|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (1. rész)
|
1989. január 11., szerda - A korszerű magyar jogállamiság két nagy horderejű törvényének, az egyesülési jogról, illetve a gyülekezési jogról szóló paragrafusok tervezetének tárgyalásával, illetve az erről beterjesztett javaslatok feletti szavazással folytatódott az Országgyűlés ülésszaka szerdán délelőtt 9 órakor.
Az ülésszak második munkanapját Stadinger István, a Ház elnöke
nyitotta meg . Bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság kedden késő estig ülésezett. A törvényjavaslatok feletti
együttes vita lezárult. Ezután Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
foglalta össze a vitában elhangzottakat, s adott választ az
expozéjával kapcsolatos észrevételekre, javaslatokra, a polémiában
megfogalmazott eldöntendő kérdésekre. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 09:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (2. rész)
|
Dr. Kulcsár Kálmán - aki a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság állásfoglalását is összegezte - elöljáróban hangsúlyozta:
a kormány elfogadja Balla Éva és más képviselők módosító javaslatát
a törvénytervezet 29. szakasza 1. bekezdését illetően. Ebben arról
van szó, hogy büntető jogi tényállást állapítanak meg akkor, ha
valaki egy adott szervezet bejegyzését elutasító bírósági határozat
után részt vesz a megalakult társadalmi szervezet vezetésében. A
képviselők érvelését elfogadva a törvényjavaslat szövegét úgy
módosították: ,,aki a bíróság által feloszlatott társadalmi
szervezet vezetésében vesz részt, vétséget követ el, és ezért egy
évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy
pénzbüntetéssel sujtható,,. Felhívta a figyelmet arra a lényeges
változásra az eredeti elgondoláshoz képest, hogy a módosított
javaslat szerint nem az büntetendő, aki olyan szervezet vezetésében
vesz részt, amelynek a regisztrálását megtagadták, hanem amelyet a
bíróság feloszlatott.
A továbbiakban arról szólt, hogy a kormány nem tudja elfogadni
Puja Frigyes képviselő javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy a
politikai párt létrehozásának lehetősége ne szerepeljen a
törvénytervezetben. Nem tud azonosulni a kormány azzal a több
képviselő által előadott módosító javaslattal sem, hogy nincs
szükség a politikai pártok alapítását szabályozó külön törvényre. Az
elutasítás indokaként elmondotta: a politikai pártok keletkezése,
létrejötte nem jogi kérdés. A jognak az a feladata, hogy keretet
adjon a társadalmi folyamatokban megjelenő politikai szervezetek
további fejlődéséhez, kibontakozásához. Gondoskodjon arról, hogy
ezek a szervezetek jogilag rendezett formában kapcsolódjanak a
politikai rendszerbe, azaz ne kényszerüljenek illegalitásra,
informális működésre.
A politikai pártok létrehozására vonatkozó külön törvény
szükségességét indokolva hangsúlyozta: a pártoknak a társadalomban
különböző funkcióik vannak. Ezeket a funkciókat részben politikai
szervezetek is ellátják, anélkül, hogy pártnak neveznék magukat.
Tehát nem az elnevezésen, hanem a tartalmi működésen van a hangsúly.
Utalt a politikatudományi irodalomból ismert fogalomra, az
úgynevezett nyomást gyakorló pártokra. Rámutatott: ezek a pártok nem
rendelkeznek olyan politikai és társadalmi háttérrel és erővel, hogy
valóságos szereplői lehessenek a politikai versengésnek,
befolyásukat azonban fel tudják használni az uralkodó helyzetben
lévő pártok politikájának, illetve a kormány munkájának alakítására.
Ezt a funkciót a politikai szervezetek akkor is el tudják látni, ha
nem nyilvánítják magukat párttá - szögezte le. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 11:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (3. rész)
|
Azoknak a szervezeteknek viszont, amelyek politikai pártként
kívánnak majd működni a jövőben szükségük van időre, hogy a
funkcióik ellátásához - például a képviselt érdekeknek megfelelő
politikai program kialakításához - szükséges feltételeket
megteremtsék. Nem arról van tehát szó - emelte ki az
igazságügyminiszter -, hogy a kormány fél valamitől, s ha ad
valamit, ugyanakkor a másik kezével gyorsan megszorítja a gyeplőt. A
kormány - amely már hozzálátott a párttörvény kimunkálásához -
egyetért a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslatával,
hogy megfelelő társadalmi vita után, legkésőbb augusztus 1-jéig
nyújtsák be a parlamentnek a párttörvényről szóló törvénytervezetet.
Dr. Kulcsár Kálmán hangot adott annak a véleményének, hogy ,,ez nem
bizonytalan ígéret, nem homályba vésző távlat. Erre az időre
mindenkinek szüksége van, hiszen a pártokat be kell illeszteni a
politikai rendszerbe, s szükségük van erre az időre azoknak a
szervezeteknek is, amelyek politikai pártként kívánják magukat
definiálni,, - mondotta.
A korszerű egyesülési jognak nagyon sok összefüggése van, ezzel
kapcsolatban nemcsak közjogi, hanem polgári jogi viszonyokat is
szabályozni kell. Egységes törvény esetén valamennyi szervezetre
alkalmazható szabályokat kell megszabni. Ezért szükséges, hogy a
törvény foglalkozzon a társadalmi szervezetek belső életével is.
Ezzel azonban csupán két paragrafus foglalkozik, s ezek is
diszpozitív szabályok, amelyek akkor lépnek életbe, ha a szervezetek
alapszabálya másként nem rendelkezik. Mindenképpen szükség van
ezekre a garanciákra, nemcsak a szervezetek, hanem az emberek, az
állampolgárok jogainak védelme érdekében. A törvényi feltételek
csupán minimális biztosítását jelentik ezek a szabályok, s szó sincs
arról, hogy bárki rosszul értelmezett gyámkodásból, ideológiai
okokból beavatkozna a szervezetek belső életébe.
(folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 11:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (4. rész)
|
Dr. Kulcsár Kálmán foglalkozott Tóth Károly képviselő, református
püspök javaslatával is, miszerint külön védelmet biztosítsanak az
egyházakkal kapcsolatos elnevezések használatánál. A képviselő
szükségesnek tartotta, hogy a különböző társadalmi szervezetek csak
az érintett egyházak beleegyezésével használhassák ezeket az
elnevezéseket. Ez az igény jogos - hangsúlyozta Kulcsár Kálmán -, s
a törvénytervezet megfelelő paragrafusa eleget is tesz ennek. A
félreértés elkerülése, az egyházi érdekek védelme miatt a
törvénytervezet indoklásában részletesen ki fognak térni erre a
problémára, biztosítva a jogszabályban foglaltak mindenki számára
azonos értelmezését.
A törvényjavaslat nem kezeli külön a sportegyesületeket, erre
nem alkalmas a jogszabály. Géczi István képviselő ezzel kapcsolatos
felvetésére a miniszter válaszában elmondotta: hamarosan elkészül a
sportegyesületekre is érvényes, az egyesületek belső gazdálkodását
meghatározó minisztertanácsi rendelet. A kormány vállalja, hogy még
mielőtt a rendelet elkészülne, annak tervezetét bemutatja az
Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának. Emellett több, csak a
sportegyesületeket érintő jogszabály megalkotására is szükség van. A
kormány ezzel egyetért, s a jogalkotási munka hamarosan meg is
kezdődik, ám a képviselő által kért határidőt nem tudják elfogadni,
mivel a jogalkotók más fontos jogszabályok kidolgozásával vannak
jelenleg elfoglalva.
A továbbiakban elmondotta, hogy az egyesülési jognak ki kell
zárni a fegyveres szervezetek létrehozásának lehetőségét. Ám a
vadásztársaság, a sportlövő klub nem tekinthető fegyveres
szervezetnek. Rájuk tehát nem vonatkozik az említett tilalom.
Végül dr. Kulcsár Kálmán arra kérte a képviselőket, hogy a
benyújtott törvényjavaslatot - a kormánynak azzal az ígéretével
együtt, hogy a pártról szóló törvényt ez év augusztus 1-jéig
benyújtja az Országgyűlésnek - fogadják el. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 11:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (5. rész)
|
Dr. Kulcsár Kálmán előterjesztése után az elnöklő Stadinger
István felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a miniszter a
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság legutóbbi
állásfoglalásával összhangban fejtette ki álláspontját. Mielőtt
határozathozatalra került volna sor, Géczi István kért szót.
Korrektnek és pontosnak minősítette a sportegyesületekkel
kapcsolatos miniszteri választ, de kérte: vegyék jegyzőkönyvbe, hogy
1990 első felében meg kell alkotni a sporttörvényt. Dr. Kulcsár Kálmán
az igazságügyi tárca nevében, Deák Gábor pedig az Állami Ifjusági és
Sporthivatal nevében vállalhatónak tartotta ezt az időhatárt, így
jegyzőkönyvbe került a sporttörvény előterjesztésének e határideje.
Ezután határozathozatal következett az egyesülési jogról szóló
törvény ügyében. Stadinger István felhívta a képviselők figyelmét
arra, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 127-es számu
jelentéséből az 1., a 8. és a 11. pont tartalmaz olyan kérdéseket,
amelyek a törvényjavaslat feletti vitában felmerültek. Ekkor Balla
Éva kért szót és a 11. pont vonatkozásában kijelentette: dr. Kulcsár
Kálmán válaszát elfogadja olyan értelemben, hogy csak azokat
büntessék vétség miatt, akik a bíróság által már feloszlatott
szervezet vezetőségében tevékenykednek.
Így Stadinger István úgy tette fel a kérdést a képviselőknek,
hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének 1. és
8. pontjában foglalt vitás kérdések kivételével a törvényjavaslat
szövegének többi részét elfogadják-e. Az Országgyűlés ezt túlnyomó
többséggel, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta.
Ez után paragrafusok szerint szavaztak az egyes módosító
javaslatokról. Puja Frigyes a törvényjavaslat 2. szakaszának 1.
bekezdését és 3. szakaszának 3. bekezdését javasolta elhagyni annak
érdekében, hogy a törvény ne rendelkezzék a pártalapítás
lehetőségéről. A képviselők közül mindössze ketten szavaztak Puja
Frigyes álláspontja mellett, heten pedig tartózkodtak. Így tehát -
összhangban az eredeti javaslattal - a törvény kimondja a
pártalapítás jogát.
Ezt követően Balla Évának és képviselőtársainak azon javaslata
került sorra, hogy ne kössék külön párttörvényhez a politikai pártok
megalakulásával, nyilvántartásbavételével, felügyeletével, valamint
megszüntetésével kapcsolatos szabályozást. Stadinger István úgy
tette fel a kérdést, hogy elfogadják-e a képviselők a kormány
eredeti javaslatát, figyelembe véve a parlamenti bizottság
jelentésének 1. és 8. pontjába foglalt módosításokat is, ahogy azt
dr. Kulcsár Kálmán legutóbbi hozzászólásában kifejtette. Ezt a
képviselők 36 ellenszavazattal, 25 tartózkodás mellett elfogadták.
(folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 11:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (6. rész)
|
Ekkor Balla Éva ismét szót kért és fölvetette: ő csak a saját
személyében tudta elfogadni dr. Kulcsár Kálmán válaszát a
feloszlatott szervezetekben tevékenykedők büntetőjogi felelősségét
illetően. Társai nevében, akikkel együtt írta alá korábbi módosító
javaslatát, nem nyilatkozhat. Ezért Stadinger István ezt a külön
pontot is szavazásra tette fel. A képviselők ellenszavazat nélkül, 9
tartózkodás mellett elfogadták a törvényjavaslat 29. paragrafusának
olyan értelmü megfogalmazását, hogy csak a bíróság által
feloszlatott szervezetben továbbra is vezető szerepet betöltők
követnek el vétséget.
Ezután kerülhetett sor az egész törvényjavaslat feletti
szavazásra, az addig elfogadott módosítások és részelemek
figyelembevételével. Az Országgyűlés az egyesülési jogról szóló
törvényt 6 ellenszavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Egy
fontos kérdésben lezárult tehát a vita: a törvény kimondja a
pártalapítás jogát, de a részletes szabályozást külön párttörvény
feladatává teszi. Ezt a törvényjavaslatot a kormánynak legkésőbb
augusztus 1-jén kell az Országgyűlés elé terjeszteni. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 11:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (7. rész)
|
Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a
parlament. Dr. Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy ehhez a
törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta
a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is, s a miniszter
válaszában egyben a bizottság álláspontját is képviselte.
Válaszolt a miniszter a Balla Éva és képviselőtársai által
benyújtott három javaslatra. Az egyik az volt, hogy a
törvénytervezet második paragrafus harmadik bekezdése ne arra
utaljon, hogy a gyülekezési jog korlátját az jelzi, ha valaki mások
jogait és szabadságát sérti. Ehelyett a szabadság és más alapvető
jogok védelmére vonatkozó büntető jogszabályok jelentsenek csak
korlátot. Az álláspontot két okból nem javasolta elfogadni a
miniszter. Van ugyanis olyan jog, amely nem büntető jogszabályban
van biztosítva, mint például a pihenéshez való jog, de ide tartozik
a szabálysértés jogintézménye is. Megemlítette, hogy nem aránytalan
a jogsérelem, ha valaki egy vagy két alkalommal tüntetést szervez
mások pihenését vagy közlekedését időszakosan akadályozva, de ha
például folyamatosan és állandóan szerveznek ilyet ugyanazon a
helyen este 10 órától kezdődően, akkor nyilvánvalóan fennáll az
aránytalanság.
A tüntetésekről szólva felhívta a figyelmet a bizalom, a
megegyezés fontosságára. Megerősítette:az intézkedő hatóságok
társadalmi kontroll alatt állnak. A rendőrség döntései ellen is
bírósághoz lehet fordulni, szóba lehet azokat hozni a parlamentben,
kérdőre lehet vonni a belügyminisztert, interpellálni lehet hozzá.
Mind a rendőrség képviselői, mind a tüntetésszervezők felelős
emberek, és ez elegendő feltétel ahhoz, hogy ne kelljen külön
szabályozni azt sem: a rendőrség, ha megtilt egy tüntetést,
demonstrációt, akkor adnia kelljen ugyanabban az időpontban más
helyet, vagy ugyanazon a helyen más időpontot. Kiemelte, hogy sok
nyugat-európai ország hasonló törvényénél liberálisabb az a
megfogalmazás, ami a jelenlegi javaslatban szerepel: a
középületekben tartott rendezvények nem tartoznak bejelentési
kötelezettség alá.
Azt javasolta, hogy válaszait követően az Országgyűlés a kormány
eredeti előterjesztését fogadja el. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (8. rész)
|
Végül dr. Kulcsár Kálmán válaszolt az országgyűlési ülésszakon
már többször elhangzott kérdésre is, hogy mi a jogállam, milyen
kapcsolatban van az Alkotmánnyal és az alkotmányos jogszabályokkal.
Kifejtette: a jogállam olyan állam, mely felépítésében, működésében,
az állam és az állampolgár viszonyában az alkotmányosan
megállapított elvekre épülő jogszabályok szerint jár el. Az ilyen
jogállamban az alkotmányban foglalt elvek érvényesülnek az állam
felépítésében, működésében és az egész jogrendszerben - amelyet
valamilyen független szerv kontrollál. Ilyen a bíróság, az
alkotmánybíróság és a közigazgatási bíráskodás - amely lehetővé
teszi az állampolgároknak azt, hogy a közigazgatási szervek döntései
ellen fellebbezhessenek.
Mi jogállamra törekszünk - mondotta a miniszter -, de nem
mondhatjuk minden esetben, hogy jogállam vagyunk. Éppen azért kell
módosítani az Alkotmányt már folyamatában is, s azért kell új
Alkotmányt teremteni. Ebben a munkában alakítjuk át a jogrendszert a
jogállam kritériumainak megfelelően. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (9. rész)
|
Ezután az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy a
gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat feletti határozathozatal
következik. Elsőként a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
jelentése ügyében, majd a ,,tizek,, által beterjesztett javaslatra
kívánt az elnök szavazást elrendelni. Egy képviselő azt
indítványozta, hogy a jelentés hét pontjára, valamint a tizek
javaslataira külön-külön szavazzanak. Ezt az indítványt az elnök az
ügyrendnek megfelelőnek tartotta, és elfogadta.
A bizottság javaslatának első pontja a törvényjavaslat negyedik
paragrafusát kívánta kiegészíteni azzal, hogy az Országház közvetlen
környékén, így a Kossuth Lajos téren, illetve a Széchenyi rakpart
Országház előtti szakaszán legyen tilos rendezvény szervezése és
megtartása. A képviselők 49 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett
elfogadták ezt a kiegészítést.
A bizottság második javaslata az volt, hogy a törvényjavaslat
egészüljön ki egy új paragrafussal, amely kimondja, hogy a
rendezvény szervezője magyar, illetőleg magyarországi tartózkodási
vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár
lehet. Ezt a javaslatot nyolc ellenszavazattal, öt tartózkodás
mellett fogadta el az Országgyűlés.
Következő pontként módosítani kívánta a bizottság a
törvényjavaslat 5. paragrafusának ,,A,, pontját azzal, hogy a
tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható - ez a szó
a módosítás lényege - időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát
kell tartalmaznia az előzetes írásbeli bejelentésnek. A javaslatot
ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett fogadták el a
képviselők.
A bizottság következő kiegészítő indítványa a törvényjavaslat
10. paragrafusához kapcsolódott. Ennek értelmében a rendezvény
résztvevői a rendezvény-bejelentésben megjelölt befejezés
időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni. Nyolc
ellenszavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés
ezt a javaslatot. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (10. rész)
|
Indokoltnak tartotta a bizottság azt is, hogy a törvényjavaslat
egy új paragrafussal egészüljön ki: a Büntető Törvénykönyvről szóló
1978. évi 4. törvény 228/a paragrafusával. Ez az egyesülési és
gyülekezési szabadság megsértésére vonatkozik. Kimondja, hogy aki
mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal,
vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, az büntettet követ el, és
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; aki a gyülekezési
jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény rendezőjének a
rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal
vagy fenyegetéssel ellenállást tanusít, az vétséget követ el, és egy
évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy
pénzbüntetéssel büntetendő. A javaslatot az Országgyűlés egy
tartózkodás mellett elfogadta.
A következő módosító indítvány a paragrafusok átszámozására
vonatkozott, ezt hangos derültség mellett fogadták el - egyhangúlag
- a képviselők.
A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hetedik javaslata
megegyezett a kormány javaslatával, s a törvényjavaslat 6.
paragrafusának eredeti szövegének elfogadását indítványozta két
kisebb módosítással. A képviselők túlnyomó többsége ezzel az
indítvánnyal is egyetértett. Ez egyben azt is jelentette, hogy az
Országgyűlés elutasította Balla Évának és képviselő társainak - ,,a
tizeknek,, - ugyancsak a 6. paragrafusra vonatkozó módosító
javaslatát.
Ezt követően tették fel szavazásra ,,a tizeknek,, a törvényjavaslat
2. paragrafusának 3. bekezdése kiegészítésére tett javaslatát. Erre
egyébként az igazságügyminiszter már válaszolt, s ebből kiderült,
hogy a kormány továbbra is fenntartja álláspontját. A jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottság is a kormány véleményét osztotta.
Stadinger István szavazásra tette fel a kérdést, s az Országgyűlés
16 ellenszavazattal, 19 tartózkodás mellett az eredeti, a
törvényjavaslatban megfogalmazott szöveggel fogadta el az érintett
paragrafust.
Ugyancsak Balla Éva és képviselőtársai tettek előterjesztést
arra vonatkozóan, hogy a rendőrség képviselőinek részvételét csak a
bejelentéshez kötött rendezvényekre korlátozza a törvény. A kormány
és az illetékes bizottság az eredeti törvényjavaslat mellett áll -
bocsátotta előre az Országgyűlés elnöke, majd szavazásra tette fel a
kérdést. A képviselők 45 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett a
törvényjavaslatban megfogalmazott, eredeti szöveggel értettek egyet.
(folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (11. rész)
|
Végül Stadinger István a már elfogadott módosításokkal együtt
bocsátotta szavazásra a gyülekezési jogról szóló
törvényjavaslatot. Az eredmény: az Országgyűlés a gyülekezési jogról
szóló törvényjavaslatot 2 ellenszavazattal és 16 tartózkodás mellett
elfogadta.
Ezt követően - az elfogadott napirendnek megfelelően - az
Országgyűlés ügyrendjének módosítása tárgyában dr. Korom Mihály
-----------------
(Bács-Kiskun m., 8. vk.) az új Házszabályokat előkészítő bizottság
elnöke tartotta meg expozéját.
Elmondta, hogy a bizottság széles körű vita alapján terjeszti az
Országgyűlés elé ügyrendmódosítási javaslatait, amelyekről mások
mellett véleményt mondott a Parlament számos állandó bizottsága, az
Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront is. A
módosító indítványok, észrevételek közül a bizottság valójában csak
egy sarkalatos témakört nem fogadott el; nem ért egyet azzal, hogy
az Országgyűlés és a kormány egymáshoz való kapcsolatának kérdéseit
a most előterjesztett Házszabályokban rendezzék. Így abból
kimaradnak a Minisztertanács elnökének és tagjainak jelölésére,
választására, visszahívására, a bizalmi, illetve bizalmatlansági
indítvány intézményére vonatkozó javaslatok.
A bizottság határozott álláspontja szerint is olyan nagy
fontosságú politikai és államjogi kérdésekről van szó, amelyeket az
Alkotmány rendelkezései között kell szabályozni. Mivel most csak
kisebb alkotmánymódosításokra került sor, a bizottság elnöke kérte a
képviselőket, hogy - javaslataik jogosságának elismerése mellett -
legyenek türelemmel és várják meg az új alaptörvény megalkotását.
Azt követően természetesen ezeknek - a most tárgyalásra nem javasolt
eljárásoknak - a rendjét tartalmazni kell majd a Házszabályoknak
is. Ugyanakkor a bizalmi, illetve bizalmatlansági intézmény
kodifikálásával nem várják meg az új Alkotmányt, hanem március 31-ig
előterjesztés készül az Országgyűlés számára. A Parlament és a
kormány kapcsolatának körében viszont már most javasolja a bizottság
annak a képviselői indítványnak az elfogadását, amely az
Országgyűlés által választandó állami tisztségviselőknél előírja,
hogy az illetékes állandó bizottság a személyi javaslat
előterjesztése előtt hallgassa meg a jelöltet, véleményezze őt, és
álláspontját ismertesse a plenáris ülésen is.
Dr. Korom Mihály ezután ismertette a tervezet főbb módosítási
javaslatait. Ezek sorában az Országgyűlés tisztikarának
megválasztásánál a parlamenti demokrácia erősítése céljából
indítványozzák a jelölő bizottság létrehozását, amely a plenáris
ülés elé terjeszti a személyi javaslatokat. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (12. rész)
|
Ez a megoldás vonatkozna az alakuló ülésre éppúgy, mint az időközben
szükségessé váló személyi változásokra. A megválasztott
jelölőbizottság ezért az országgyűlési ciklus egész időtartama alatt
működne. Voltak, akik a jelölőbizottság választását formálisnak
tartották, hivatkozva arra, hogy az Országgyűlés tisztikara
összetételének megállapítására meghatározó befolyása van a Magyar
Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront
Országos Tanácsának. Ez természetesen igaz; a politikai pártok a
világ bármely parlamentjében kialakítják a maguk álláspontját fontos
személyi kérdésekben. Így van ez hazánkban is; ez azonban nem
jelenti azt, hogy a jelölőbizottság eleve valamiféle kötelező listát
kapna, amelyet - akár egyetért vele, akár nem - elő kellene
terjesztenie. Javaslat hangzott el a kötelező többes jelölés
előírására a tisztségviselők körében. Ezt a javaslatot azonban a
bizottság nem támogatja. Nem zárja ugyan ki a többes jelölés
lehetőségét, de nem tartaná helyesnek annak rögzítését a
Házszabályokban. Új rendelkezés, hogy személyi kérdésekben - kivéve
az állandó bizottságok tisztségviselőit és tagjait - kötelezővé
teszik a titkos szavazást.
Az előterjesztő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a
jelölés és a választás új rendelkezései kedvező irányba
befolyásolják a politikai rendszer fejlődését, az Országgyűlés
szuverén hatalmának erősítését. Ösztönzést adhatnak arra is, hogy az
új Alkotmány előkészítése során áttekintsék az állami
tisztségviselők jelölésére és választására vonatkozó kérdéseket,
amelyeket minden bizonnyal új alapokra kell majd helyezni, bár az
Országgyűlés nem válna kormányzó parlamentté.
Régi kívánságnak tesz eleget az ünnepélyes eskütétel bevezetése.
A bizottság azt javasolja, hogy a képviselők az ülésteremben, a
tömegkommunkációs eszközök közvetítésével az egész ország
nyilvánossága előtt tegyék le esküjüket, ezzel is kifejezésre
juttatva a népszuverenitás elvét; azt, hogy a képviselők a nép, a
haza boldogulásának szolgálói.
Az előkészítés során számos javaslat hangzott el a képviselői
munka jobb feltételeinek új szabályozására. Így például felmerült a
képviselők mentelmi jogának és az összeférhetetlenségnek a
részletesebb szabályozása. A bizottság elismeri e javaslatok
indokoltságát, mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezzel is
várják meg az új Alkotmányt, illetve a tervezett törvényt a
képviselők jogairól és kötelességéről. Ezután lehet majd a
Házszabályokban is rögzíteni a kérdést. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (13. rész)
|
Annyi azonban máris bekerülhet az ügyrendbe, hogy a képviselőt
megbizatásának teljesítése és az ezzel összefüggő tevékenysége miatt
hátrány nem érheti. Ugyancsak a képviselők munkáját könnyíti meg a
bizottságnak az az ajánlása, hogy a képviselők évente negyven
munkanap felmentést kapjanak feladatuk ellátásához. A tervezet
szerint ez az idő a Parlament plenáris ülésein, a megyei
képviselőcsoportok és az állandó bizottságok tanácskozásain felül
járna a törvényhozóknak. Többen kifogásolták, hogy a költségtérítés
szabályozását az Országgyűlés elnökének hatáskörébe utalja a
Házszabály. A feladatot az elnök a megyei képviselőcsoportok
vezetőinek bevonásával végezné. A kifogás szerint ez a megoldás
egzisztenciális függőséget hozna létre a képviselők és az
Országgyűlés elnöke, valamint a képviselőcsoportok vezetői között.
Az észrevételek szerint az lenne a legjobb, ha mindezekben az
ügyekben a Parlament plenáris ülése határozna. A bizottság ezzel
szemben nem osztja ezt az álláspontot, hiszen a döntés során számos
részletkérdést, egyéni körülményt kell figyelembe venni. Ha a
képviselőnek kifogása van, amúgy is szót emelhet, akár a plenáris
ülésen is. A bizottság e javaslatokat kezdeti lépésnek tekinti,
amelyre bizonyos idő elteltével, a gyakorlati tapasztalatok alapján
vissza lehet térni.
Az elfogadott Alkotmánymódosítás bővíti az Országgyűlés
elnökének jogkörét, s ezt már az ügyrend módosítás tervezete is
tartalmazza. Így például megfogalmazódik benne, hogy az Országgyűlés
ülései összehívásának joga az Elnöki Tanácstól szálljon át az
Országgyűlés elnökére, kivéve az alakuló ülést. Ugyancsak az
Országgyűlés elnöke és a soros jegyzők írják alá az elfogadott
törvényeket, és az elnök gondoskodik azok alkotmányos kihirdetéséről
is. Ez a jogkör eddig az Elnöki Tanácsot illette meg.
A módosítások érintik az Országgyűlés állandó bizottságait is.
Fontos változás, hogy az új Házszabály az állandó bizottsági tagok
létszámának csak az alsó határát szabályozza, a felső határ
megállapítását pedig a plénumra bízza.
A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság munkájával
kapcsolatban elhangzott olyan javaslat, hogy a Házszabály tegye
kötelezővé a ciklus félidejében és a mandátum lejárat előtt a
tájékoztatást a plénumon. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (14. rész)
|
Ezt az indítványt a bizottság nem fogadta el, mert véleménye szerint
ilyen előírás mechanikus és formális lenne. Ilyen beszámolónak ugyan
nincs akadálya, de helytelen lenne azt kötelezővé tenni. Egyébként e
bizottság súlyát növeli az a javaslat, hogy a mentelmi és
összeférhetetlenségi ügyekben a Házszabály kizárja az Elnöki Tanács
helyettesítő jogkörének gyakorlását, tehát minden ügyben a plénumnak
kell döntenie.
Sok észrevételt kapott az előkészítő bizottság a zárt ülés, a
név szerinti szavazás, a szavazatok összeszámlálása, a
határozatképesség kötelező megállapítása, az egyes javaslatok
szavazásra bocsátásának témakörében. Ehhez nyilvánvalóan
hozzájárultak a közelmúltban lezajlott parlamenti események is. A
testület végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell
erősíteni azt a szabályt, amely szerint zárt ülést csak rendkívüli
esetben tarthat az Országgyűlés. Ezzel megszigorodna az a jelenleg
érvényben lévő előírás, hogy az elnök javaslatára bármikor zárt
ülést lehet tartani. Ez úgy módosul, hogy az elnök is csak a
rendkívüli eset indoklásával kérheti a zárt ülést. A jelenlegi
ügyrend azt írja elő, hogy zárt ülést kell tartani, ha azt az Elnöki
Tanács, vagy a Minisztertanács indítványozza. A bizottság javaslata
szerint ilyen indítvány a jövőben csak az államtitok védelme
érdekében lesz lehetséges.
Jelenleg harminc képviselő indítványozhatja zárt ülés tartását.
Ez a rendelkezés úgy módosulna, hogy ötven képviselő írásbeli
indítványára, ugyancsak a rendkívüli eset indoklásával lehetne csak
ilyen javaslatot a plénum elé terjeszteni. Képviselői javaslat
nyomán született az a fontos új szabály, hogy nem lehet zárt ülést
elrendelni akárhányan javasolják is, ha a napirend tárgyalása
nyilvános ülésen történik.
Nagy érdeklődés kísérte a név szerinti szavazást is. A jelenlegi
szabályozás szerint ezt bármely képviselő indítványozhatja. Ha
azonban legalább harminc képviselő írásban javasolja, akkor el kell
rendelni azt. Most azt javasolja a bizottság, hogy a képviselők
egyéni kezdeményezési lehetőségének megtartásával legalább ötven
képviselő írásbeli indítványa kelljen a név szerinti szavazás
elrendeléséhez. Ennek a létszámnak a felemelésére azért lenne
szükség, mert az új Házszabály nem állapítaná meg a bizottság
létszámának felső határát, így nem lenne kívánatos, hogy adott
esetben egy-egy bizottság is kikényszeríthesse a név szerinti
szavazást. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (15. rész)
|
Ugyanakkor e módosítás ellen számos észrevétel hangzott el. A
képviselők egyébként a név szerinti szavazás úgynevezett ,,A,,
változatát támogatja, amely szerint a törvényhozónak nyilatkozni
kell állásfoglalásáról, s nem pusztán aláírásával szavaz.
Sok vitát váltott ki az ügyrendnek az a megszorító rendelkezése,
amely szerint, ha valamely módosító javaslattal a kormány nem ért
egyet, akkor előbb a Minisztertanács javaslatáról kell szavazni, s
csak azt követheti a módosítás. A bizottság javasolja, hogy ezt
változtassák meg, és térjenek vissza ahhoz a korábbi eljárási
rendhez, amikor az Országgyűlés először a módosító javaslatokról
döntött.
Több javaslat hangzott el arra, hogy a Parlament ne kösse meg a
kezét olyan megszorítással, hogy kétfordulós tárgyalásra csak a
hosszú-, illetőleg középtávú tervek, valamint a jelentősebb
koncepciók esetében kerülhet sor. A bizottság egyetért az erre
vonatkozó javaslatokkal azzal, hogy a kétfordulós tárgyalás témáiban
az Országgyűlés döntsön, figyelemmel a kormány középtávú
kodifikációs programjában javasolt törvényalkotásokra is.
A bizottság ugyancsak javasolja annak a szabálynak a
megváltoztatását, miszerint a törvényjavaslatok általános és
részletes vitáját együttesen kell lefolytatni. Az Országgyűlés
döntsön abban, hogy a vitát külön-külön, tehát a törvényjavaslat
egészéről és utána az egyes részletekről milyen módon folytatja le.
A módosított ügyrend pontosabban kívánja szabályozni a
szavazatok összeszámlálásának rendjét. Meg kell szüntetni a
,,látható,,, vagy ,,nyilvánvaló,, többség kifejezést, tehát azt,
hogy csak a javaslatok ellen leadott, illetve a tartózkodó
szavazatokat számolják össze. A szavazatszámláló gép alkalmazásával
egyszerűbbé válik majd a procedúra, addig azonban meg kell szervezni
a szavazatok pontos összeszámlálásának rendszerét. Tudni kell - már
csak a történelem számára is -, hogy az adott ügyben hányan
szavaztak, és a szavazatok aránya miként oszlik meg.
A bizottság javaslatot terjesztett elő a képviselői
tevékenységgel összefüggő különböző parlamenti csoportosulások -
frakciók - alakításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során
általános egyetértés fogadta ezt az elképzelést. Volt azonban, aki
azt ajánlotta, hogy nevezzék meg e csoportokat, tehát mondják ki
konkrétan, hogy a kommunista frakción kívül milyen más csoportok
alakítását tegye lehetővé a Házszabály. Ezzel kapcsolatban egyébként
dr. Korom Mihály megjegyezte, hogy nem az ügyrend rendelkezik ma sem a
kommunista frakcióról, hanem az MSZMP szervezeti szabályzata.
(folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (16. rész)
|
A bizottság véleménye szerint a csoportok megnevezése
szükségszerűen szűkítéssel, behatárolással járna, ami
ellentmondana a politikai, a parlamenti demokrácia kiterjesztésének. Az
előterjesztő elképzelhetőnek tartotta például több, közös
érdeklődésű csoport vagy akár klub megalakulását abból a célból,
hogy azok elősegítsék az azonos érdekek felszínre hozását, a
konzultációt. Ilyen csoportokat azonban nem lehet felülről
létrehozni, létrejöttüknek meg kell maradni az önszerveződés
körében. E csoportok tevékenysége - fogalmazta meg a bizottság
álláspontját dr. Korom Mihály - tartalmasabbá teheti az ország munkáját.
Számos olyan figyelemreméltó javaslat is érkezett az előkészítő
bizottsághoz, amelyet fontosnak tartanak ugyan, de nem javasolják
rögzítésüket a Házszabályokban. Sok ezek közül külön szabályozás
nélkül is megvalósítható. Ezek sorában dr. Korom Mihály megemlítette azt
az indítványt, hogy az Országgyűlés minden ülését a Himnusz
eléneklésével kezdje és a Szózattal fejezze be. A bizottság
véleménye szerint ezt ünnepi alkalmakhoz kellene kapcsolnia az
Országgyűlésnek.
Sürgető feladatként jelölték meg, hogy növelni kell a képviselők
érdemi tájékoztatását. Ezzel kapcsolatban a bizottság elnöke utalt
arra: az egyes minisztériumok - a korábbi kritikák hatására -
annyira szorgalmasak lettek, hogy szinte elöntik a képviselőket
írásos anyagokkal. A vezetésnek át kellene tekintenie ezt a
problémát, és gondoskodnia kell róla, hogy a tájékoztatás valóban
érdemi legyen. Nagyobb szerepet vállalhatna a képviselői munka
segítésében a Parlament könyvtára is. Támogathatná a törvényhozók
munkáját, ha a kulturális bizottság alakítana egy könyvtárügyi
albizottságot, esetleg az Országgyűlés közvetlen irányítása alá
kellene kerülnie a könyvtárnak.
Megoldásra vár a képviselői munka szakértőkkel való segítése is.
Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a központban legyen egy, a
közigazgatástól nem függő jogi szakértői iroda, amelynek főhivatású
dolgozói lehetnének. Össze lehetne állítani egy listát eseti
szakértők névsorával is. Meg kellene fontolni azt is, miként lehetne
a megyei képviselőcsoportok munkáját szakértőkkel támogatni. A
jelenlegi módosító indítványok most az állandó bizottságokra
koncentrálnak. Azt szeretnék elérni: a képviselők ne érezzék úgy,
hogy ,,nincsenek egy súlycsoportban,, a kormány részéről megjelent
előterjesztőkkel.
Volt olyan javaslat, hogy a Házszabály rendelkezzen a
pótképviselőkről. A bizottság ezt azért nem fogadta el, mert a
pótképviselő nem képviselőhelyettes, és így nincsen államjogilag
szabályozandó tevékenysége. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (17. rész)
|
Indítványozták azt is, hogy a karzaton helyet foglaló
meghívottak számára a véleménynyilvánítás tilalmát jelezni kellene a
meghívókon. A bizottság egyetért ezzel a javaslattal. Ugyancsak
megfontolásra ajánlja azt az indítványt, hogy az Országgyűlésnek is
legyen állandó szóvivője.
Dr. Korom Mihály végezetül kérte a képviselőket, hogy az
előterjesztett bizottsági javaslatokat vitassák meg és az írásban
beterjesztett kiegészítésekkel fogadják el az Országgyűlés
Házszabályát. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (18. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió
-------------
szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere nem kívánt tételesen szólni
a Házszabályokat módosító paragrafusokról, mindössze három és fél
éves képviselőségének idején szerzett, az ügyrenddel kapcsolatos
tapasztalatait osztotta meg a Tisztelt Ház tagjaival. Mint mondta:
,,csak állnék és mesélnék,,.
Szólt a felszólalásokra jelentkezés, illetve az interpellációk
bejegyzésének korábban tapasztalt visszásságairól. Beszélt ezzel
kapcsolatban a képviselőket nem egyszer sértően érintő, az
országgyűlési iroda tisztviselői által tanúsított hozzáállásról, a
kormánytagok, a pártfunkcionáriusok és az országgyűlési
tisztségviselők ,,befolyásoló,, telefonjairól. Foglalkozott az
1986-ban elfogadott ügyrend korlátozó, és már a hatályba lépésekor
tudottan betarthatatlan voltáról. Az Ház-elnöki ténykedésről szólva
- személyeskedés nélkül utalva a problémára - kifejtette: e feladat
új gyakorlatot igényel, a tisztség betöltőit mindenkor a
tárgyilagosság, a semleges alapállás, az elfogulatlanság jellemezze.
A Házszabályok módosítására tett javaslatok döntő többségével
egyetértett, meghagyva azt a lehetőséget, hogy ha az élet úgy
kívánja, akár fél év múlva is térjenek vissza annak szükség szerinti
megváltoztatására. Reményét fejezte ki, hogy a Parlament mindenkori
tevékenységét a demokrácia szelleme, annak gyakorlata hatja át.
Javasolta: a parlament fontolja meg, kérje fel a kormányt -
tekintettel a Parlament épületében uralkodó elhelyezési problémákra
-, hogy a Budavári Sándor-palotában rendezze be a miniszterelnöki
hivatalt. Az Elnöki Tanács, illetve a leendő köztársasági elnöki
intézmény számára is célszerű lenne arra alkalmas reprezentatív
épületet keresni. Szorgalmazta azt is, hogy teremtsék meg az
Országgyűlés sajtóját, amely heti-kétheti megjelenéssel pontos
tájékoztatást adna a parlamenti munkáról. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 13:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (19. rész) Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) a jánoshalmi Petőfi -------------
|
MGTSZ párttitkára néhány negatív példával igyekezett
képviselőtársainak figyelmét felhívni arra, hogy a jelenlegi
helyzetben a képviselői jog gyakorlása számos korlátba ütközik,
saját munkájában is sokszor érzi ,,a honatya törpeségét,,. Mint
mondotta, eddigi képviselői munkássága során többször is
tapasztalta, hogy az Alkotmány és az ügyrend képviselőre vonatkozó
írásos garanciái nem mindenben állták ki a gyakorlat próbáját.
Korábban - az 1987-es tavaszi ülésszakon - például előfordult, hogy
interpellációt készült beterjeszteni az akkori pénzügyminiszterhez,
de a Parlamentből telefonon tudtára adták: nem engedik a minisztert
,,megfricskázni,,. A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság
elnökének beszámolójához tervezett felszólalása előtt is
értesítették, hogy beszéde nem illik bele az ülésszak
,,koreográfiájába,,, vonja vissza felszólalási szándékát. E
kudarcnak is tulajdonítható, hogy egy másik esetben, módosító
indítványát - megkerülve a Házszabályt - nem bocsátotta előzetesen
bizottsági vitára. Kérdés tehát: ha a demokrácia a Parlamenten belül
is ,,tőrbe csalható,,, mit várhat az olyan állampolgár, aki nem
tagja a törvényhozásnak?
Mindezekből az a következtetés adódik: a képviselő
egzisztenciális védelmére, jogai gyakorlásának szavatolására egyedül
az alkotmányi, ügyrendi, vagy az egyéb jogszabályi előírások aligha
elegendőek. Ezek ugyanis a képviselők rovására, külön érdekek
szerint alkalmasint megsérthetők, figyelmen kívül hagyhatók. Csakis
a nyilvánosság társadalmi kontrollja, következtes felügyelete
nyújthat megfelelő biztosítékokat a képviselői tevékenység
zavartalan végzéséhez. Továbbra is fenntartotta azt a javaslatát -
amelyet az ügyrendi bizottság már elutasított -, hogy az Országgyűlés
ügyrendbe foglalva szabja meg a mentelmi és összeférhetetlenségi
bizottságnak: tájékoztassa a Parlamentet a képviselői munka során
szerzett tapasztalatokról. Ezzel megvalósulna az Országgyűlés
önellenőrzési mechanizmusa.
Végül kifejtette, hogy a jövőben hatásosabb együttműködésre
lenne szükség az országos szervek és a képviselők között az
állampolgárok súlyos és elodázhatatlan gondjainak megnyugtató
rendezése érdekében. Ehhez az is kell azonban, hogy ,,a végrehajtó
szervek tisztségviselői partnernek tekintsék a képviselőt,,.
(folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 14:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (20. rész)
|
Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), az MSZMP Oroszlányi Városi
-------------
Bizottságának első titkára rámutatott: a mai túlfűtött politikai
hangulatot egyfajta intézkedési kényszer jellemzi. Ez az
Országgyűlés munkájában felfokozott törvényalkotási, -módosítási
hullámban jut kifejezésre, azonban a joghézagok pótlásával, a régóta
esedékes szabályozásokkal nem lehet várni újabb évtizedekig. Az
ország azonban elsősorban nem parlamenti ülésszakokat, új
törvényeket, hanem eredményeket vár. Nem azt értékeli például, hogy
az Országgyűlés egy éven belül háromszor is foglalkozik az
adótörvénnyel, hanem azt, hogy megszünteti-e az adórendszer
teljesítmény-visszafogó hatását és a hozzá kapcsolódó túlzott
bürokráciát, az illegális jövedelemszerzési lehetőségeket.
A továbbiakban rámutatott: olyan Házszabályokat kell alkotni,
amelyek keretet adnak az új típusú parlamenti munkához, teret
engednek a képviselői kezdeményezéseknek. Támogatta azt a
tervezetben szereplő javaslatot, hogy a megyei csoportok és az
állandó bizottságok mellett a képviselők törvényjavaslat
kezdeményezésére vagy más, képviselői tevékenységgel összefüggő
célra csoportokat hozhatnak létre. Kifejtette véleményét a párttag,
illetve a párton kívüli képviselők parlamenti csoportjának
egymáshoz való viszonyáról. Szerinte az ezzel kapcsolatos vita a
Parlament megosztásához vezet. Mint kommunista képviselő, igényt
tart arra - mondotta -, hogy a párt orientálja, ismertesse vele a
Központi Bizottság álláspontját a parlament tevékenységével, az
ország helyzetével összefüggő kérdésekben. Úgy vélekedett, hogy a
párttagságnak nincsenek az ország lakosságától eltérő érdekei, s ha
törekvéseiben a nép, az egész nép érdekeit kívánja érvényre
juttatni, akkor célszerű a párton kívüli képviselőkhöz is eljuttatni
a párttag képviselők csoportjának rendelkezésére álló információkat.
A Házszabály-tervezethez benyújtott írásos módosító
javaslatáról szólva kifejtette: az ügyrend 38. paragrafusa lehetővé
teszi, hogy az Országgyűlés a beszámolók alapján értékelő és
feladatokat megállapító határozatot hozzon. A határozatra javaslatot
tehet az előterjesztő, illetve az illetékes bizottság. A képviselő
indítványozta, hogy ezek mellett vegyék figyelembe a vitában
elhangzott képviselői javaslatokat is. Kérte, hogy minden
észrevételére kapjon érdemi választ. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 15:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (21. rész)
|
Viola Károly (Pest m., 14. vk.) honvédségi műszaki előadó
------------
javaslatot tett az ügyrendi tervezet 9. szakaszának olyan értelmű
módosítására, hogy a Minisztertanács tagjára a miniszterelnöknek is
legyen lehetősége indítványt tenni, hiszen közvetlen munkatársáról
van szó. Mivel ez a szabályozás az Alkotmányt is módosítaná, ezért a
képviselő az új Alkotmány előkészítőinek figyelmébe ajánlotta az
elgondolást.
Viola Károly másik módosító javaslata - amelyet írásban nyújtott
be, és külön szavazást kért róla - az 59. szakasz 3. bekezdéséhez
kapcsolódott. A szóban forgó paragrafus az eredeti szövegtervezetben
kimondja: ,,A bizottságok tárgyalásukra szakértőket hívhatnak meg.
Szakértők meghívására a képviselők is javaslatot tehetnek, a
javaslatról a bizottság dönt.,, Viola Károly ehelyett a következő
szöveget indítványozta: az országgyűlési bizottságok mellé ,,a
bizottság igénye szerint, szakterületének megfelelő, egy-három fős
független szakértői csoport alakítandó ki, amelynek célja a
bizottság működésének,, és feladatai teljesítésének a segítése. A
képviselő szerint ugyanis az eredeti szöveg szerint a szakértők
biztosítása nehézkes, míg a szakértői csoport folyamatosan a
képviselők rendelkezésére állhatna.
Viola Károly két további kérdést is szóvá tett. Egyrészt azt
kérte, hogy a képviselő az utazási igazolvány helyett választhassa a
gépkocsihasználati költség megtérítését is. Másrészt ellenezte azt a
dr. Korom Mihály által megindokolt javaslatot, hogy az új ügyrend
azonnal vezesse be az igen-szavazatok kötelező megszámlálását. Viola
Károly szerint ez túl sok időt venne igénybe, ezért az új módszerre
csak a gépi szavazatszámlálás bevezetésekor térjenek át.
(folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 15:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (22. rész) Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi -----------
|
Élelmiszeripari Kutató Intézetének főigazgatója, címzetes egyetemi
tanár elmondotta, hogy egyetért az új Tudománypolitikai Bizottság
létrehozásával, minthogy működését régen várja, megalapítását maga
is javasolta már. Leszögezte: a tudomány sem élhet meg a műszaki
fejlesztés nélkül. Ezért javasolta már a novemberi ülésszakon a
Központi Műszaki Fejlesztési Alap vitájában, hogy bővítsék ki az új
bizottság nevét és tevékenységét Tudományos Kutatási és Műszaki
Fejlesztési Bizottságra. Az Országgyűlés az éves költségvetésről és
a különböző adókról szóló törvényeivel jelentősen befolyásolja a
műszaki fejlesztést, annak feltételrendszerét. A képviselő azt
kérte, legyen módja az Országgyűlésnek - bizottságán keresztül - a
törvényjavaslatokat abból a tekintetből is megvizsgálni, hogy
elfogadásuk miként befolyásolja a műszaki fejlesztést. Hivatkozva
választóinak - a lágymányosi és a gellérthegyi lakók - véleményére,
elmondotta, hogy az ügyrend legszélesebb körben bírált fejezetei az
Országgyűlés tanácskozási rendjére vonatkozó passzusok. Ezek hibás
alkalmazásából inkább vitás ügyek keletkeztek eddig is, mintsem a
rend - mondotta. Javasolta: a szavazás előtt számlálják össze az
ülésteremben tartózkodó képviselőket.
Indítványozta, hogy az Országgyűlés is állítson szóvivőt, aki
szakszerű magyarázatot tud adni és ismertetheti a parlamenti munka
lényegét is. Javasolta továbbá, hogy az Alkotmánymódosítás
vitájához hasonló nagy horderejű kérdésekben név szerint, esetleg
aláírásukkal szavazzanak a képviselők. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 15:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (23. rész)
|
Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.), az Eger és Vidéke Áfész
--------------
szakszervezeti bizottságának titkára üdvözölte az ügyrend módosítása
nyomán megalakuló családvédelmi bizottság életrehívását. Reményét
fejezte ki, hogy az Országgyűlés új állandó testülete elősegíti
olyan jogszabályok kimunkálását, amelyek a társadalom
alapsejtjeinek, a családoknak az érdekeit szolgálják, gondoskodnak
fokozottabb védelmükről. Egyben felhasználta az alkalmat arra is,
hogy számos olyan korábbi intézkedésre, döntésre hívja fel a
figyelmet, amelyek hátrányosan érintették a családokat. Példaként
említette a tulajdonszerzés korlátozását, az örökbefogadás
megnehezítését, illetve azt, hogy a két gyermeket egyedül nevelők
adókedvezményét nem terjesztették ki a teljes családokra. Hasonlóan
kedvezőtlen, hogy az általános forgalmi adó visszatérítésének
mértékét a lakás méretéhez kötötte a szabályozás, függetlenül a
lakásban élő család létszámától. Ezzel megnehezítették, hogy több
generációs családok éljenek együtt. Kedvezőtlen jelenség az is, hogy
a rendszeres nevelési segély megítélésénél egyre több helyen
feltételül szabják, hogy a GYES lejártával az anya lépjen
munkaviszonyba. A képviselő szerint a többgyermekes családokra
kellene bízni, hogy az anya a munkába járást választja-e, illetve a
gyermekek nevelését tekinti-e élethivatásul.
Hangsúlyozta, hogy az újonnan megalakuló bizottság számít a
nagycsaládosok egyesületének támogatására. Szeretnék, ha
képviselőjük állandó résztvevője lenne a testület munkájának, s
tapasztalataival segítené a döntéselőkészítő tevékenységet.
Szakértői segítségüket joggal veszi igénybe a Parlament, hiszen a
családvédelmi bizottság létrehozásának is egyik javaslattevői
voltak. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 15:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (24. rész) Réger Antal (országos lista) a Magyarországi Németek Demokratikus ----------
|
Szövetségének alelnöke elmondotta, hogy helyesli a törekvést: minél
több területen igénybe veszik a képviselők a szakértők tanácsait.
Így a jövőben el lehet kerülni olyan lehetetlen helyzet
kialakulását, mint ami a decemberi ülésen előfordult, amikor is a
Parlament előbb döntött az ez évi költségvetésről, s utána kezdte el
tárgyalni a személyi jövedelemadó-törvény módosítását, ami érinti a
költségvetés kiadásait és bevételeit.
A továbbiakban a Parlament és a nyilvánosság viszonyával
foglalkozva a képviselő megállapította, nem lehet azon csodálkozni,
hogy a sajtó - úgymond - kikezdte a Parlamentet. Mostanában derült
ki ugyanis, hogy az Országgyűlési munkának gyenge pontjai is
akadnak. Ennek ellenére nem szabad félni a sajtónyilvánosságtól, sőt
azt továbbra is igényelni kell, hiszen csak így ismerhetik meg a
választók a képviselők munkáját.
Kiket irritál a nyilvánosság? - fogalmazta meg a kérdést a
képviselő. Azokat - mondotta -, akik hosszú időn keresztül
hozzászoktak ahhoz, hogy ,,ellenfél nélküli,, pályán játszhatnak, s
ezért foggal-körömmel ragaszkodnak az egyfajta paternalista
védettség állapotához. A sajtó nyilvánossága nem csorbítja, hanem
növelheti az Országgyűlés tekintélyét, mint ahogy az is, hogy az
üléseken az elmúlt időszakban megerősödött a vita. A Parlament
érdemi, tartalmi tevékenysége csak vitákban formálódhat. A
képviselőknek a legkényelmetlenebb igazságokat is ki kell mondaniuk,
nincs joguk azokat megkerülni. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 15:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (25. rész)
|
Kovács László (Pest m., 20. vk.) a Dunai Kőolajipari Vállalat
-------------
műszakvezetője emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban sok
kritika érte az Országgyűlés munkáját. Nem vitatta a bírálatok egy
részének jogosságát, de hozzátette: az Országgyűlés 1985 óta
folyamatosan aktivizálódott, rugalmasabb lett tevékenysége.
Szélesedett a törvényekkel szabályozott társadalmi, gazdasági
viszonyok köre. A képviselők felkészültebbek, tájékozottabbak, és
döntő többségük rendszeres kapcsolatot tart a választóival. Nem
értett egyet azzal a megállapítással, hogy a jelenlegi Parlament
képtelen ellátni a megnövekedett feladatokat. Elismerte viszont,
hogy a tartalmi munkában és a működési mechanizmusban vannak még
hiányosságok. A demokratizmus erősítése érdekében javítani kell a
tényleges érdekkülönbségek nyiltabb ütköztetését, a törvényhozó és
ellenőrzői munka szakszerűségét. Elsődleges feladatnak tartotta a
választókkal való kapcsolat további erősítését. Szükséges - mondotta
-, hogy a Parlament évente meghatározza munkaprogramját, gyakran
éljen a kétfordulós tárgyalási módszerrel, s a képviselőknek időben
rendelkezésükre álljanak a munkájukhoz nélkülözhetetlen információk.
A törvényhozó és ellenőrző tevékenység szakszerűségének fokozása
érdekében létre kell hozni az Országgyűlésnek dolgozó állandó
szakértői csoportot.
A képviselői munka feltételeinek javítása érdekében
indítványozta a felszólaló: az Országgyűlés éves munkaprogram
alapján ülésezzen, de évenként legalább négyszer tartson ülésszakot.
Az Országgyűlést indokolt esetben az Elnöki Tanács, illetve a
Minisztertanács által indítványozott időpontra és napirendre is
össze lehessen hívni. A Parlament elnökének teendőivel kapcsolatban
indítványozta, hogy az elnök tegyen javaslatot a képviselőknek az
Országgyűlés éves munkaprogramjára. Ez a megoldás a képviselőknek
nagyobb lehetőséget ad a folyamatos konzultációra, s elkerülhető az
a képtelen helyzet, hogy a törvényhozók csak a választópolgárokkal
együtt, a tömegkommunikációs eszközökből értesüljenek arról, hogy
miről fog a Parlament tanácskozni. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 15:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (26. rész)
|
Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal
-----------
elnökhelyettese, az ebédszünet utáni első felszólalóként, ,,nem élt
vissza a képviselők türelmével,,: mindössze egyetlen témáról
beszélt, igen röviden. Elmondta, hogy jelenleg 4-6 hónappal előre be
kell jelenteni az Országház meglátogatásának a szándékát. Szerinte
ezen a helyzeten javítani kellene, lehetővé téve, hogy minél több
érdeklődő tekinthesse meg a ,,törvényhozók házát,,. Javasolta, hogy
az Országgyűlés elnöke tegye szóvá ezt az illetékeseknél.
Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a sarkadi Lenin MGTSZ
-------------
főkönyvelő-helyettese úgy vélekedett, hogy a Házszabály-tervezet nem
nyújt elég garanciát az érdemi törvényhozói munka feltételeinek
megteremtését és fontos működési, munkamódszerbeli kérdéseket
illetően, s nem szól megfelelő módon a képviselőcsoportok helyéről,
szerepéről sem.
Szóvá tette, hogy az Országgyűlés állandóan időzavarba,
törvénytárgyalási és döntési kényszerbe kerül. A képviselő sokszor
az újságból tudja meg, hogy milyen törvény tárgyalása várható. Vass
Józsefné szerint a házszabályban kell rögzíteni: jelentsék be időben
minden egyes törvényalkotó vagy törvénymódosító munka megkezdését,
ennek indokait. A képviselőnő javasolta ezért, hogy módosítsák és
egészítsék ki a Házszabály-tervezet 17. szakasza 2. bekezdésének
,,d,, pontját. Ez az Országgyűlés elnökének feladatairól szólva
megállapítja, hogy az elnök ,,tájékoztatja a képviselőket az
Országgyűlés várható éves programjáról,,. Vass Józsefné szerint
magának az Országgyűlésnek kell meghatároznia a munkaprogramot. E
kérdésben a képviselőnő külön szavazást kért.
A továbbiakban arról szólt, hogy nem kielégítőek a képviselők
érdemi felkészülésének feltételei. Az anyagelőkészítés során elég
időt kell biztosítani. Vass Józsefné elutasította azt a
megfogalmazást, hogy gyakran ,,keresztül akarnak vinni,,
törvényjavaslatokat a Parlamentben. ,,A Parlament nem átjáróház,
amin keresztül lehet vinni dolgokat,, - mondotta.
Azt is kifogásolta, hogy az új házszabály a
képviselőcsoportokról szólva nem hoz változást az előzőhöz
viszonyítva. Márpedig szükséges, hogy pontosan meghatározzák a
képviselőcsoportok szerepét, jogait és kötelességeit a helyi
önkormányzatban. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 16:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (27. rész)
|
Ugyancsak elengedhetetlennek minősítette Vass Józsefné azt, hogy a
képviselői munka ellátásához szükséges szakértői és egyéb feltételek
- így például tájékozódási, konzultálási lehetőségek - ügyében
alkossanak külön szabályzatot az Országgyűlés tisztségviselői. Ez a
belső működési rendre vonatkozó szabályzat pótolhatná azt, hogy ezek
a kérdések - mint arra Korom Mihály utalt - az Országgyűlés
ügyrendjében nem kaptak helyet.
Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda
----------
korrektor-főrevizora három javaslatot terjesztett elő
felszólalásában. Kiemelte: fontosnak tartotta volna a
bizalmatlansági indítvány megfogalmazását, és megelégedéssel vette
tudomásul, hogy ez március 31-ig meg történik. Ez segíteni fogja a
jövőben a Parlamentben folyó érdemi munkát. Több képviselői javaslat
megvitatását - amellyel egyébként Filló Pál is egyetértett -
elhalasztották, mint például a Minisztertanács elnökének a
kormányalakításhoz való jogát. Az ügyrendi bizottság által
előterjesztett javaslatot, amely a név szerinti szavazás
indítványozását harminc helyett ötven képviselőhöz köti - nem
tartotta indokoltnak.
Az Országgyűlés alakuló ülésén a Hazafias Népfront Országos
Tanácsa javaslata alapján választja meg az állandó bizottságokat, az
Alkotmányjogi Tanácsot, azok elnökét és titkárát. Filló Pál azt
ajánlotta, hogy csak egy évre válasszák meg e tisztségviselőket,
majd egy év után a bizottságok döntsék el, ki legyen az elnökük és
titkáruk, s ezt a megválasztáshoz hasonlóan, titkos szavazással
tehessék meg. A bizottságok tárgyalásaikhoz szakértőket hívhatnak
meg az ügyrendi előterjesztés szerint. A képviselő úgy fogalmazott,
hogy állandó és ideiglenes szakértői csoportok létrehozására
tehessenek a képviselők is javaslatot, és arról a bizottság döntsön.
Az lenne célszerű, hogy az országgyűlési tisztségviselők
visszahívása is - megválasztásukhoz hasonlóan csak titkosan
történhessen meg - mutatott rá a képviselő. Végül utalt arra a
tényre, hogy a Parlamentet a képviselők nem tekinthetik valóban
sajátuknak, hiszen az itt működő miniszterelnöki vagy elnöki tanácsi
hivataloknak még a környékére sem mehetnek oda. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 16:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (28. rész)
|
Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Mátravidéki Cukorgyárak
-------------
Selypi Cukorgyárának főmérnöke rövid hozzászólásában Filló Pál
elképzeléseihez hasonló gondolatokat fejtegetett. Javaslatának
lényege: az országgyűlési bizottságok elnökeit, titkárait és tagjait
ne az Országgyűlés plénuma, hanem a bizottságok maguk választhassák
meg. Ez azért jelentős, mert ily módon a szakmailag leghozzáértőbb
képviselőket választhatják az adott szakbizottsági funkciókra.
Javasolta végül azt is, hogy amennyiben az Országgyűlés elfogadja
kettőjük indítványát, akkor ez vonatkozzon már a most megvitatandó
személyi kérdésekre is.
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár
-----------------
energetikusa ugyancsak röviden kívánt szólni, másfél percben szabta
meg mondanivalójának időtartamát. Már csak azért is, mert a
szokásoktól eltérően, alig néhány perccel korábban, az ebédszünetben
jelezte a levezető elnöknek felszólalási szándékát. Kovács László
képviselőtársa korábban elhangzott előterjesztéséhez kívánt
kompromisszumos, alternatív javaslatot tenni. Az érdemi vita, a
félreértelmezhető gondolatok tisztázása, azaz a megalapozott
döntések elősegítése érdekében javasolta a rövid hozzászólás
intézményének bevezetését. A 41. szakasz harmadik bekezdése helyett
tehát azt indítványozta, hogy a következő szöveg szerepeljen:
,,további felszólalásra reagálás céljából bármelyik képviselő rövid,
2 perces hozzászólásra kérhet szót.,, Az engedély megadása az elnök
mérlegelésétől függjön, ez biztosíthatja - a képviselők
felelősségtudata mellett - a vita komolyságának, érdemi voltának
megmaradását. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 16:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (29. rész)
|
x x x
Sajtótájékoztató
Az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló
törvénytervezetek elfogadása után - a parlamenti ülés szünetében -
sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire dr. Kulcsár
Kálmán igazságügyminiszter, Bölcsey György, az Országgyűlés jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára és Horváth Jenő, a
bizottság tagja.
Kulcsár Kálmán elmondotta: a két törvény elfogadása jelentős
lépés a jogállamiság megteremtéséhez vezető úton. Természetesen a
jogszabályalkotókra még további jelentős munka vár. A jogállamiság
kialakítása azonban akkor válhat teljessé, amikor a Parlament
elfogadja az új Alkotmányt. A párttörvénnyel kapcsolatban arról
tájékoztatott, hogy a jogszabály munkálatai már megkezdődtek. Nem
elsősorban politikai kérdéseket kell megoldani, hanem technikai
jellegű gondokat, és szükség van a párttörvénnyel kapcsolatban több
jogszabály egyeztetésére is. A párttörvény hatálybalépésekor
valószínűleg megtörténik az Alkotmány Bíróság felállítása is, így
nem lesz akadálya az újonnan alakuló pártszerveződések
regisztrálásának. A párttörvény előkészítésébe bevonják a
közelmúltban megalakult alternatív szervezetek képviselőit is. Ez
ugyanis már gyakorlat, az új Alkotmány előkészítésénél hasonlóan
jártak el. A párttörvényt, a tervek szerint még a parlamenti
tárgyalása előtt, társadalmi vitára bocsátják.
A készülő alkotmánnyal kapcsolatban az Amerika Hangja tudósítója
arról érdeklődött: vajon az alaptörvény rögzíti-e az MSZMP vezető
szerepét. Kulcsár Kálmán elmondotta: a jelenlegi szabályozási
koncepció szerint az Alkotmány rendelkező részeiben nem kívánják
külön meghatározni a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepét.
Ez ugyanis nem jogi, hanem politikai kérdés. Ugyanez a helyzet a
munkásosztály vezető szerepének deklarálásával kapcsolatban is. Az
alaptörvénynek az a feladata, hogy megállapítsa a legfontosabb, az
állami szervezetek tevékenységében érvényesítendő alapelveket. Az
azonban elképzelhető, hogy a preambulumban - amely általánosan
foglalkozik a magyar állami, társadalmi fejlődéssel - valamilyen
megfogalmazásban rögzítsék az MSZMP tevékenységét. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 16:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (30. rész)
|
Az igazságügyminiszter azt is elmondotta: jelenleg még nem
tisztázott, hogy a jövőben alakuló pártok milyen formában vehetnek
részt a választásokon. Ezt a választójogi törvény szabályozza majd
részletesen. Egyelőre vitatott az is, hogy egyéni, választókerületi,
vagy lajstromos jelölésekre, választásokra kerül majd sor. A
választójogi törvénnyel kapcsolatos társadalmi vita eddigi
tapasztalatai szerint az előzetesen kidolgozott tervezet nem keltett
nagy tetszést a közvéleményben. A jövőben kerül sor a vita
tanulságainak elemzésére, s ennek megfelelően a törvénytervezet
átalakítására.
A parlamenti munkával, s annak nyilvánosságával kapcsolatos
kérdésekre válaszolva Bölcsey György elmondotta, való igaz, hogy a
képviselők egy része, amikor felszólal, sokszor függetlenül a
vitától, kortes beszédet tart, igazolva választói előtt
tevékenységét. Ez részben azzal magyarázható, hogy közeledik a
választás. A képviselők egy része a visszahívási kezdeményezések
miatt is fenyegetve érzi magát. Horváth Jenő úgy vélekedett, hogy a
parlementi munkának részben előnyére szolgál a nagyfokú
nyilvánosság, de ilyen körülmények között egyre inkább kiütköznek a
vitakultúrában tapasztalható hiányosságok. Még hosszú időnek kell
eltelni, mire kialakulhat az a helyzet, hogy a képviselők
félreteszik előre elkészített felszólalásaikat, és egymás
mondandójára reagálva mondják el véleményüket, s alakulhat ki érdemi
vita a Parlamentben.
x x x
(folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 17:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (31. rész) Az ügyrendmódosítás vitáját csaknem egyórás szünet követte, mivel az előkészítő bizottság tételesen áttekintette az ezzel
|
kapcsolatban elhangzott képviselői javaslatokat, indítványokat.
A hosszúra nyúlt tanácskozás eredményét dr. Korom Mihály, a napirendi
-----------------
pont előadója foglalta össze a délután 5 órakor folytatódó plenáris
ülésen. Elmondta, hogy a tervezettel kapcsolatban számos olyan
vélemény fogalmazódott meg, amely fontos kérdéseket érint ugyan, de
konkrétan nem vonatkozik a Házszabályok módosítására. Ez a fokozott
érdeklődés is azt jelzi, hogy a képviselők nagy fontosságot
tulajdonítanak e kérdésnek. Ilyen általános, átfogó vita egyébként
eddig csak a költségvetés tárgyalásakor volt.
Sok képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy javítani kell a
képviselői munka lényegét érintő feltételeket. Ezzel kapcsolatban az
ügyrendelőkészítő bizottság elnöke közölte, hogy konzultációt
folytatott Németh Miklóssal, a kormány elnökével. A miniszterelnök
felajánlotta segítségét, s kérte a képviselőket, hogy amennyiben úgy
tapasztalják, hátrány érné őket munkájuk során, forduljanak
bizalommal hozzá. A konkrét esetekkel kapcsolatban vizsgálatot
rendel el, s orvosolják a panaszokat.
Korom Mihály kérte az Országgyűlést, hosszabbítsák meg az
ügyrendi bizottság mandátumát, annál is inkább, mivel március 31-éig
a törvényhozó testület elé kerül a bizalmi, bizalmatlansági
indítvány kérdése, s ennek ügyrendi vonatkozásai is lesznek, ami
továbbra is igényli a bizottság munkáját.
Ezután Korom Mihály tételesen sorra vette az ügyrend tervezetére
vonatkozó képviselői javaslatokat, s ismertette a bizottság ezzel
kapcsolatos álláspontját. Filló Pálnak az állandó bizottságok
megalakulására vonatkozó javaslatát áttekintve a testület úgy
döntött: tegyék lehetővé a bizottságok számára, hogy maguk tegyenek
javaslatot elnökük, titkáruk, illetve tagjaik megválasztására.
Ugyanakkor a tisztségviselőket a plénum válassza meg. A bizottság
elvetette azt a javaslatot, hogy az állandó bizottságok választási
procedúráját egy év múlva, a tapasztalatok birtokában ismételjék
meg.
Pontosította a bizottság a visszahívással kapcsolatos
rendelkezést. Az új szövegezés szerint az Országgyűlés az általa
megválasztottakat a megválasztásukra vonatkozó szabályok szerint
bármikor visszahívhatja. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 18:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (32. rész)
|
Módosította a bizottság a képviselők mentelmi jogával
kapcsolatos szabálypontot is, hangsúlyozva, hogy az országgyűlési
képviselőt a Parlament hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy
ellene büntető eljárást indítani - a tettenérés esetét kivéve,
illetve a vizsgálatot rá kiterjeszteni - nem lehet. Éles vita
alakult ki a 15. paragrafus körül is, milyen mértékű
munkaidőkedvezény illesse meg a képviselőket. A bizottság az eredeti
javaslatban szereplő 40 munkanapos felmentés mellett foglalt állást.
Vass Józsefné azonban fenntartotta javaslatát, hogy a negyven napra
vonatkozó szakasz kerüljön ki az ügyrendből. Számos képviselő
elégtelennek tartotta azt a megfogalmazást, miszerint az
Országgyűlés elnöke pusztán tájékoztatja a képviselőket a Parlament
várható éves programjáról, s azt kérték, hogy valamilyen kötelező
érvényű megfogalmazás kerüljön a tervezetbe. A bizottság véleménye
szerint elegendő a tervezetben szereplő kötelezettség, hiszen az
Országgyűlésnek az időközben felmerülő problémákra is reagálnia
kell, emellett a képviselőknek joguk van ez ügyben is kéréssel,
javaslatokkal fordulni a Ház elnökéhez.
A bizottság elvetette Kovács Mátyás módosító indítványát,
miszerint a beszámolók vitája alapján az egyes képviselőknek is
legyen lehetőségük értékelést tartalmazó, illetőleg a feladatot
megállapító határozat indítványozására. Egyetértettek viszont Bödőné
Rózsa Edit ötletével: tegyék lehetővé, hogy a képviselők a vita
közben elhangzó felszólalásokra gyors, rövid formában, azonnal
reagálhassanak. Kovács Mátyás nem értette, miért kell a különbséget
tenni aközött, hogy kötelező elrendelni név szerinti szavazást ötven
képviselő írásbeli javaslatára, illetve az Országgyűlés bármely
képviselő felvetése nyomán, vita nélkül határozhat a név szerinti
szavazás elrendeléséről. A bizottság álláspontja szerint itt két
különböző dologról van szó, hiszen az egyik esetben kötelező
elrendelni, tehát a kisebbségi vélemény védelméről van szó, a másik
esetben pedig egyszerűen egy képviselői indítványról kell döntenie a
Háznak. Nem támogatja a bizottság a képviselőknek azt a javaslatát
sem, hogy az Alkotmányt érintő kérdésekről mindig név szerinti
szavazással döntsön az Országgyűlés. A név szerinti szavazás két
változata közül egyébként a bizottság ismételten az úgynevezett
,,A,, változat mellett foglalt állást, tehát a képviselőknek szóban
nyilatkozniuk kell, mire voksolnak.
Felmerült a szakértők meghívásának kérdése is. A bizottság úgy
foglalt állást, hogy tartsák meg az eredeti szövegtervezetet.
Ugyanakkor az Országgyűlés vezetőinek figyelmébe ajánlották,
fordítsanak fokozott figyelmet e problémák kezelésére. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 18:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (33. rész)
|
Korom Mihály válasza után hosszasnak bizonyuló szavazási
procedura kezdődött. Először arról az - eredeti formában is
alternatív javaslatként előterjesztett - kérdésről szavaztak, hogy
névszerinti szavazásnál nyíltan, kézfelemeléssel (A-változat), vagy
pedig aláírással (B-változat) történjék-e a szavazás. A képviselők
két ellenszavazattal, tartózkodás nélkül az A-változat mellett
döntöttek.
Ekkor került sor az ügyrendi bizottság kiegészítő javaslatai
fölötti szavazásra. E javaslatokat a törvényhozás ellenszavazat
nélkül, egy tartózkodás mellett elfogadta.
Rátértek az egyéni képviselői javaslatok fölötti szavazásra. Az
elnöklő Jakab Róbertné ismertette: Filló Pál és Viola Károly
fenntartja a szakértői csoportok létesítésére vonatkozó javaslatát,
Vass Józsefné pedig a parlament elnökének az éves munkaprogram
összeállításával kapcsolatos kötelezettségét javasolja
határozottabbá tenni. Filló és Viola képviselő közös indítványát
csak 53-an fogadták el, és 19-en tartózkodtak. Tehát a Parlament
elvetette a szakértői csoportok létesítésére vonatkozó indítványt.
Vass Józsefné javaslatára az első szavazatszámlálás szerint 125-en
szavaztak, 135-en ellenezték, 16-an pedig tartózkodtak. A
javaslattevő képviselőnő azonban szóvá tette, hogy a szavazás
elrendelésekor félreérthető volt Jakab Róbertnének az a kijelentése,
hogy szektoronként számolnak. Ez zavart okozott, így Vass Józsefné a
szavazás megismétlését kérte. Kiderült, hogy igaza volt: 163-an
fogadták el indítványát, 137 képviselő ellenében, a tartózkodók
száma pedig ezúttal is 16 volt. Az Országgyűlés tehát úgy döntött,
hogy az elnök előterjesztése alapján az Országgyűlés az év elején
meghatározza saját törvényhozói munkaprogramját.
Ezután Jakab Róbertné megkérdezte, van-e olyan képviselő, aki
továbbra is fenntartja valamilyen külön javaslatát. Ketten
jelentkeztek. Filló Pál két indítványához ragaszkodott. Az egyik
értelmében a névszerinti szavazás kéréséhez 50 helyett 30 képviselő
is legyen elég. A másik indítvány szerint ki kellene mondani, hogy
az országgyűlési bizottságok maguk választják tisztségviselőiket, és
ezek személyére egy év után visszatérnek. Kovács Mátyás egy
indítvány fölött kért külön szavazást: abban az ügyben, hogy
névszerinti szavazás indítványozásakor az 50 írásbeli javaslattal
legyen egyenértékű 50 nyílt, kézfelemeléses támogatás-nyilvánítás.
(folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 19:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (34. rész)
|
Az Országgyűlés Filló Pál első javaslatát 185 szavazattal - 87
támogató és 7 tartózkodó mellett - elvetette. A képviselő másik
javaslata ugyanerre a sorsra jutott, 215 elvető szavazattal, 81
támogatással, 13 tartózkodás mellett. Szintén elvetették - 193
ellenszavazattal, 111 támogató szavazattal, 6 tartózkodás mellett -
Kovács Mátyás indítványát.
Ezután kerülhetett sor az Országgyűlés ügyrendjének módosítását
és egységes szövegét tartalmazó szöveg fölötti együttes szavazásra,
figyelembe véve az ügyrendi bizottság elfogadott kiegészítő
javaslatait, valamint az egyéni módosító javaslatok fölötti előző
döntéseket. Az Országgyűlés a Házszabály hatályos szövegét,
részleteiben és egészében, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett
elfogadta.
Az ügyrendi határozathozatalt követően soron kívül szót kért
Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.), s bejelentette: a
------------
röviddel az előtt elfogadott ügyrend alapján több képviselőtársával
együtt megalakították az országgyűlés agrárszektorát. Ennek tagjai:
Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.), Bóna János (Győr-Sopron m., 10.
vk.), Káldi Endre (Győr-Sopron m., 9. vk.), Horn Péter (Somogy m. 1.
vk.), Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), Lakos László (Pest m. 9.
vk.), Márton János (országos lista), Fodor Sándor (Fejér m., 5.
vk.), Mátyus Gábor (Bács-Kiskun m., 14. vk.), Pásztohy András
(Somogy m., 4. vk.), Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), Schmidt
Ernő (Vas m., 10. vk.), Técsy László és Varga János (Tolna m., 6.
vk.).
Felhívással fordultak az agrárterületen, az élelmiszeriparban,
az agrároktatásban, -kutatásban és a rokon szakmákban dolgozó
országgyűlési képviselőkhöz: csatlakozzanak az új munkacsoporthoz.
Céljuk a kibontakozás programjából az ágazatra jutó feladatok
megvalósítása, a parasztság, a falu sorsának jobbátétele.
(folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (35. rész)
|
Ezt követően az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy Bánffy
György kíván - napirenden kívűl - a Magyarországra menekülők ügyében
javaslatot előterjesz teni, amellyel egyébként az Országgyűlés
külügyi bizottsága előző napi ülésén egyetértett.
Bánffy György (Budapest, 4. vk.) színművész, a József Attila
-------------
Szinház tagja rámutatott: mindaz, ami a magyar-román határon történik,
ami az ide települtek helyzetét érinti, joggal foglalkoztatja az
állampolgárokat és a határainkon kívül élő magyarságot is. Utalt
arra, hogy az Országgyűlés decemberben állást foglalt a nemzeti
kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról. Ezt követően több
szervezet és magánszemély számos képviselőhöz követelést juttatott
el. E követeléseket magáénak érezve javasolta: az Országgyűlés
hozzon határozatot, hogy bírói eljárás nélkül egyetlen menekült se
legyen az ország területéről kitoloncolható. Ennek ellenőrzésére a
külügyi bizottság esetleg albizottságot hozzon létre. Az
Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy a következő ülésszakon adjon
részletes tájékoztatást a menekültekkel kapcsolatos intézkedéseiről:
a családegyesítés eddigi eredményeiről; a menekülttáborok
felállításáról; a genfi konvencióhoz való csatlakozás lehetőségéről;
az ENSZ menekültügyi segítőkészségének igénybevételéről. Az ezekkel
kapcsolatos tájékoztatás hozzásegítheti majd a hazai és a nemzetközi
közvéleményt a helyzet reális megítéléséhez.
Az országgyűlés külügyi bizottságának megbízásából, és az
egyházak menekülteket segítő szolgálatának tapasztalatai alapján dr.
Tóth Károly (országos lista) református püspök, a Magyarországi
-----------
Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke foglalt állást a
javaslattal kapcsolatban. Az indítvány hátterét megvilágítva
elmondta: arról van szó egyrészt, hogy a Romániából hazánkba érkező
menekültek befogadásának vagy be nem fogadásának a kérdései
tisztázatlanok. Nem egyértelmű, hogy ki milyen szempontok szerint
jogosult dönteni a befogadásról vagy a visszautasításról. Nem
halasztható tovább a befogadottak jogi helyzetének rendezése sem -
mutatott rá. Utalt arra, hogy a külügyi bizottság Bánffy György
indítványának kedd esti vitáján egyetértés volt egy menekülttábor
vagy táborok létesítésének kérdésében. Sürgős feladatnak tartották a
genfi Menekültügyi Egyezményhez való csatlakozást. Ez utóbbi azonban
az ügy bonyolultságára való tekintettel hosszabb időt vesz igénybe.
Szó esett az ülésen a családegyesítések ügyéről is, amellyel
kapcsolatban a bizottság őszinte tájékoztatást remél a
lehetőségekről és az eddigi erőfeszítésekről.(folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 19:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (36. rész)
|
Annak a véleményének is hangot adott, hogy a magyar-román kettős
állampolgárságról szóló egyezmény felmondása segítené a
Magyarországra menekültek jogi helyzetének rendezését. Ezzel
kapcsolatosan elmondotta, hogy a Magyarországi Református Egyház
ilyen irányú előterjesztésére az igazságügyminisztertől olyan
tájékoztatást kaptak, miszerint megerősödőben van az egyezmény
megszüntetésének szándéka. Felmerült a külügyi bizottság ülésén az a
gondolat is, hogy a kormány forduljon az Egyesült Nemzetek
Szervezetéhez a romániai nemzeti kisebbségek és a menekültek
ügyében.
A továbbiakban az egyházaknak a menekültek körében kifejtett
igen széles körű tevékenységéről adott számot. A kormány
erőfeszítéseit elismerve a bürokratikus akadályokra, a lakás- és
hitelügyek elhúzódására hívta fel a figyelmet. Az egyházak nézete
szerint kormánybiztos kinevezése lenne kívánatos - a tárcaközi
bizottság ténykedése mellett - az ügyek gyorsabb intézése érdekében.
További problémaként vetette fel a nem magyar anyanyelvű menekültek
továbbutaztatásának gondját. Segítséget kért a külföldről az
egyházhoz érkező ruhaküldemények vámolási eljárásának
megkönnyítéséhez. Végezetül a tömegtájékoztatási eszközök
felelősségét hangsúlyozta, mindenekelőtt abban, hogy ellenőrizetlen
híreket ne közöljenek, mert a valótlan információk rontják
hitelünket, akadályozzák e kényes kérdésnek a hatékony kezelését. A
külügyi bizottság nevében támogatta Bánffy György képviselő
indítványát.
Az elhangzottakat Albert Béláné (Hajdu-Bihar m., 8. vk.) még
-------------
azzal egészítette ki: Hajdú-Bihar megyében is számos romániai
áttelepült kíván bérlakáshoz jutni, illetve lakást vásárolni. Ezért
szükségesnek tartotta annak tisztázását, hogy külföldi állampolgár
kaphat-e bérlakást, illetve vásárolhat-e lakást Magyarországon, mert
tudomása szerint az érvényes jogszabályok erre nem adnak
lehetőséget. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (37. rész)
|
Ezt követően Horváth István belügyminiszter kért szót, aki
--------------
teljes együttérzéséről és megértéséről biztosította az Országgyűlést
a Bánffy György és a Tóth Károly képviselők által beterjesztett
javaslatokkal kapcsolatban. De - mint mondotta - mindezek
készületlenül érintették az üggyel foglalkozó szerveket. Rámutatott:
az eddig hozott intézkedések nem voltak mindenben hibamentesek, s
így mindenképpen szükséges és helyes, hogy - az indítványoknak
megfelelően - a kormány az Országgyűlés soron következő ülésén
számot adjon a szóba került kérdésekről. Így az áttelepülni kívánók
letelepedési kérelme engedélyezésével kapcsolatos elbírálás
módjáról, a családegyesítésekről, a menekülttáborok létesítéséről, a
Nemzetközi Menekültügyi Egyezményhez való csatlakozásról, a
kormánybiztos kijelöléséről, illetve a továbbutazások intézéséről.
Kérte - tekintettel arra, hogy a kormány pillanatnyilag is
foglalkozik valamennyi kérdéssel -, az Országgyűlés most ne hozzon
határozatot, hadd legyen ideje a kormánynak a körülmények
megvizsgálására. Erre azért is szükség lenne, mert több kérdés,
illetőleg a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok nemcsak magyar-román
ügyeket, hanem több más országot is érintenek. Kívánatos tehát
alaposan áttekinteni, hogy a hozandó határozatok mennyiben vannak
összhangban azokkal a nemzetközi kötelezettségekkel, amelyeket
korábban vállalt Magyarország. Javasolta végül: az Országgyűlés a
beterjesztett indítványok szellemében szólítsa fel a kormányt, hogy
a következő ülésszakon tegyen jelentést, és fogalmazza meg
javaslatait a menekültekkel kapcsolatban. Az Országgyűlés csak ezt
követően hozzon határozatot.
