely tárgyalófél új javaslatokkal is élhet.
A gazdasági és szociális válság leküzdésének stratégiai kérdései
- mint az adósságválság kezelése, a szerkezetátalakítás, az ezzel
összefüggő foglalkoztatáspolitikai koncepció, a tulajdonreform, az
antiinflációs politika, a bér- és szociálpolitika alapvető kérdései
- további előkészítő munka után formálódhatnak csak napirenddé.
A tét nem csekély. A most új szakaszba lépő tárgyalásokkal
lényegében azt kell megalapoznunk, hogy a választások után, minél
több kérdésben, közösen vállalható programokkal rendelkezzünk.
(folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (7.rész)
|
Ez ugyanis a feltétele annak, hogy működőképes kormányzati koalíció
jöjjön létre és elkerülhessük, hogy a magyarországi többpártrendszer
a kicsinyes pártharcok tengerébe fulladjon. Ezért azt kell
keresnünk, ami összeköt, nem pedig azt, ami elválaszt bennünket.
Meggyőződésem ugyanis, hogy a most kezdődő tárgyalások kiérlelhetnek
egy majdani életképes koalíciót, később politikai szövetségeket is.
Ennek tartalmát még korai lenne meghatározni. Az érdekek, programok
korrekt számbavétele azonban garantálhatja a politikai együttműködés
eredményességét.
A Magyar Szocialista Munkáspárt elindult azon az úton, hogy
bürokratikus állampártból baloldali szocialista reformpárttá válik.
Sürgetőnek tartja például a teljesítményelvű differenciálódást, de
síkraszáll azért is, hogy a teljesítménnyel nem indokolható
társadalmi különbségek mérséklődjenek. Törekszik a gazdasági
hatékonyságra, de ezt össze kívánja egyeztetni a társadalmi
szolidaritással. Célul tűzte, hogy a magántulajdon hasson
serkentőleg a gazdasági teljesítményre, de nem mond le a hatékonyan
működő közösségi tulajdon meghatározó szerepéről.
Miként az osztrák szociáldemokrácia egyik legendás vezetője
fogalmazta: a józan reálpolitikához is szükség van némi utopisztikus
többletre, ha a társadalom támogatását meg akarjuk nyerni. Ma nem az
utópiák korát éljük. De az ellenkező véglet is hiba lenne: ha
történelmi értékeink feladásával csak prakticista válaszokat
keresnénk korunk kérdéseire.
A közeli és távolabbi múlt tapasztalatai jelzik, hogy a
szocialista országok megújulási kísérletei ismételten kudarcokba
fulladhatnak, tragikus összecsapásokhoz is vezethetnek. Az
óvatosságot, a fontolva haladást nem szabad összetévesztenünk a
konzervativizmussal. Hadd idézzem Deák Ferencet, a haza bölcsét, aki
szerint ,,az óvatosság, még ha túlzott volna is, mindig figyelmet
érdemel,,. Hazánkban a dinamikus stabilitás megőrzése - úgy vélem -
belső, de egyúttal nemzetközi érdek. A Magyar Szocialista Munkáspárt
ezért javasolja, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon minden
résztvevő keresse a konstruktív együttműködés módozatait. Ha a
múltért nem is, a jövőért közös a felelősségünk - mondotta a
szándéknyilatkozat befejezéséül Grósz Károly.
Ezt követően dr. Kónya Károlynak, az Ellenzéki Kerekasztal
szóvívőjének adta meg a szót Szűrös Mátyás. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalásokk (8. rész)
|
Magyarország - jog szerint - ezer esztendő óta a magyar népé.
Ezen nem változtat az sem, hogy történelme során a népnek alig volt
módja arra, hogy gazdaként, szabad polgárként rendelkezzen saját
tulajdonával, bár időről időre megkísérelte, hogy birtokba vegye
azt, ami az övé.
Történelmi felelősségünk tudatában, és a Magyar Szocialista
Munkáspárttal kötött megállapodásunkkal összhangban mi, az Ellenzéki
Kerekasztal szervezeteinek küldöttei azért jelentünk meg ma az
Országházban, hogy megkezdjük az érdemi tárgyalásokat a politikai
hatalmat ténylegesen birtokló Magyar Szocialista Munkáspárt
képviselőivel és az általa meghívott más szervezetek delegátusaival.
Leszögezzük, hogy a tárgyalások célja a békés átmenet
biztosítása a diktatórikus uralmi rendszerből a népakaratot
ténylegesen érvényesítő képviseleti demokráciába.
A tárgyalások során nem a hatalmon akarunk osztozkodni a hatalom
jelenlegi birtokosaival. Nem kívánunk a nép feje fölött, annak
megbízása nélkül részesedni a hatalom gyakorlásában. Célunk az, hogy
valóban hazánk polgárai dönthessenek és döntsenek is arról, kiket,
milyen politikai erőket bíznak meg a hatalom gyakorlásával a
választásoktól választásokig terjedő időre.
Közel két évszázada, hogy - végső soron - demokratikus szellemű
minden magyar progresszív irányzat, a reformellenzéktől a népi
mozgalmakig, a radikálisoktól a munkásmozgalmakon át a
kereszténydemokráciáig. Útjukat elállhatták előjogokkal,
intervenciókkal 1849-től 1956-ig, csalással és erőszakkal.
Visszaszoríthatták, de ki nem pusztíthatták őket, mert mindig erőt
meríthettek az önigazgatásra vágyakozó népből, s mert tudták, hogy
igazuk van, tudták, hogy a demokráciáé a jövő.
Mi, a császári, cári, despotikus beavatkozásokkal ismételten
földre tiport, Trianon-szabdalta, hitlerista és sztálinista
diktatúrák által nyomorított nemzet, hogy egyáltalában megmaradjunk,
hogy emberi jogokat, munkát és kenyeret biztosíthassunk minden
honpolgárnak, önkormányzatot a nemzetnek, függetlenséget az
országnak, meg kell hogy egyezzünk a demokráciába való békés
átmenet feltételeiben. Akinek szeme van arra, hogy lásson, értelme
van arra, hogy ítéljen, annak fel kell ismernie, hogy nemcsak a jövő
a demokráciáé, hanem már a jelen is. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (9. rész)
|
Három be nem teljesült magyar forradalom feladatait kell most
békés úton elvégeznünk. Június 16-án az utolsó ilyen hősi
kísérletre emlékezik nemzetünk. Az 1956-os forradalmat a szovjet
hadsereg leverte, nemzeti bizottságainkat, munkástanácsainkat,
újjáéledt pártjainkat pedig a hazai reakció számolta fel. Az ezt
követő megtorlás és bosszú újkori történelmünkben példátlan méretű
volt.
A megfélemlített és reményét vesztett népnek aztán alamizsnaként
juttattak néhány morzsát, a magánszférában elismertek bizonyos
szabadságjogokat, és nagylelkűen engedték, hogy az emberek önmaguk
kizsákmányolásával elviselhető körülményeket teremtsenek maguknak.
Saját boldogulásunkat csak alattvalóként kereshettük, felelős
polgárként közös sorsunk alakításába nem szólhattunk bele. Az ország
irányítása a mindenható hatalomra maradt. A szűk hatalmi elit
magánügyként kezelte közös ügyeinket.
Az eredmény ismert: versenyképtelen gazdaság, működésképtelen
társadalom, tömeges elszegényedés, megromlott morál. A válság a
rendszer válsága, megszüntetni a jelenlegi hatalmi szerkezeten belül
nem lehet.
Harminc év bénultsága után végre megszólalt társadalmunk.
Független szervezetek létrejötte és nagyszabású megmozdulások
jelzik, hogy kezébe akarja venni sorsának alakítását.
Ennek elősegítése nemcsak erkölcsi kötelességünk, hanem
mindannyiunk közös érdeke, sőt ma már - sokan hisszük - a nemzeti
fennmaradás alapfeltétele. A népakarat folyamatos érvényesülésének
kipróbált, megbizható formája a képviseleti demokrácia.
Megteremtésének békés módszere a szabad választás.
Meg vagyunk győződve arról, hogy a szabad választás nemcsak a
közélet és a politikai erkölcs megújításához vezethet, hanem
sorsfordító jelentősége lesz nemzetünk történetében.
Tudomásul kell venni, hogy szabad választásokat csak egy
félelmeitől és gyanakvásaitól megszabadult társadalomban lehet
megtartani. A félelmek és gyanakvások eloszlatásához idő kell.
A forradalom mártírjainak eltemetése és e tárgyalások
megindulása a nemzeti megbékélés kezdetét jelentheti. De valódi
nemzeti megbékélést csak a diktatórikus hatalmi rendszer eltemetése
hozhat. Erre pedig csak az erőszakszervezetek depolitizálása és
szabad választások útján kerülhet sor.
Ezért a hatalom birtokosaival a következő elvek alapján kívánunk
tárgyalásokba bocsátkozni: (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (10. rész)
|
- A hatalom alapja a népfelség. A szuverenitást egyetlen
politikai erő sem sajátíthatja ki és nem nyilváníthatja magát a
népakarat letéteményesének.
- A népakaratnak nyílt kimenetelű szabad választásokon kell
megnyilvánulnia, amelyből semmilyen, a demokrácia elveit elfogadó és
az erőszakos eszközök alkalmazásától magát elhatároló párt és
politikai szervezet nem zárható ki.
- Amíg az országgyűlési képviselők megválasztásával kifejezésre
nem jut a társadalom politikai akarata, addig azt ne előzzék meg más
országos jelentőségű, például köztársasági elnöki vagy helyhatósági
választások.
- A szabad választások eedményét a hatalom is kötelezőnek
ismerje el, és utólag semmilyen eszközzel ne próbálja megmásítani.
- Az erős parlamenti ellenzék minden működő demokrácia
alapintézménye, amely a kormány működését ellensúlyozza.
- Egyetlen politikai párt vagy szervezet sem rendelkezhet
sajátjaként fegyveres testülettel. A pártok és politikai szervezetek
nem gyakorolhatnak tagjaikon keresztül befolyást a fegyveres
testületek működésére.
- Politikai konfliktusok megoldására semmilyen ürüggyel sem
alkalmazhatók a fegyveres erők. Erőszak ellen is csak az erőszak
elhárításának mértékéig jogos alkotmányosan fellépni.
- Nem elég az erőszakról lemondani, az erőszak lehetőségét kell
kizárni. Fel kell oszlatni a Munkásőrséget, korlátok közé kell
szorítani a politikai rendőrséget, a helyi önkormányzatok alá kell
rendelni a közbiztonsági rendőrséget, nyilvános ellenőrzés alá kell
vonni a fegyverhasználatot.
Csak így szüntethető meg az emberekben bujkáló félelem, csak így
válhat az - nem csendes hanem - elhallgattatott többség politizáló
honpolgárok közösségévé.
Mi, az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek a tárgyalások
célját a politikai tényezők színre lépésének és megméretésének
szabályozásában látjuk.
Ugyanakkor már most is készek vagyunk mindent megtenni, ami
valóban rajtunk áll, a válság által teremtett konfliktusok
megoldásáért, de a gazdasági csőd felszámomlásáért a választásokig
felelősséget nem vállalhatunk, mert az ellenzéki szervezetek -
ellenzékként - csak ellenőrizni tudják s kívánják azokat, akik ezt
az országot 40 éve kormányozzák és ide vezették.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a gazdaság az összeomlás
állapotában van, s naponta ezrek sorsát temeti maga alá. Rajtuk,
azaz rajtunk, semmilyen szociális demagógia nem segít. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (11. rész)
|
A gazdasági zuhanás megállításának előfeltétele a politikai rendszer
megváltoztatása.
Végül nyomatékosan leszögezzük: az Ellenzéki Kerekasztal
szervezetei nem azért ülnek le a tárgyalóasztalhoz, hogy a
hatalomból maguknak egy-egy részt kihasítsanak, hanem azért, hogy
olyan helyzetet teremtsenek, amelyben maga a nép szerezheti meg a
hatalmat saját magának. Mégpedig nem erőszakkal, hanem békés
eszközökkel.
Magyarország a nép tulajdona, nem szükséges tehát erőszakkal
visszaszerezni azt, ami amúgy is az övé. Csupán fejét kell
felemelnie, önmagát megszerveznie és illő öntudattal birtokba venni
az országot. Saját hazáját. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (12. rész)
|
Ezután a megállapodásban harmadik tárgyalófélként felsorolt
társadalmi szervezetek és mozgalmak szóvivője, dr. Kukorelli István
kapott szót.
- Kezdeményezői voltunk és vállalói vagyunk ennek a mai
kerekasztalnak, ami, valljuk be, kicsit szögletesre sikerült.
Jelentősége mégis nagy a békés társadalmi fejlődés nézőpontjából. Az
általunk is aláírt megállapodás kölcsönös és józan kompromisszumok
eredménye. E kompromisszumokkal, azzal, hogy ki hol ül, nem
kelthetünk illúziókat, nem csaphatjuk be a ránk figyelő
közvéleményt. Ez a három oldal sok mindent kifejez, de sok mindent
eltakar. Nem vitatható az ellenzék és a hatalom szembeállítása.
Demokrácia a jövőben aligha képzelhető el a kisebbségi jogokkal
védett ellenzék nélkül. Vitathatatlan, hogy az ellenzéki oldalon és
néhány más társadalmi szervezet esetében hiányzik a gazdasági
infrastruktúra, amelynek általunk is szorgalmazott megteremtése
tárgyalásaink és a kormányzat feladata.
El kell ismernünk ugyanakkor azt, hogy ezzel az ülésrenddel a
társadalom sok jelentős törésvonalát nem vagyunk képesek
megjeleníteni. Csak néhány törésvonalat említek: az ország kezd
kettészakadni a pártokba szerveződő közéleti emberekre, az
úgynevezett elitre, és a pártosodni nem kívánókra, fővárosra és
vidékre, tőkeerősekre és szegényekre. Feszülnek a mélyben további
társadalmi ellentmondások is. Ezeket a feszültségeket közösen kell
felvállalnunk, s ezt annál inkább megtehetjük, mert e kerekasztalnál
a társadalmat mintegy keresztbe szelve is jelen vagyunk. A harmadik
oldalon helyet foglaló szervezetek nem kívánják az egység látszatát
kelteni. Tagjaik érdekeit képviselve önálló politikai szervezetként
vannak jelen, álláspontjukat a konkrét napirendektől függetlenül
szuverén módon alakítják ki. Jól tudom, kevesen találnak közös
vonást ebben az összeverbuválódott, a tárgyalásokon önálló erőként
megjelenni kívánó csapatban. Nem titkoljuk, hogy nem vagyunk
egységes delegáció, de nagyfokú toleranciánk van és lesz egymás
iránt. Ezt kívánjuk az egységes delegációknak is. Összeköt bennünket
az, hogy valamennyien érdekeltek vagyunk a társadalmi-gazdasági
válság leküzdésében. Közös a harmadik oldalon szereplő társadalmi
szervezetek esetében az is, hogy nem a közhatalomban való
részesedésért folytatott harc az elsődleges célkitűzésük, hanem
sokkal inkább például az érdekvédelem, a közösségteremtés. Ezek a
szervezetek nem csak nagypolitikában gondolkodnak. Vállalt
célkitűzésünk a szélsőségek elleni fellépés, a társadalmi centrum
egyensúlyának megőrzése. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (13. rész)
|
A harmadik oldal legtöbb szervezeténél közös teher a régi
hatalmi berendezkedésben vállalt formális társutas szerep. Sokan
ezért kívánták átültetni delegációnkat az MSZMP oldalára. Ezek a
vélemények nincsenek tekintettel a felgyorsult idő hozadékaira,
arra, hogy jelentős elmozdulás történt a hatalmi berendezkedésben. A
monolit pártirányítás szervezeteink irányában intézményesen
megszünt. Szervezeteink a jövőben sem lesznek pártközömbösek, de
tanulva a múltból, nem kívánnak egyetlen egy politikai párt uralma
alatt sem tevékenykedni. Vegyük tudomásul: ezekben a szervezetekben,
bár eltérő arányban, de jelentős reformerők tevékenykednek.
Végtelenül hamis lenne az a beállítás, hogy itt a demokrácia igenlői
ülnek szemben azok ellenzőivel. Szeretnénk kinyilvánítani, hogy
delegációnkban jelentős számban párton, pontosabban pártokon
kívüliek foglalnak helyet. A békés átmenet, a szerves fejlődés nem
valósulhat meg kizárólag tabula rasa alapon. Az átmenetnek szerves
alkotóeleme azoknak a társadalmi szervezeteknek a megújulása,
amelyekre társadalmi igény mutatkozik. Kerekasztalunk sikerének
záloga, hogy ne vitassuk egymás legitimitását, mert mindnyájunk
legitimitása vitatott. A jövő kérdése, hogy kit igazol vissza és kit
szűr ki a történelem. Magunk részére nem kívánunk ilyen érvekkel
hadakozni, elfogadjuk azt, hogy itt valamennyien teljes jogú
tárgyalópartnerként a társadalomnak kisebb-nagyobb szeletét
képviseljük. A társadalmi bázis megléte minden politikai szervezet
tisztességének és hitelességének legfőbb kérdése.
Nézetünk szerint tárgyalásaink legfőbb feladata az, hogy a
többpártrendszerbe, a képviseleti demokráciába, a jogállamiságba
való átmenet előtt álló történelmi csapdákat elhárítsuk, az aknákat
felszedjük. Az aknafelszedést köztudottan nem lehet zaklatott
idegállapotban végrehajtani. Milyen csapdákról van szó? Mindenképpen
ilyennek tekinthető a mai törvényalkotási döntéshozatal. A
jogállamiság megteremtésének, az alkotmányosságnak az évében élünk,
kiváló szakmai műhelyek kínálják fel megvételre a jelentősebbnél
jelentősebb törvénytervezeteket. A kormányzat dolgozik, teszi a
dolgát. Fel kellene vennünk nekünk is e fordulatszámot, mert
hiányzik a törvények megalapozásának társadalompolitikai oldala, a
politikai közmegegyezés. Szerződésünkben leszögeztük: a
törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat. Ezzel
egyetértünk, és javasoljuk, a már közzétett törvénytervezeteket, így
például a párttörvényt, csak az egyeztetéseket követően tűzze
napirendre az Országgyűlés. Magyarországnak rendeleti kormányzás
helyett konszenzus jogra van szüksége, a törvények uralma a
jogállamiság legfőbb ismertetőjegye. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Meegkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (14. rész)
|
Siettetni kívánjuk a legális viszonyrendszerek kiépítését minden
téren, mert ez jelenti az igazi garanciát a hatalommal való
visszaélések, az esetleges visszarendeződés ellen. Ösztönözzük
közösen kiküldendő bizottságainkat a gyors és hatékony munkára, s a
dokumentumról döntő plenáris üléseinkről zárjuk ki az obstrukciót,
az önös pártpolitikai küzdelmeket. A törvényalkotási folyamat végén
ott áll az új alkotmány elfogadása, amiről nézetünk szerint a
választások után összeülő Országgyűlésnek kell döntenie. Az
országnak az átmenet időszakában sem válságkezelő alkotmányra van
szüksége. A teljes körű alkotmányozás elvégezhető, ha a politikai
fordulat nem törik meg, és tisztázódnak vitáinkban a közzétett
alkotmányi koncepció problematikusabb kérdései. Így például az, hogy
ki az alkotmányozás alanya, ki a szuverén, ki a gazda ebben az
országban?
A másik csapda, hogy a társadalmat irányítani hivatott
kormányzati szervek, az Országgyűlés és a kormány társadalmi
elfogadottsága vitatott. Ugyanakkor a választásokig ezeknek a
rendszeresen bírált szerveknek kell meghozniuk a fontosabbnál
fontosabb gazdasági és politikai döntéseket. A társadalom érdeke,
hogy a választásokig ne hozzuk kormányozhatatlan helyzetbe
országunkat, hanem segítsük azokat a reformirányokat, amelyek ebben
a házban, ahol most vendégek vagyunk, már megfogalmazódtak. Segítsük
az alkotmányozás évében a közhatalmi szervezetek profiltisztulását.
A harmadik oldal szervezetei nem a kapkodó kormányzati
intézkedések és egyes politikusok magatartásának jogos kritikáját
utasítják el, hanem azt a szemléletet, amely elvont értékekből és
mintákból, és nem a valós társadalmi rendszerből kiindulva bírál.
Társadalmi támogatással a választásokig az Országgyűlés munkája is
javítható. A lemondott képviselői helyeken - a pótképviselő mandátum
esetleges megszüntetésével - versenyhelyzetben megjelenhetnek az új
pártok képviselői is. Jól tudjuk, történelmünkben a kurucos
mentalitás az uralkodó. Ám illúzió a többpártrendszerre való
átmenettől automatikusan azt várni, hogy társadalmi és gazdasági
bajaink egycsapásra orvosoltatnak. Amennyiben a belépő politikai
erők visszautasítják a nem általuk előidézett válság kezelését, még
nagyobb terheket hagyunk gyermekeinkre.
A harmadik csapda a társadalmi fogadóképesség hiánya, a manapság
sokat emlegetett csendes vagy elhallgatott többség léte. Ők ennél az
asztalnál is legfeljebb távolságtartó, tiszteletbeli megfigyelőként
vannak jelen. Egy közelmúltbeli választási eredmény, vagy inkább
eredménytelenség szerint ez közel hatvan százalék. Országunkban a
bizalomhiány mellett óriási tudáshiány van, nehéz az eligazodás az
egy év óta ránkszakadó nyilvánosságban. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 19:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (15. rész)
|
Ez az intellektuális válság annak a politikának a következménye,
amely a nem termelő jelzővel ajándékozta meg az oktatást, a kultúrát
és a tudományt. Ezen a politikán változtatni a kormányzat
felelőssége. A mi felelősségünk pedig többek között, hogy
közreműködve ennek a politikának az átalakításában próbáljuk meg
közvetíteni az állampolgárok valós érdekeit. Közvetíteni vagyunk
hivatottak azt is, hogy a politikai, gazdasági reformoknak nem a
holnapi pénztárcában lesz meg a hozadéka.
Jobbnál jobb országos és helyi programokkal tele az ország,
pozitív fogadtatása volt a miniszterelnöki programnak is. Nagy
történelmi közhely érvényesül ma nálunk: egyetlen program sem lehet
sikeres társadalmi támogatottság, bizalom nélkül. Ehhez a tényleges
társadalmi-gazdasági helyzetünkkel való nyilvános szembenézés
szükséges. A hallgatag többséget minden politikai szervezet - a
szociális demagógiát valló szervezetek is - megcélozzák. A nagy
közös felelősség, hogy ki fogja őket elérni. Bízzunk abban, hogy az
őszinte, hiteles emberi szónak még van termőtalaja ebben a hazában.
A csapdaelhárítás mellett tárgyalóasztalunk feladata és felelőssége
őrködni azon, hogy a békés átemenet fennmaradjon. Egyrészt el kell
vetnünk a direkt politikai harc minden eszközét és intézményét a
nyilvánosságban és megalkotandó törvényeinkben egyaránt. Másrészt
politikai és gazdasági stabilizátorokat kell felépíteni. Ilyen
gazdasági stablizizátor lehet például a közterhek arányosabb
elosztása, ilyen politikai biztosíték - ezt csak néhány képviselt
szervezet nevében mondhatom - a köztársasági elnök megválasztása még
a parlamenti választások előtt.
A harmadik oldal egyetért abban, hogy napirendjeinken két fő
téma szerepeljen, nevezetesen a demokratikus politikai átmenet
megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározása, illetve a
gazdasági és szociális válság leküzdésének stratégiai feladatai.
Szereptévesztés lenne részünkről, ha most kormányprogram szintű
gazdasági és politikai stratégiával állnánk elő. Nyitó plenáris
ülésünkön nem ez a feladatunk, hanem az, hogy a nyilvánosság előtt
kijelentsük együttműködési és tárgyalási szándékainkat.
E napirendeket illetően itt és most megfelelő előkészítés
hiányában egyébként sem lehetne közös álláspontot képviselni,
legfeljebb annyit, hogy a gazdasági és a politikai reformfolyamatok
egymástól elszakítatlanok legyenek. Szeretnénk azonban leszögezni
azt, hogy a harmadik oldalon lévő legtöbb szervezetnek van
nyilvánosságra hozott elképzelése akár a követendő
gazdaságpolitikáról, akár az egyes politikai reformokról.
(folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (16. rész)
|
Kerekasztalunk a tárgyalási folyamat megkezdésének jelképe.
Kezdeményezzük közösen a helyi társadalmak szintjén hasonló fórumok,
kerekasztalok létrejöttét. Ha ezt lent nem végzik el, munkánk az
elitek párbeszéde marad.
Az elhangzott szándéknyilatkozatokból kivehető, hogy szünőben
vannak egymás iránt táplált fenntartásaink. Mai plenáris ülésünk
egyik legnagyobb eredményének személy szerint azt tartom, hogy
oldódik a félelem, amivel nem élhet együtt egyetlen demokrácia sem.
Ezt június 16-a előtt jóleső érzés megállapítani.
A harmadik oldal elfogadja a tárgyalási feltételeket, be fogja
tartani az ügyrendi szabályokat. Tárgyalásainkhoz - amelyek
reményeink szerint egyesíthetik a demokrata és a hazafiúi erényeket
- felkészültséget, türelmet és felelősséget kívánunk - mondotta
befejezésül Kukorelli István.
A szándéknyilatkozat elhangzását követően Szűrös Mátyás mondott
zárszót. Ebben hangsúlyozta:
- Úgy gondolom az elmondottak alapján valamennyi tárgyalófél
számára világos, hogy milyen kérdésekben kívánatos az elkövetkezendő
napokban, hetekben közelíteni az álláspontokat netán megállapodásra,
konszenzusra jutni az ország nyilvánossága előtt. A
szándéknyilaktozatokban kirajzolódtak azok az álláspontok,
vélemények is, amelyekben tükröződnek a nézetkülönbségek. Ez a
tárgyalásoknak a kezdetén igazán természetesnek tekinthető.
A tárgyaló felek felhatalmazása alapján bejelentette, hogy - az
előzetes megállapodás szerint - június 21-én 17 órakor ugyancsak az
Országház Vadász-termében plenáris ülést tartanak. Ekkor már konkrét
megállapodás jöhet létre a tárgyalási témák meghatározásáról vagy
pontosításáról, a munkabizottságok számáról, valamint a tárgyalási
szintekről. Az elkövetkezendő időszakban a szakértői munka
folytatódik, és ennek során tisztázzák majd a tárgyalófeleket érintő
valamennyi kérdést. Ehhez a munkához minden tárgyalófélnek és
szakértőnek türelmet, munkasikereket, a nemzet, a haza érdekében
pedig mielőbbi egyezséget, közös nevezőt kívánt, majd bezárta a
plenáris ülést. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 19:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (17. rész) Grósz- interju
|
A háromoldalu megbeszélés első szakaszának befejezését követően
Grósz Károly az Országház Kupola-csarnokában összegezte benyomásait
az MTI, a Népszabadság és a Magyar Hirlap munkatársának.
Hangsúlyozta: a tárgyaló partnerek részéről konstruktivitást
tapasztalt, együttmüködési készséget, azt a természetesnek
tekinthető szándékot, hogy a sokféle ellentmondás közös akarattal
oldódjon fel.
- A szakértőkre nehéz munka vár, de bizakodom, mert amint az
eredmény is mutatja, eddig is sikeresen készitettük elő ezt a
találkozót - mondotta, hozzátéve, hogy nemcsak szándék dolga, hanem
nagyon sok részkérdésen is mulik: megoldódnak-e a problémák. - Nem
elsősorban a politikai csomagra gondolok, hanem a gazdaság terheinek
feloldására, amelyeknél fontos a szándék, a megfelelő, alkotó
társadalmi légkör, azonban gazdasági feltételekre is szükség van.
Korrektnek tartom tehát a partnerek álláspontját, amelyek e
vonatkozásban messzebb nem mehettek, mint amit megfogalmaztak.
A főtitkár - utalva elhangzott szándéknyilatkozatára - kiemelte:
az elmult időszak kormányzati munkájában felhalmozódott
feszültségekért az MSZMP senkit nem kiván felelőssé tenni, a
felelősséget a pártnak magára kell vállalnia. Arra a kérdésre, hogy
a Politikai Bizottság ülésén milyen utravalót kapott a
tanácskozásra, leszögezte: nem a mostani testületi ülés tárgyalt a
kerekasztallal kapcsolatos elképzelésekről. Hónapokkal ezelőtt a
Központi Bizottság bizta meg őt a delegáció vezetésével. A szakértők
egyébként többször tájékoztatták a Politikai és a Központi
Bizottságot az előkészületekről. A továbbiakban szólt arról is, hogy
a megbeszélések első szakaszában hárman - Ő, Fejti György és Pozsgay
Imre - képviselték az MSZMP-t. A küldöttség a junius 21-re tervezett
plenáris ülésen kiegészül Nyers Rezsővel és Berecz Jánossal. A
Központi Bizottságtól azt a megbizatást kapták, hogy
konstruktivitásra törekedjenek, a megegyezés irányában keressék a
megoldás utját a teljes egyenjoguságra, partnerségre épitve.
Egy további kérdésre reagálva Grósz Károly reményét fejezte ki,
hogy a választások előtt befejeződnek a tárgyalások, s valamennyi
alapvető, a törvények megalkotásához szükséges kérdésben egyetértés
születik. Amint fogalmazott: minél hamarabb, annál jobb, mert
világosan látni kell, az ország élete azt követeli, hogy döntések
szülessenek. A megbeszélésen is érezhető volt, hogy mindenki
megfelelő kompromisszum kialakitására törekszik. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 20:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások ( 8. rész) - Grósz-interju -2.
|
Felvetődött a rögtönzött sajtóértekezleten, hogy a párton belüli
marxista egységplatform támadta az egyeztető tárgyalást, s a vezetés
hibájának tudja be ennek létrejöttét. Grósz Károly kijelentette: a
vezetést támadják balról is, jobbról is, mert uj utat, uj
megoldásokat keres. A támadások okaként emlitette, hogy a megujulási
folyamatban nem mindenki éri tetten egyaránt az érdekeltségét. Ő
természetesnek tekinti, hogy az MSZMP a kritika tüzében jutott el a
kerekasztalhoz. Hozzáfüzte: amikor a KB februárban meghozta a
döntést, hogy többpártrendszeren alapuló politikai
intézményrendszert kell kialakitani, sokan megfogalmazták
elmarasztaló véleményüket. A társadalomban bizonyára egy sor más
kérdésben is sok vita lesz még.
Arról, hogy melyik vitás kérdésben fog nehezebben a dűlőre jutni
az ellenzék és az MSZMP, Grósz Károly ugy nyilatkozott: érzése
szerint a gazdaság témakörében várhatóak nehézségek, hiszen a
szerkezetátalakitás a világ valamennyi kormánya számára áldozatokat
követelő, nehéz lecke. Akik birálják a politikai gyakorlatot, a
gazdasági irányitást, a kormányzati munkát, azok az ebből eredő s a
lakosságra háruló terheket nem fogadják el, azt igyekeznek
csökkenteni.
A főtitkár legutóbbi győri nyilvános szereplésével kapcsolatban
felmerült az a kérdés is: hogy az a nemzeti megbékélést - a mostani
megbeszélés célját - szolgálta-e? Grósz Károly visszakérdezett:
"Létezik olyan párt, amelyik nem akar sokkal nagyobb sullyal jelen
lenni a közéletben? Milyen párt az? Annak nincs létjogosultsága. Az
MSZMP rendezeni akarja sorait, s nagyobb erővel, aktivitással, a
találkozón is megfogalmazott elvek betartásával akar részt venni a
polititkai közéletben."
Arról, hogy milyen áramlatok léteznek az MSZMP-ben, ugy
nyilatkozott: ezek nem igazán áramlatok, hanem ötletek, félig
kidolgozott programok, csoportosulások. A platformok hosszabb idő
alatt, vitákban alakulnak ki. Az MSZMP nem élte meg még ezt az
időszakot. Ugyanakkor óhajként fogalmazta meg: szeretné, ha a
platformok jobban láthatóak lennének. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 20:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalás ( 19. rész) Grósz- interju-3.
|
Végül a kongresszus és a választás időpontjával összefüggésben
kijelentette: az MSZMP várhatóan szeptemberben tartja meg
kongresszusát, a Központi Bizottság előre láthatólag junius 23-i
ülésén dönt a pontos időpontról. A párt vezetése azt ajánlja, hogy
szeptember utolsó napjaiban, legkésőbb október elején üljön össze a
párt legmagasabb fóruma. A választásokat illetően a partnerekkel
kell megállapodni. A szakértői tárgyalásokon az álláspontok ma
eltérőek: van, aki előbbre szeretné hozni a választásokat, mások a
jövő év közepére tervezik. Az MSZMP semmiféle döntést nem hozott e
kérdésben. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 20:31
|
Vissza »
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (20. rész) - Szabad György nyilatkozata
|
Az Ellenzéki Kerekasztal képviselői nevében Szabad György
nyilatkozott az MTI munkatársának a tárgyalások további esélyeiről.
- A most elhangzott három szándéknyilatkozatot egybevetve,
óvatos reménykedéssel tekintek a további tárgyalások elébe - mondta
elöljáróban Szabad György. - Egyfelöl magammal hoztam ezt a
reménykedést, hiszen a jelenlegi politikai helyzetet és a
lehetőségeket elemezve, fel kell tételeznem, hogy a felelősen
gondolkodó politikai irányzatok és személyiségek feltétlenül
megegyezésre törekszenek. Az a véleményem, hogy csak megegyezéses
alapon hozható létre az a demokratikus feltételrendszer, amelyben
végre a nép - mint a hatalmi viszonyokat meghatározó választások
főszereplője - döntheti el azt, hogy kik és milyen mértékben kapnak
bizalmat tőle.
Az eljövendő tárgyalásokkal kapcsolatban Szabad György
kifejtette:
A mi törekvéseinket a tárgyalásokon - amint ez az Ellenzéki
Kerekasztal szándéknyilatkozatából is kitetszett - az jellemzi, hogy
nem osztozni akarunk a hatalomban, hanem a népet kívánjuk
hozzájuttatni jogos örökségéhez. Szándékainkat hadd jellemezzem egy
reformkori fordulattal: mi nem kártyaasztalnak tekintjük a
tárgyalóasztalt, amelynél az egyik fél annyit nyerhet, amennyit a
másik fél elveszít. Mi úgy gondoljuk, hogy a tárgyalóasztal
eredményes működésének nyertese nem ül az asztalnál, de nagyon
figyel bennünket. És nekünk úgy kell a tárgyalóasztalnál
szerepelnünk, hogy a nép nyertesnek érezhesse magát, és sose
csalódjon ebben az érzésében - mondotta végül az Ellenzéki
Kerekasztal egyik képviselője. (MTI)
1989. június 13., kedd 20:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|