|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1989. január 12., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatást kapott az új alkotmány szabályozási koncepciójáról.
A Minisztertanács úgy határozott, hogy felgyorsítja a
belkereskedelemről szóló törvény átfogó felülvizsgálatát.
A kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak egyes városok megyei
várossá, és egyes nagyközségek várossá nyilvánítását.
A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az
idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének főbb feladatairól,
továbbá a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozásának
elveiről. (folyt.köv.)
1989. január 12., csütörtök 17:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Nagy Attila, az MTI tudósítója jelenti:
A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Marosán György
bevezetőben elmondotta: a kormányülés mintegy folytatta a parlamenti
programot, hiszen először Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
tájékoztatta a Minisztertanácsot az új alkotmány koncepciójáról. Ezt
követően a kormány előterjesztést hallgatott meg a belkereskedelmi
törvény módosításáról. Erre azért van elsősorban szükség, hogy a
gazdasági társaságok másokkal azonos feltételek között
dolgozhassanak. A kormány arra készül, hogy a belátható jövőben a
bel- és a külkereskedelemre egyaránt hatályos, átfogó
törvényjavaslatot terjesszen az Országgyűlés elé. Addig is a
kereskedelmi miniszter az érintett tárcákkal együttműködve a
deregulációs program során átvizsgálja azokat a rendelkezéseket,
amelyek akadályozzák a versenysemlegesség és a piaci esélyegyenlőség
érvényesítését a kereskedelmi tevékenységben.
A kormány javasolja az Elnöki Tanácsnak, hogy egyes városokat
megyei várossá, egyes nagyközségeket pedig várossá nyilvánítson.
Összesen 41 nagyközség nyújtotta be várossá nyilvánítási igényét. A
kormány gondosan mérlegelte a kéréseket, figyelembe véve az egyes
nagyközségek történelmi hagyományait, valamint a hosszú távú
terület- és településfejlesztés szempontjait, s úgy döntött, hogy
valamennyi pályázó település várossá nyilvánítását javasolni fogja
az Elnöki tanácsnak. A kormány elhatározta: előterjesztéssel fordul
az Elnöki Tanácshoz, hogy a minden szempontból eredményesen fejlődő
Kecskemétet, Nyíregyházát és Székesfehérvárt nyilvánítsa megyei
várossá. A javaslat benyújtása előtt a kormány kikéri az
országgyűlés illetékes bizottságai elnökeinek véleményét is.
Az idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének feladatairól
szóló előterjesztéssel kapcsolatban a Minisztertanács
megállapította: tavaly jelentős változások következtek be a
turistaforgalomban. Az új útlevéltörvény hatására egymillióról
négymillióra emelkedett a nyugatra kiutazók száma. Emiatt az
idegenforgalmi aktívum százmillió dollárra csökkent annak ellenére,
hogy a dollárbevételek emelkedtek.
A gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozására vonatkozó
irányelveket megtárgyalva a kormány úgy döntött, hogy ezeken a
területeken a jogi rendezés új törvény megalkotását teszi
szükségessé. A kormány megbízta a szociális és egészségügyi
minisztert, hogy ennek a jogszabálynak az előkészítését alapos
helyzetelemzést követően kezdje meg - mondotta bevezető
nyilatkozatában a szóvivő. (folyt.köv.)
1989. január 12., csütörtök 18:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Marosán György.
Az MTI tudósítója emlékeztetett arra, hogy több megye szakszervezeti
tanácsa tiltakozó levelet juttatott el Németh Miklóshoz, a
Minisztertanács elnökéhez az áremelésekkel kapcsolatban. Arról
tudakozódott, hogy mi a kormány véleménye az áremelés lakossági
visszhangjáról. A témához kapcsolódva a Népszava munkatársa
megkérdezte: késleltetik-e a további ár- és díjemeléseket addig,
amíg a béremelések ügyében is valamilyen lépést tudnak tenni a
vállalatok.
Válaszában a szóvivő elmondta: ezekkel a kérdésekkel a mostani
ülésén nem foglalkozott bővebben a kormány, ezért csak a reflexióit
adhatja közre. Hangsúlyozta: az országnak elfogadott népgazdasági
terve és törvényerőre emelt költségvetése van. A terv és a
költségvetés olyan egymáshoz kapcsolódó rendszert alkot, amely
meghatározza az áremelések lehetséges mértékét is. A terv és a
költségvetés - mint ismeretes - 14-15 százalékos áremelést jelzett
előre. Voltaképpen a kormány szociálpolitikai intézkedései ehhez az
áremelkedéshez kapcsolódtak. Ebben a helyzetben a kormány csak
egyetlen dolgot ígérhet, azt, hogy inflációt gerjesztő
intézkedéseket nem hoz. Azaz: a jövedelemtulajdonosoknak nem teszik
lehetővé, hogy teljesítménnyel nem megalapozott jövedelemre tegyenek
szert. A gazdaság minden résztvevőjének tisztában kell lennie azzal,
hogy ha a kormány a tervbe vetteken túlmenő intézkedéseket hoz -
béreket ad vagy támogatást növel -, ennek az lesz a következménye,
hogy az egyensúly magasabb szinten áll helyre. A kormány által
elhatározott további ár- és díjemelésekkel kapcsolatban megjegyezte:
ezekről a kérdésekről a Minisztertanács mostani ülésén nem volt szó.
A Magyar Hírlap munkatársa arról érdeklődött, hogy a kormány
ülésén született-e valamiféle olyan döntés, amely az
Alkotmány-előkészítés eddig ismertetett menetében változást hozna. A
Magyar Nemzet munkatársa arról kérdezte a szóvivőt, hogy az új
Alkotmányban meghatározzák-e az MSZMP státuszát, illetve felveszik-e
az alaptörvénybe a Hazafias Népfront kezdeményezését támogatva a
Himnuszt.
A kormányszóvivő kiemelte: a mostani ülésen az Alkotmány
koncepciójáról folyt a vita. Ezt a tervezetet társadalmi vitára
bocsátják, majd az átdolgozás után a Központi Bizottság és a
társadalmi szervek elé terjesztik. Ezt követően a kormány ismét
átdolgozza a koncepciót, és így kerül az országgyűlés elé. Ennek
megfelelően a mostani vita elvi jellegű volt. Nem került szóba az
MSZMP státusza sem, de az ezzel kapcsolatos eddigi álláspont az,
hogy az új Alkotmányban nevesítve ne szerepeljen az MSZMP.
(folyt.köv.)
1989. január 12., csütörtök 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Hasonlóképpen nem volt szó a Himnuszról sem.
A Veszprém megyei Napló munkatársának kérdései: a tervezett 250
millió dolláros hitelfelvételből jut-e a Balaton fejlesztésére,
illetve mi a célja az újabb polgári fegyveres őrségek
létrehozásának.
A Balaton tehermentesítése döntően azon múlik, hogy mind a hazai
turizmus, mind pedig az ide látogató külföldiek számára milyen
üdülési és pihenési lehetőségeket lehet teremteni az ország más
területein. A most elkészült értékelés szerint tavaly a belföldi
forgalom a Balatonon megközelítően azonos szinten maradt, a
külföldiek közül a nyugati turisták száma némiképpen nőtt, a
szocialista országokból érkező látogatók száma pedig jelentősen
csökkent. Ez utóbbi tendencia kedvezőtlen, mert jelentős áruforgalmi
kiesést okoz. Ami a balatoni minőségi turizmust illeti,
elmondható, hogy a forgalom növelése csak a szolgáltatások
színvonalának emelésével képzelhető el. Az ez évre tervezett
fejlesztési programok lényegében nem érintik még a Balaton körzetét.
Elsősorban a budapesti szállodák építésére, valamint a
gyógy-idegenforgalom fejlesztésére használják fel a rendelkezésre
álló forrásokat - mondotta Marosán György. Majd a második kérdésre
válaszolva kifejtette: összesen hat ipari és energiaszolgáltató
üzemben állítanak fel újabb polgári fegyveres őrséget, így további
206 polgári fegyveres őr lép szolgálatba. Mindez 32 millió forintba,
az éves fenntartás pedig több mint 30 millió forintba kerül. Ezeket
a költségeket a vállalatok fedezik. Az újabb polgári fegyveres
őrségek létesítése teljes mértékben összhangban van az ipari
objektumok szükségszerű védelmével és minden tekintetben egyezik az
e területen kialakított nemzetközi normákkal.
A Magyar Rádió munkatársa az Erdélyből áttelepülők fogadása
céljából felállítandó menekülttáborokról kérdezett.
A szóvivő utalt arra, hogy a kormány mostani ülésén ez a téma
nem szerepelt, ennek ellenére elmondotta: a kormány illetékes
szerveinél valóban felmerült az a javaslat, hogy a román-magyar
határ közelében menekülttábort kell szervezni. Hangsúlyozta, hogy
senki sem gondol valamiféle szögesdrótos kényszerlakhelyre, s éppen
ezért helyesebb menekülttábor helyett befogadó állomásról beszélni.
Ezeken az állomásokon megfelelő körülmények között lehetne
foglalkozni az Erdélyből érkezettek ügyével, körülményeivel.
Körültekintőbben lehetne elbírálni a tartózkodási kérelmeket,
szervezettebben lehetne gondoskodni a menekültek későbbi
elhelyezéséről, a munkaalkalmakról. (folyt.köv.)
1989. január 12., csütörtök 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A kormány áttekinti ezeket a kérdéseket, és az országgyűlés
következő ülésszakán részletes tájékoztatást ad az erdélyi
menekültekkel kapcsolatos hazai és esetleges nemzetközi lépésekről.
A Dunántúli Napló munkatársa a bevásárlóturizmussal kapcsolatos
jelentős valutaveszteségre utalva megkérdezte: várható-e a
kiutazások szigorítása?
A Minisztertanács ülésén a kiutazások adminisztratív módon
történő megszigorításának kérdése nem vetődött fel - válaszolta a
szóvivő.
A Vasárnapi Hírek munkatársa afelől tudakozódott: tervez-e olyan
intézkedést a kormány, amelynek eredményeképp itthon is
megvásárolhatók lennének azok az áruk, amelyekért jelenleg
Ausztriába utaznak az állampolgárok.
A konvertibilis valutáért árusító üzletek számának jelentős
bővítése nem megoldás - hangsúlyozta Marosán György. A dollárboltok
korlátlan bővítése ugyanis kettős valutarendszer kialakításához
vezethet. Vagyis: a kapósabb cikkek lassan eltűnnének a forintért
árusító üzletekből, és csak dollárért lehetne ezekhez hozzájutni. A
folyamat következő állomása pedig az volna, hogy a vállalatok egymás
közötti kereskedelmi kapcsolatában is a konvertibilis valuta venné
át a forint szerepét. Végső soron tehát a forint kiszorulna a
piacról. Az igazi megoldást a forint konvertibilissé tétele
jelentené. Ez viszont egy hosszabb folyamatban, csak a gazdasági
feltételek megteremtése útján válhat reálissá. A konvertibilitás
elhamarkodott deklarálása a forint jelentős leértékelését
eredményezheti, ez pedig az életszínvonal további csökkenésével jár.
A rövidtávú cél inkább az, hogy a magyar turisták által nyugaton
keresett cikkeket a külföldivel hasonló áron, ám forintért is
árusítsák Magyarországon. A választék bővítése érdekében a 350,
jelenleg is működő dollárbolt mellett hamarosan még két, valutáért
értékesítő áruház is megnyílik hazánkban.
A várossá nyilvánítás kritériumairól a Magyar Hírlap munkatársa
tudakozódott, s e témához kapcsolódva a Magyar Televízió képviselője
megkérdezte: miért fontos, hogy még több városunk legyen?
Magyarország városainak száma az ezredfordulóig jelentősen
növekedni fog, a településfejlesztési tervek szerint eléri a 180-at
- mondotta Marosán György. A most pályázott nagyközségek
mindegyikénél indokolt volt a várossá alakítás, de ilyen lépésekre
gyakran nem kerülhet sor, tehát további pályázatra a közeljövőben, a
középtávú tervben nem lesz lehetőség. (folyt.köv.)
1989. január 12., csütörtök 19:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (6. rész)
|
Ami a megyei város címre pályázó településeket illeti, régen adták
be kérvényüket, s mindegyiknél adottak voltak a feltételek. A
kormány azonban hangsúlyozta, hogy központi segítségre, támogatásra
nem számíthatnak.
A Népszava munkatársa arra a kérdésre várt választ, hogy a
gyermek- és ifjúságvédelemről alkotandó törvényhez megfelelő
pénzügyi háttér is kapcsolódik-e.
A kormányszóvivő válaszában kiemelte: január 1-jétől kedvezőbbek
az anyagi feltételek ezen a területen. A központi költségvetés 150
millió forintot juttatott a nevelőszülői gondozási díjak emelésére.
Ez a fejlesztési keret lehetővé teszi, hogy az 1973 óta változatlan
összegű, átlagosan havi 640 forintos gondozási díjakat 2000 forintra
emeljék. Ugyancsak január 1-jétől 50 millió forint áll rendelkezésre
a volt állami gondozottak önálló életkezdésének támogatására. E
pluszforrás révén a volt állami gondozottak személyenként átlagosan
10 ezer forinttal több támogatásban részesülhetnek. A gyámügyi
segélykeret 400 millió forinttal növekedett. A gyermekvédelem
területi szakembergárdájának bővítésére 40 millió forint áll
rendelkezésre. Január 1-jétől lehetőség nyílt arra, hogy az
intézetben, csecsemőotthonban, nevelőotthonban elhelyezett gyermekek
után is fizessenek családi pótlékot, ezt a gyermek- és ifjúságvédő
intézeteknek folyósítják. (MTI)
1989. január 12., csütörtök 19:21
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|