Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (5. rész)
Az egyházak képviseletében Bánk József érsek és Tóth Károly püspök is több javaslattal segitette a tanácskozás munkáját. Bánk József többek között a Szent László Társulat felélesztésének, a zarándoklás feltételei garantálásának szükségességét hangsulyozta. Utalt a vallás anyanyelv-őrző szerepének fontosságára is. Tóth Károly megerősitette, hogy az egyházak tevékenysége jelentősen hozzájárul a szomszédos országok magyar kisebbségeivel való kapcsolattartáshoz. Kátpátaljai tapasztalatait megemlitve méltatta azt az óriási változást, amely az egyházak és a nemzetiségi kisebbségek vonatkozásába n a Szovjetunióban érzékelhető. Ugy itélte meg, hogy e munkában is jobb koordinációra van szükség. Felhivta a figyelmet a területi követelésekkel is párosuló, illuzó kergetésre, amelynek kisérőjeként megjelenik a többségi nemzet lappangó vagy nyilt gyanuja, s ez akadályozza a jó légkör kibontakozását. Rámutatott: a bécsi utótalálkozón elfogadott hivatalos dokumentum tartalmának konkretizálása kivánatos a nemzeti kisebbségek és a vallásszabadság kérdésében. Csak Kelet-Euurópa demokratizálódásával oldódik meg a kisebbségek helyzete - szögezte le Tóth Károly, javasolva, hogy a világszövetség forduljon az ENSZ-hez egy kisebbségi emberi jogi charta kialakitása érdekében. Pozsgay Imre az elhangzott gondolatokra reagálva kijelentette: valóban problémát jelent a reformfolyamat üteme, de meg kell értetni a világgal - s ebben az MVSZ is jelentős segitséget adhat -, hogy Magyarországon, Kelet-Európában a monolitikus, monopolisztikus hatalomgyakorlásból egy jogállami formák között müködő, alkotmányos gyakorlatba való átmenet igen nagy politikai program, s csak ennek függvényében oldhatók meg a gazdasági kérdések. Szólt arról: Trianonnnal kapcsolatban a kormányzatnak is van adóssága. Véleménye szerint nem kell szeretni azt, ami 1918-ban, meg 1947-ben történt, de a népnek tudnia kell, hogy veszteség és vereség érte a 2O. században, s ez hozzátartozik a nemzettudathoz. Végül kifejezte azt a meggyőződését, hogy Erdély, 1956, és június 16. olyan pontok a világban élő magyarsággal való közlekedésben, amelyhez kapcsolódhat az általa bevezetőben felvázolt program és szemléletmód. (MTI) 1989. április 21., péntek 18:19
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »