Rendszerváltás és az MTI

	A nép nem rekeszthető ki a hatalom gyakorlásából - alkotmányos szabályozás (1. rész)
1989. január 22., vasárnap - Mindenekelőtt az államformáról, a hatalom eredetéről és a hatalomgyakorlás módjáról kellene rendelkezni az új alkotmánynak a társadalmi rendre vonatkozó fejezetében. Ebben rögzíteni szükséges a hatalom gyakorlására vonatkozó alapelveket is - javasolták a jogtudósok az alkotmányos szabályozás nemrég elkészült koncepció-tervezetében. Indokolt, hogy ,,A társadalmi rend és a politikai rendszer alapelvei,, legyen e fejezet címe. Ez jobban kifejezi a fejezet tartalmát, mint a hatályos alkotmány első fejezetének címe - húzták alá a szakemberek, akik több elvi kérdésre is felhívták a figyelmet. A hatalom koncentrációjával és korlátlanságával kapcsolatban úgy vélik: a népszuverenitásból eredő jogoknak nem lehet egyetlen szerv a letéteményese. Az kétségtelen, hogy az Országgyűlésnek, a legfelsőbb népképviseleti testületnek, az állami főhatalom birtokosának megkülönböztetett helye van az államszervezeten belül. Ebből azonban nem következik az Országgyűlés hatalmának korlátlansága. Korlátot szabnak a nép jogai, a népi kezdeményezés, a népszavazás és az alkotmányos berendezkedés, amelyek meghatározzák az Országgyűlés helyét és szerepét az államszervezeten belül. A szocialista államelmélettel nem összeegyeztethetetlen, hogy még az Országgyűlés törvényhozó tevékenysége is alá legyen vetve egy független szerv, az Alkotmánybíróság kontrolljának. Következésképpen - fogalmazták meg a koncepció-tervezetben - a népszuverenitás elvének megfelelően a nép nem rekeszthető ki a hatalom közvetlen gyakorlásából, a népszuverenitásból eredő összes jogot nem szabad egyetlen szerv kezébe adni. Ennek megfelelően az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az Alkotmánybíróság, a bírósági szervezet, a közigazgatási végrehajtó hatalom és a helyi önkormányzatok meghatározott hatalmi jogosítványok gyakorlói, s e hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátaiként jelentkeznek. Általános érvénnyel ki kell mondani a hatáskörelvonás tilalmát. (folyt.köv.) 1989. január 21., szombat 21:32
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A nép nem rekeszthető ki a hatalom gyakorlásából - alkotmányos szabályozás (2. rész)
A jogállamiság megvalósítása igényli az azt meghatározó jogalkotási rendszer legfőbb szabályainak felvételét az Alkotmányba. A hatályos Alkotmány ugyanis nem szentel sem önálló fejezetet, sem külön címet a jogalkotásnak. A legfontosabb szabályok megalkotása az Országgyűlés feladata, de lehetőséget kell adni jogszabályalkotásra a köztársasági elnöknek, a Minisztertanácsnak, a minisztereknek és a tanácsoknak is - vélekedtek a jogtudósok. Az Országgyűlés törvényt, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, a miniszterek, a tanácsok rendeletet bocsáthatnak ki. Az állam és a társadalom kapcsolatáról leszögezték: meghatározó jelentőségű a jogegyenlőség elve, amely magában hordozza a törvény előtti egyenlőséget, a diszkrimináció és a privilegizálás tilalmát. Alkotmányos elvként indokolt rögzíteni: a társadalom célja, az állam feladata, hogy az állampolgárok számára egyre magasabb szinten biztosítsa az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében az államnak gondot kell fordítania a hátrányos helyzetű csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére. Az esélyegyenlőség megvalósításának feltétele a szociális biztonság állampolgári jogon, a szociális védőháló kiépítése, az oktatás és az egészségügyi ellátás folyamatos fejlesztése. Az alkotmány alapvető elvei között indokolt szabályozni az államnak és a társadalom tagjainak, valamint szervezeteinek nemzetközi kapcsolataira vonatkozó legfontosabb normákat. Ezek egyben a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelvei is. Kiemelkedő jelentőségű a pártnak, illetőleg a pártoknak a megjelenítése az alkotmányban. A hazánkban kibontakozó politikai mozgásokat figyelembe véve belátható időn belül kialakulhat a többpártrendszer, ezért az alkotmány rendelkezéseinek kidolgozásánál ezzel számolni kell - hangsúlyozták a jog szakértői. Az alkotmányban a politikai rendszerrel kapcsolatban alapvető elvként indokolt rögzíteni, hogy a Magyar Népköztársaságban kizárólag olyan társadalmi szervezet működhet, amelynek programja és tevékenysége összhangban áll az alkotmánnyal. E szervezetek közül a politikai pártok feladata, hogy hozzájáruljanak a népakarat kialakításához és kinyilvánításához - húzták alá a tervezetben. (MTI) 1989. január 21., szombat 21:33
Vissza » A hírhez kapcsolódik »