Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 18.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Hungaroton dolgozóinak levele Andrásfalvy Bertalanhoz

"... megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy Bors Jenő vezérigazgató munkaviszonyát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felmondta oly módon, hogy munkájára már másnap sem tartanak igényt. Az intézkedést antidemokratikusnak és elhibázottnak tekintjük, mivel: ..."
BBC, Panoráma:

Európai közösségi tagság?

"Kevesebb mint három hánappal ezelőtt Antall miniszterelnök közeli tanácsadója, Jeszenszky Géza, jelenlegi külügyminiszter azt mondta: Magyarország tagsága az Európai Közösségben akadémikus kérdés."

Magyar Jogász Szövetség - Alkotmánykoncepció (1. rész)

1989. január 24., kedd - A Magyar Jogász Szövetség elnöksége összességében támogatja az új alkotmány szabályozási koncepcióját, ám egyes részkérdések további átgondolását javasolja - fogalmazták meg a testület keddi, kibővített ülésén. A jogászság képviselői a társadalmi szervezetek közül elsőként mondtak véleményt a koncepcióról.

A tanácskozáson Kilényi Géza igazságügyminiszter- helyettes
adott áttekintést az új alkotmány előkészítésének menetéről. Mint
mondotta: az eddigi viták tapasztalatainak figyelembevételével e
hónap végéig elkészül a szabályozási koncepció végső szövege, ami
februárban politikai testületek elé kerül. A végleges változatot
eljuttatják az országgyűlési képviselőkhöz, hogy időben
felkészülhessenek a parlament márciusi ülésszakára, amelynek
napirendjén szerepel e koncepció is. Az Országgyűlés
állásfoglalásának megfelelően kezdenek hozzá az Igazságügyi
Minisztériumban a tervezet megszövegezéséhez. E munkát június végéig
befejezik, s a második félévben széles körű társadalmi vitára
bocsátják a tételes javaslatot. A tapasztalatok alapján átdolgozott
szövegről dönt majd a parlament. A miniszterhelyettes szerint -
politikai döntéstől függően - már ez év decemberében az Országgyűlés
elé kerülhet az új alkotmány tervezete. Elfogadása esetén minden
bizonnyal népszavazás szentesíti majd az alaptörvényt.

    Az alkotmány előkészítésével egyidőben a szakemberek néhány
olyan nagy jelentőségű törvényjavaslat kidolgozásához is
hozzáláttak, amelyeket még az alkotmány előtt az Országgyűlés elé
kell terjeszteni. Az elképzelések szerint még az idén módosítják a
választójogi törvényt, ám az új szabályok csak az 1990-es
választásokra vonatkoznak. Az új választójogi törvényt majd az
alkotmány hatálybalépését követően terjeszti a kormány a Parlament
elé. Lehetséges, hogy a jelenlegi alkotmányt is módosítják,
elképzelhető például, hogy az ország népe már ebben az évben dönt a
köztársasági elnök személyéről.

    Kilényi Géza ezt követően az eddig lezajlott testületi viták
tapasztalatairól tájékoztatta a jogászszövetség elnökségét. Utalt
arra, hogy megfogalmazódott: az új alaptörvény Magyarország
Alkotmánya címet viselje. Erősíteni kell jogi jellegét, az Alkotmány
egyértelműen jogszabály, nem pedig politikai deklaráció. (folyt.
köv.)


1989. január 24., kedd 17:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Magyar Jogász Szövetség - Alkotmánykoncepció (2. rész)

Minden fórumon megegyeztek abban, hogy a készülő alaptörvénynek
a jelenleginél terjedelmesebbnek kell lennie, anélkül, hogy vállalná
a részletkérdések szabályozását. Ezekről az úgynevezett
alkotmányjogi törvények rendelkeznek, amelyek annyiban különböznek
majd a törvényektől, hogy elfogadásukhoz nagyobb szavazatarány
szükséges.

    Az eddigi vitákban elhangzottak szerint az alkotmány ne csak
jogokat deklaráljon, hanem a garanciákat is határozzon meg; bizonyos
jogokat bíróság, adott esetben az alkotmánybíróság előtt lehessen
érvényesíteni. Szakítani kell azzal az eddigi szabályozással,
miszerint az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő
összes jogot. A jövőben a Parlament hatalma nem lehet
korlátozhatatlan. Mint a legfelsőbb népképviseleti testület,
törvényeket alkosson, határozza meg a kormányzati tevékenység fő
irányait, ellenőrizze a kormányzati szervek működését, ám nem veheti
el a Minisztertanácstól az államélet operatív irányítását. Az
országgyűlési képviselők választásánál a jövőben olyan megoldást
kell keresni, hogy a területi elv mellett egyéb érdekekek is
kifejezésre juthassanak.

    A miniszterhelyettes elmondta: az eddigi viták során mindegyik
testület támogatta az érdemi jogosítványokkal rendelkező
köztársasági elnöki funkció bevezetését. Elfogadták azt az
elképzelést is, hogy a parlament csak a miniszterelnököt válassza
meg, s a kormány elnöke saját maga döntsön munkatársai személyéről.
Amellett foglaltak állást, hogy az emberi és állampolgári jogokat,
illetve kötelességeket az alkotmány második fejezetében kell
megfogalmazni.

    Az ügyészi szervezet jövőjéről szólva Kilényi Géza három
változatot ismertetett. Az első szerint az ügyészségek helyzete és
feladatköre nem változna. A másik variáció értelmében a legfőbb
ügyész alkotmányjogi helyzete megegyezne a jelenlegivel, ám a
szervezet tevékenységi köre szűkülne; a harmadik változat szerint
pedig az Igazságügyi Minisztérium szervezetébe integrálódna.

    Az elnökségi ülésen éppen az utóbbi témáról bontakozott ki a
legnagyobb vita. A résztvevők többsége úgy vélte, hogy az
ügyészségek az elmúlt évtizedekben betöltötték feladatukat, s
lényeges átalakításuk szükségtelen. Ellentétes nézetek hangzottak el
az ombudsman, az állampolgári ügyek szószólója intézményének
létesítéséről, és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jövőbeni
feladatairól is.

(folyt.köv.)


1989. január 24., kedd 17:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Magyar Jogász Szövetség - alkotmánykoncepció (3. rész)

A jogászok több javaslattal éltek. Felvetődött például, hogy a
bírák ne lehessenek országgyűlési képviselők. Meg kell szüntetni az
elöljáróságokat; a közös tanácsok a jövőben csak a valóban közös
ügyekben döntsenek, minden más az egyébként önálló tanácsok
hatáskörébe tartozzon.

    A választásokkal kapcsolatban elhangzott, hogy a szavazatok
összeszámlálása nyíltan történjen. Világosan meg kell fogalmazni,
hogy az országgyűlési képviselők a Parlamentben, illetőleg a
képviselői minőségükben kifejtett munkájukért tartoznak
felelősséggel, s le kell szögezni, miről kötelesek beszámolni.
Egyesek az alkotmány elfogadását 4/5-ös szavazattöbbséghez kötnék, s
megszüntetnék az országos listát.

    A tanácskozás végén Kilényi Géza ígéretet tett arra, a
minisztérium alkotmányelőkészítő kodifikációs titkársága minden
elhangzott észrevételt, javaslatot megvizsgál, s azokról
tájékoztatja a döntéshozó szerveket. (MTI)


1989. január 24., kedd 17:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD