|
|
|
|
Magyar Jogász Szövetség - Alkotmánykoncepció (2. rész)
|
Minden fórumon megegyeztek abban, hogy a készülő alaptörvénynek a jelenleginél terjedelmesebbnek kell lennie, anélkül, hogy vállalná a részletkérdések szabályozását. Ezekről az úgynevezett alkotmányjogi törvények rendelkeznek, amelyek annyiban különböznek majd a törvényektől, hogy elfogadásukhoz nagyobb szavazatarány szükséges. Az eddigi vitákban elhangzottak szerint az alkotmány ne csak jogokat deklaráljon, hanem a garanciákat is határozzon meg; bizonyos jogokat bíróság, adott esetben az alkotmánybíróság előtt lehessen érvényesíteni. Szakítani kell azzal az eddigi szabályozással, miszerint az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot. A jövőben a Parlament hatalma nem lehet korlátozhatatlan. Mint a legfelsőbb népképviseleti testület, törvényeket alkosson, határozza meg a kormányzati tevékenység fő irányait, ellenőrizze a kormányzati szervek működését, ám nem veheti el a Minisztertanácstól az államélet operatív irányítását. Az országgyűlési képviselők választásánál a jövőben olyan megoldást kell keresni, hogy a területi elv mellett egyéb érdekekek is kifejezésre juthassanak. A miniszterhelyettes elmondta: az eddigi viták során mindegyik testület támogatta az érdemi jogosítványokkal rendelkező köztársasági elnöki funkció bevezetését. Elfogadták azt az elképzelést is, hogy a parlament csak a miniszterelnököt válassza meg, s a kormány elnöke saját maga döntsön munkatársai személyéről. Amellett foglaltak állást, hogy az emberi és állampolgári jogokat, illetve kötelességeket az alkotmány második fejezetében kell megfogalmazni. Az ügyészi szervezet jövőjéről szólva Kilényi Géza három változatot ismertetett. Az első szerint az ügyészségek helyzete és feladatköre nem változna. A másik variáció értelmében a legfőbb ügyész alkotmányjogi helyzete megegyezne a jelenlegivel, ám a szervezet tevékenységi köre szűkülne; a harmadik változat szerint pedig az Igazságügyi Minisztérium szervezetébe integrálódna. Az elnökségi ülésen éppen az utóbbi témáról bontakozott ki a legnagyobb vita. A résztvevők többsége úgy vélte, hogy az ügyészségek az elmúlt évtizedekben betöltötték feladatukat, s lényeges átalakításuk szükségtelen. Ellentétes nézetek hangzottak el az ombudsman, az állampolgári ügyek szószólója intézményének létesítéséről, és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jövőbeni feladatairól is. (folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|