Rendszerváltás és az MTI

	Szovjet csapatkivonás - Sajtótájékoztató (2. rész)
Az APN szovjet sajtóügynökség kérdésére válaszolva Matvej Burlakov elmondta, hogy a Magyarországról kivont csapatok személyi állományának egy részét - a szolgálati idő letöltésétől függően - leszerelik, a többiek pedig más-más alakulatoknál folytatják szolgálatukat. A kivont harci technika egy részét megsemmisítik, illetve a népgazdaságban hasznosítják. Több ujságíró - köztük a Szabad Európa Rádió tudósítója - a Magyarországon maradó csapatok létszámáról érdeklődött. A déli hadseregcsoport parancsnoka annyit mondott, hogy a mostani kivonások a Magyarországon állomásozó alakulatok létszámának mintegy negyedét, a harckocsiknak pedig csaknem harmadát érintik. A teljes kivonás lehetőségeit firtató kérdések kapcsán a szovjet és a magyar katonai vezetők emlékeztettek a Szovjetuniónak arra a korábbi bejelentésére, miszerint az idegen területeken állomásozó csapatainak kivonását tűzi ki célul 2000-re. A mostani csökkentés is azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió meglépte az első lépést; ,,a labda a másik térfélen van,,. A Magyar Rádió kérdése nyomán elhangzott, hogy a kivonások után magyar kézbe kerülő létesítményekről - minden egyes épületről - pontos műszaki felmérést készítenek, s ennek alapján határozzák meg azok értékét. Az adatokat összegzik, majd a kormány elé terjesztik. Minden gazdasági jellegű kérdésben a kormány hoz döntést. A katonai jellegű tájékoztatókon eleddig szokatlan, kombinációkon alapuló kérdést tett fel a Kapu című folyóirat ujságírója. Arról érdeklődött: egy esetleges külföldi-, konkrétabban: román - agresszió esetén a Magyarországon maradó szovjet csapatok beavatkoznának-e a konfliktusba. Mórocz Lajos az elméletieskedő kérdésre válaszolva katonai szempontból kizártnak tartotta egy esetleges román támadás lehetőségét. Azt sem tartotta elképzelhetőnek, hogy a szovjet csapatok beavatkoznának egy ilyen jellegű konfliktusba. (MTI) 1989. április 21., péntek 18:46
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »