|
|
 |
|
 |
Tüntetés Nyiregyházán
|
Tüntetés Nyíregyházán SZER
--------------------- München, 1989. május 29.
Magyar híradó
1956 óta először volt tüntetés Nyíregyházán a pártház előtt. A
független mozgalmak szervezték, tiltakozásul az áremelések ellen, az
életszínvonal csökkenése és Szabolcs-Szatmár megye fejlesztésének
elmaradása miatt.
Krassó György foglalja össze a nyíregyházi tüntetés közvetlen és
közvetett okait és hátterét:
Szombaton reggel fél tízkor a Jókai téren még csak 300-an
gyűltek össze, számuk azonban egyre duzzadt, a megyei tanács előtt
már 500-an, a városi tanács előtt 1200-an, a pártszékháznál pedig
már 1500-an tüntettek.
Szabolcs-Szatmár Magyarország legszegényebb megyéje, és az
RO-1/89 számú titkosított KSH-jelentésből kitűnik, hogy helyzete
egyre romlik. A 600 ezer lakos negyedrészének jövedelme még a
létminimumot sem fedezi. Tavaly 6500 munkahely szűnt meg, de csak
338-an kaptak elhelyezkedési segélyt.
A megyei vezetés semmit sem tesz a felzárkózás érdekében, amint
azt még az 5/89. és 7/89. számú, belső használatra készített megyei
MSZMP-jelentés is megállapítja. És amikor Németh Miklós
miniszterelnök Nagykállót, Grósz Károly pártfőtitkár pedig Záhonyt
nemrégiben várossá avatta, még csak azt sem tartották szükségesnek,
hogy tárgyaljanak a megyei vezetőkkel a provincia mostoha
helyzetéről.
A megye lakosságában már csak a szovjet határ közelsége miatt is
nagy a félelem. 1956 után ezreket hurcoltak el börtönbe,
internálótáborokba. Domosovszki Andrást és Szilágyi Lászlót pedig -
miután a debreceni katonai bíróság halálra ítélte őket - példa
statuálás céljából Nyíregyházán végezték ki, ahol most a temető
28-as parcellájában nyugszanak. (folyt.)
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tüntetés Nyíregyházán - 5/1. folyt.
|
Csáji (?) Ferenc századost, akit a forradalom idején egy orosz
tank lövege talált el, az ellenforradalmárok áldozatának kiáltották
ki és utcát neveztek el róla Nyíregyházán.
A politikai rendőrség annak idején gestapós módszerekkel vallató
nyomozói kiemelt, 25 ezres nyugdíjat élveznek. Igaz, a megyei
tanácselnök és a pártbizottság első titkára is 40 ezer feletti
fizetést kap, miközben a munkások átlagkeresete Szabolcs-Szatmárban
5558 forint.
Érthető, hogy a demokratikus mozgalmakhoz kevesen mertek
csatlakozni Szabolcs-Szatmárban. Aki megpróbálta, pórul járt. A
nyíregyházi R. Kovács Lászlót a rendőrség folyamatosan üldözte, és
még másfél éve, 1987 augusztusában is házkutatást tartott nála,
lefoglalva írásait és a nála talált független kiadványokat.
Most azonban már megkezdődött az erjedés. Nemrégiben kiadták az
első sokszorosított szamizdatot, a Nyírségi Vakond első számát,
amely főként a megye kilátástalan helyzetével foglalkozott, és a
tüntetésre megjelent a folyóirat második száma, amely többek közt a
Munkásőr áprilisi számának harmadik oldalán közölt verset elemzi. A
Biztató munkásőr barátomnak című költői alkotás az alternatív
szervezetekkel való fegyveres leszámolásra buzdít.
Ugyancsak a szombati tüntetésre jelent meg független
kiadványként a Szabolcs-Szatmár Népe című lap 1956. október 31-iki
számának újranyomása, és pártok, fiatalok a nyíregyházi Lenin-szobor
talapzatánál árulják a szamizdat kiadványokat.
A független szervezetek tagjainak és szimpatizánsainak száma
növekszik, nyíregyházi rendezvényeikre több százan járnak el. A
szombati tüntetésen, melyet előzőleg provokációnak minősített a
megyei pártszervezet, kemény beszédeket mondtak a Fidesz, a Szabad
Demokraták és a Magyar Demokrata Fórum szóvivői. (folyt.)
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tüntetés Nyíregyházán - 5/2. folyt.
|
Mester Béla tanár azt követelte a kormányzattól, hogy ne a
munkások zsebéből vegye ki a pénzt. Az a kormány, amely csak akkor
képviseli a népakaratot, amikor már minden más módszere csődöt
mondott, ne csináljon több bajt - mondta Mester Béla, és követelte
egy szakértőkből álló ideiglenes kormány felállítását, mert "csak ez
lehet képes békésen elvezetni az országot a remélhetőleg szabad
választásokig". +++
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|