|
|
|
|
Március 15-i ünnepségek (6. rész) - Nagygyűlés - Nyers (1. rész)
|
- Honfitársak, barátaim Egybegyűltünk, hogy tisztelegjünk 1848 március 15-ének évfordulóján, hogy hitet tegyünk: a márciusi eszmék élnek és élni fognak a holnapi Magyarországon. A dicső napot most új fény, a politikai megújulás fénye világítja meg, hozza közelebb nemzetünk egészéhez, annak minden részéhez. Mostantól kezdve azon leszünk, hogy március 15-e ne elkülönítő, hanem közmegegyezést formáló erőként munkáljon, olyan szimbólumként, amit azonos hőfokon, közös felelősséggel ünnepelhetnek a szocializmus, a demokrácia, a vallás, a felvilágosult nemzeti gondolkodás hívei. Velünk együtt milliók ünnepelnek és emlékeznek ma városokban és községekben, Dunán innen és Dunán túl, Magyarország minden részében. A nemzet emlékezésének az érhálózata fut össze itt, az ország szívében, a főváros történelmi színhelyén, a Nemzeti Múzeumnál, Petőfi, Kossuth és Bem tábornok szobránál. Minden egyes megemlékezés közös irányba mutat: szembesít bennünket nemzeti létünk nagy kérdéseivel, történelmünk tanulságaival, honi viszonyaink mai állapotával, a világban való helyünkkel, az értékeinkkel éppen úgy, mint a gyengéinkkel. Arra int bennünket: tanulnunk kell a világtól, szót kell érteni egymással is azért, hogy nemzetként jobban boldoguljunk. Tanulnunk kell a történelmi múltból és a közelmúltból is úgy, hogy látásunk tisztuljon, el ne tévedjünk saját történelmünk zavaraiban. 1848 tavasza a népek ébredését hozta magával Európa nagy részében. Népfelkelés, forradalom söpört végig a kontinensen: Velencében, Rómában, Milánóban éppen úgy, mint Párizsban és Bécsben, úgyszintén Berlinben és Prágában, színre léptek a márciusi ifjak itt Pesten, és az országgyűlési reformerek ott Pozsonyban. A népfelség eszméje hozta lázba akkor a tömegeket, alkotmányosságot akartak, népjólétet és nemzeti kultúrát, önkormányzatot és állampolgári jogokat. Rövid fellángolása volt ez akkor a szabadságvágynak, az önkényuralom nemcsak nálunk, hamarosan mindenütt elnyomta a népakaratot, jeléül annak, hogy az egyes nemzet sorsa akkor is összefonódott, összekapcsolódott más nemzetek sorsával. A márciusi eszmékből nem kevés feladatot a ma élő nemzedék örökölt, mi valamennyien. Hazánkban a néphatalmat új módon, jobban és teljesebben kell érvényre juttatni az eddiginél, a márciusi eszmék iránytmutatóan segítenek ebben. Felismertük, megtanultuk, hogy népjogokat nem elég az élcsapat közvetítésével gyakorolni, mert az élcsapatból könnyen élcsoport lesz, s a hatalom tekintélyuralommá merevedhet. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 14:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|