|
|
 |
|
 |
A parlamenti alkotmányozó bizottság ülése (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - A Magyar Köztársaság elnevezés fejezné ki a legjobban azt, hogy hazánk államformája köztársaság. Nem szükséges a demokratikus, vagy szocialista jelző - hangoztatták a képviselők a parlamenti alkotmányozó bizottság pénteken az Országházban tartott ülésén. Véleményükhöz a jogászok hozzáfűzték: maga az alkotmány ad választ arra, hogy ebben az országban a hatalom demokratikus, a berendezkedés szocialista. A vitában felszólalók közül többen úgy vélték, hogy az új alkotmány fejezze ki a magyar állam kontinuitását. Ezer évvel ezelőtt jöttünk ebbe a hazába, nemzetünk büszkesége, hogy fenn tudtuk tartani ezt az országot - hangsúlyozták. Javasolták: az új alkotmány első fejezetében rögzítsék az emberi jogokat, de tüntessék fel az emberi kötelességeket is. Ezek elválaszthatatlanok. Részletezzék az egyes ember kötelezettségeit embertársaik, a család a társadalom iránt.
Egyetértettek a képviselők abban, hogy az Országgyűlés válassza
meg a miniszterelnököt, aki mutassa be kormányát a Parlamentnek.
Azonos volt véleményük abban is, hogy fontos az önkormányzat
helyreállítása, ez jobban szolgálja a városok, községek
önállósodását. Sajnálatukat fejezték ki, hogy a természeti környezet
védelme csupán egy mellékmondatban szerepelt a gazdasági rendről
szóló fejezetben, jóllehet ez az emberiség legnyomasztóbb
problémája.
Helyeselték, hogy az alkotmány előírásai szerint a köztársasági
elnök ne csupán ceremónia-mester legyen, hanem érdemi jogosítvánnyal
rendelkezzék. Felhívták viszont a figyelmet, hogy a köztársasági
elnöknek ne legyen joga az Országgyűlés feloszlatására, mert az erős
elnöki rendszer személyi kultusz irányába vezethet. Eltértek a
vélemények arról is, hogy egy- vagy kétkamarás legyen a Parlament.
Ha az egykamarás rendszer mellett döntenek, gondoskodni kell arról,
hogy a képviselők igénybe vehessék szakértők véleményét. Kétkamarás
rendszer esetén a második kamara tagjai között legyenek ott a
szakemberek, valamint az országos szervezetek, egyházak, etnikai
csoportok képviselői.
A nemzet szimbólumairól szólva egyes képviselők úgy vélték, a
koronás címer fejezné ki a legjobban államiságunkat, mások viszont a
Kossuth-címer elfogadását javasolták. Ez - hangoztatták - újkori
történelmünk ismert szimbóluma, s olyan jelkép volt, amelyet az idők
során alig használhattak. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A parlamenti alkotmányozó bizottság ülése (2. rész)
|
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter az új alaptörvény
előkészítésének menetéről és szabályozási koncepciójáról
tájékoztatta a testület tagjait. Elmondta: a koncepciót a következő
napokban-hetekben a társadalmi szervezetekkel és az alternatív
szervezetek képviselőivel is megvitatják. Az eddigi véleményeket,
javaslatokat hasznosítva az Igazságügyi Minisztériumban megalakított
alkotmányelőkészítő kodifikációs titkárság véglegesíti ezt a
szöveget, amelyet megvitat az MSZMP Politikai Bizottsága és Központi
Bizottsága, majd március 8-án az Országgyűlés. A parlamenti ülés
után azonnal megkezdik, és a tervek szerint június 30-ig kidolgozzák
az Alkotmány szövegét. Ez év második felében társadalmi vitára
bocsátják a közérthető magyarázó szöveggel együtt. Szükséges ugyanis
- hangsúlyozta a miniszter - hogy az ország népe megértse az új
jogintézmények célját, rendeltetését. A vitában elhangzó
véleményeket is figyelembevéve véglegesítik majd az Alkotmány
szövegét, s azt az illetékes politikai és kormányzati szervek
döntésétől függően, már ez év decemberében az Országgyűlés elé
terjeszthetik. Ha az Országgyűlés elfogadja az új Alkotmányt,
sorsáról minden bizonnyal népszavazás dönt.
A vitákban elhangzó véleményeket ismertetve a többi között
elmondta: egyértelműen igénylik, hogy egyszemélyi államfő erős
köztársasági elnök, erős Parlament, és erős kormány legyen. A
bíróságok szabályozásával kapcsolatban javasolták: meg kell
teremteni a fellebbezés második szintjét. Ha ez megvalósul,
fokozatosan átalakítják a bíróság rendszerét - mondotta a miniszter.
Szólt arról is, hogy a közvélemény várakozása indokolja az
állampolgári jogok szóvivője intézményének létesítését. Ez a magyar
jogrendszertől idegen, az állampolgári panaszok nagy száma azonban
indokolja a létrehozását. A koncepció szerint az új alkotmány
rendelkezik a legfőbb állami számvevő székről is. Ennek
létjogosultságát senki nem vitatja, mert a pénzügyi ellenőrzés
lehetőségét nyújtja a Parlament számára. Általánosan elfogadott
vélemény: az ország szimbólumait is meg kell jeleníteni az
alkotmányban. Erről a koncepcióban alternatív javaslatot
terjesztenek elő. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A parlamenti alkotmányozó bizottság ülése (3. rész)
|
Az ülésen a bizottság tagjai közül megválasztották az operatív
(szerkesztő) bizottságot, amely a vitában elhangzott javaslatok
alapján kialakítja a bizottság állásfoglalását az új Alkotmány
koncepciójáról. (MTI)
1989. január 27., péntek 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|