Jakab Róbertné a külügyi bizottság javaslatát, az elhangzott
kiegészítő javaslatokkal együtt, beleértve a belügyminiszter
indítványát is, együttesen tette fel szavazásra. Az Országgyűlés -
két ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett - elfogadta a
javaslatot. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 20:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (38. rész)
|
Ezután Kovács András (Heves m., 10. vk.), kért szót.
-------------
Azt javasolta, hogy az elfogadott ügyrend alapján halasszák el az
Országgyűlés egyes bizottságai tisztségviselőivel és tagjaival
kapcsolatos személyi változások tárgyalását. Erre a következő ülésen
térjenek vissza, s addig az érintett bizottságok is kifejthessék
álláspontjukat. A napirend szerint az Országgyűlés hat bizottságában
került volna sor személyi változásra.
Kovács András javaslatát az Országgyűlés 5 ellenszavazattal, 6
tartózkodás mellett elfogadta.
Ezután Benjámin Judit (Budapest 21.vk.), a Fővárosi Szabó Ervin
--------------
Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának vezetője kért szót, s
bejelentette hogy a pártonkívüli képviselőcsoport alakuló ülését
január 24-én tartják meg. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (39. rész)
|
Ezt követően - tíz percnyi szünet után - a napirendnek megfelelően
az interpellációk következtek. (Tekintettel az idő előrehaladott
voltára több képviselő interpellációját és kérédést a következő
ülésszakra halasztotta.)
Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) Újpest-Káposztásmegyer
-------------
tömegközlekedése tárgyában a közlekedési, hírközlési és építésügyi
miniszterhez interpellált. Megkérdezte: az észak-déli metró eredeti
terv szerinti megépítésének ma milyen realitása van, számíthatnak-e
arra az érintett lakosok, hogy a metró építése nem fejeződik be
véglegesen az Árpád út - Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében.
Tudakozódott arról is, hogy a végleges megoldás megszületéséig
hogyan kívánják Káposztásmegyer tömegközlekedési feszültségeit
enyhíteni.
Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter
válaszában hangsúlyozta: február 1-jétől meghosszabbítják és négy-öt
járművel megerősítik a térség tömegközlekedésében fontos szerepet
játszó autóbusz-vonalat, addig is, amíg a metró-közlekedés 1990-ben
megindul. A módosított tömegközlekedési hálózatot a bevezetés után
az érintett lakosság képviselőinek a bevonásával értékelik, s ennek
megfelelően döntenek a végleges megoldásról. Jelentős javulás
következik be Újpest és Káposztásmegyer közlekedésében az észak-déli
metró következő szakaszának átadásakor. Az idei beruházási
lehetőségek - amennyiben jelentős forráscsökkentés nem történik -
módot adnak az 1990-es átadásra. A budapesti metró ezt követő
továbbépítéséről a tárca ez év első felében kíván előterjesztést
benyújtani a Minisztertanácshoz. Ennek az alapkérdése az lesz, hogy
az észak-déli metró továbbépítése folytatódjék-e Káposztásmegyer
irányában Újpest városközpontjától a Szilaspatakig, vagy pedig egy
új, nevezetesen a Dél-Buda - Rákospalota metróvonal építését kell
elkezdeni. Ennek eldöntésekor az egyik fontos szempont lesz az
is, hogy megrendezik-e a Bécs-Budapest világkiállítást a magyar
fővárosban 1995-ben.
A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az
Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 20:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (40. rész)
|
Ezután Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszolt Antal Imre
---------- ----------
(Pest m., 19. vk.) képviselőnek még a novemberi ülésszakon elmondott
interpellációjára a szeszes italok reggel 9 óra előtti árusításával
kapcsolatos tilalom megszüntetése tárgyában. A miniszter
hangsúlyozta: a kereskedelmi tárca a korlátozás feloldásával
egyetért, mivel - vizsgálataik szerint - a korlátozás bevezetése nem
eredményezte az italfogyasztás csökkenését. A tilalom feloldásának
feltétele azonban, hogy ezt a tervét a Kereskedelmi Minisztérium
egyeztesse az Országos Egészségvédelmi Tanáccsal, valamint a
Szociális és Egészségügyi Minisztériummal. A Tanács februárban tűzi
ülésének napirendjére a kérdést, csak azt követően várható
állásfoglalás a Szociális és Egészségügyi Minisztériumtól. Időközben
foglalkozni kíván az üggyel a Parlament kereskedelmi bizottsága is.
Így a miniszter a végleges döntésről csak az említett szervezetek
állásfoglalása után tájékoztathatja a képviselőt.
Vida Miklós javasolta, hogy Beck Tamás válaszát a
következőképpen értelmezzék: a kereskedelmi miniszter
választervezetét az érintett szervezetekkel egyetértésben
kidolgozza, majd az Országgyűlés kereskedelmi, valamint egészségügyi
és szociális bizottságai elé terjeszti megvitatásra. Ezután
tájékoztatja a miniszter a döntésről az interpellálót és az
Országgyűlés elnökét.
Az Országgyűlés a miniszter válaszát Vida Miklós kiegészítésével
6 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (41. rész) Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.) az adókivetés és végrehajtás, ------------
|
valamint a vámkezelés tárgyában terjesztette be interpellációját az
igazságügyminiszterhez, illetve a pénzügyminiszterhez. Több olyan
esetet említett, amikor véleménye szerint egyes pénzügyi szervek
hivatali jogkörükben eljárva, elítélendő gyakorlatot alkalmaztak. Így
például megemlítette azt az esetet, amikor egy alig 300 forintos
tartozás miatt a végrehajtók felnyitottak egy lakást, és ott egy
24 ezer forintos színes televíziót foglaltak le. Egy másik
alkalommal az adóhivatal tévedésből 24 ezer forint adó megfizetésére
kötelezett egy állampolgárt. A vétlen károsultnak többszáz forintos
okmánybélyeg árán, több hivatalt megjárva kellett a tévedés
korrigálását kérnie. Utalt arra is, hogy a lakosság körében
felháborodást keltett a külföldi csomagok kulturálatlan vámkezelése.
Mindezek alapján a képviselő levonta a tanulságot: a bürokrácia, a
hivatali packázás nagyon kedvezőtlenül hat a lakosság közérzetére.
Kérte a pénzügyi kormányzatot, hogy ilyen esetekben az
állampolgároknak okozott kárt térítsék meg, egyben feltette a
kérdést: mit lehetne tenni azért, hogy hasonló problémák ne
történjenek.
A végrehajtás visszásságait taglaló kérdésre válaszolva Kulcsár
Kálmán igazságügyminiszter utalt arra, hogy a korábbi rendelkezések
elsősorban az adós érdekeit védték; a hitelezők hallatlanul nehezen
juthattak pénzükhöz. A jelenleg is érvényben lévő törvényerejű
rendelet ezt az adósvédelmi rendszert bizonyos fokig kiegészítette a
hitelező védelmével. Az igazságügyminiszterhez egyébként számos
olyan levél érkezik, amelyben az állampolgárok éppen azt
panaszolják, hogy nem tudnak jogos követelésükhöz hozzájutni, még
akkor sem, ha bíróságok ítélik meg azt. Az adott esetben is az
történt - mutatott rá -, hogy a végrehajtás több hónapos
erőfeszítéssel sem tudta az egyébként valóban nem nagy összegű
tartozást behajtani. Így került sor a végrehajtásra. Az eljárás
jogszabályszerű volt, viszont jogszerűségét némileg csorbította,
hogy a végrehajtó ,,túlbiztosította,, a behajtásra szánt összeget. A
problémát általánosítva Kulcsár Kálmán úgy foglalt állást, hogy az
adóvégrehajtással kapcsolatos procedúrát - mivel az állampolgárok
alkotmányos jogait érinti - törvényben lenne célszerű szabályozni.
(folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 20:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (42. rész)
|
A kérdésben felvetett további két problémára Villányi Miklós
pénzügyminiszter válaszolt. Elmondta, hogy az említett téves
adókivetésre hibás tanácsi adatszolgáltatás miatt került sor. A
bemutatott igazolások alapján a tartozást törölték. A rendelkezésre
álló iratok szerint az adózó illetéket nem fizetett. Egyébként a
jogorvoslati eljárásban kifizetett illetéket - ha az ügy a
fellebbezésnek megfelelően zárul - a hatóság visszatéríti. Villányi
Miklós kiemelte azt is, hogy az említett ügyhöz hasonló eset a
jövőben amúgy sem fordulhat elő, hiszen a személyi jövedelemadó
bevezetésével az adó megállapítása az adózó bevallásán alapul. Ha
ennek helyességével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a
bizonyítás az adóhivatalra hárul.
A külföldi postaküldemények vámkezelésével kapcsolatban a
pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezt az eljárást nemzetközi
egyezmények szabályozzák. Ezeknek megfelelően a postai küldeményeket
az illetékes postahivatalok kezelik, s ha szükséges, bemutatják
azokat vámvizsgálatra. A vizsgálatot egyébként bizottság végzi,
amelyben a vámtisztviselőn kívül a posta két dolgozója is részt
vesz. A küldeményt ilyenkor felbontják, vámvizsgálatra bemutatják, s
ha rendellenességet nem találtak, a küldeményt rendeltetési helyére
eljuttatják. A korszerűbb, kulturáltabb vámkezelést mindenekelőtt az
automatizálás tenné lehetővé. Emellett várhatóan még az idén
Parlament elé kerülő postatörvény módosítása is javít majd a
helyzeten.
Az Országgyűlés az interpellációra adott mminiszteri válaszokat
5 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogaadta. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 20:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (43. rész)
|
Winkler László (Győr-Sopron m., 8. vk.), a hegyeshalmi közúti
--------------
átkelőn kialakult forgalmi helyzet tárgyában interpellált a
pénzügyminiszterhez. A tárca vezetőjéhez írásban eljuttatott
interpellációjához - képviselőtársai tájékoztatásául - mindössze
annyit kívánt hozzáfűzni, hogy nem a világútlevél, illetve az
utazási könnyítések korlátozását, vagy újraszabályozását
szorgalmazza, hanem a hegyeshalmi körülmények, a vámszabályok
élethez igazítását javasolja.
Villányi Miklós miniszter elöljáróban utalt arra, hogy a
világútlevél bevezetését követően mintegy négyszeresére nőtt a
nyugati határátkelőhelyeken a magyar kiutazók száma. Csúcsidőben
rendkívüli a zsúfoltság. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a
devizaérték-nyilatkozat bevezetése és a vámkezelés rendje a határon
az állampolgárok számára a korábbi helyzethez viszonyítva kedvezőbb,
és a határvámkezelést érdemben nem nehezíti. Villányi Miklós
pénzügyminiszter részletesen idézte az ezzel kapcsolatos eljárási
szabályokat, kiemelve: követendő út a közúti határátkelőhelyeken -
ahol erre a technikai lehetőségek adottak - a vámeljárás további
egyszerűsítése a vámjogszabályokkal összehangoltan. Erről szólva
elmondta: ha az utas a vámmentességi értékhatáron belül hoz magával
vámkezelés alá nem eső cikkeket, akkor nincs vámeljárás.
A régi közúti hegyeshalmi határátkelőhely ismételt megnyitásáról
szólva elmondta: jelenleg is ezen a határátkelőhelyen történik a
belépő kamionok és a magyar utasokat szállító autóbuszok
vámkezelése. A tervek arra vonatkoznak, hogy a vámkezelést kérő,
személygépkocsival utazó magyar állampolgárok is itt utazhassanak
át. Ezért osztrák területen felépült egy további útsáv, ezáltal
létrejött a lehetőség a vámkezelést igénylő és a vámkezelést nem
igénylő személygépkocsi-forgalom elválasztására. A közeljövőben
befejeződik a hegyeshalmi régi közúti határátkelőhelyen azoknak a
feltételeknek a létrehozása, amelyek szükségesek a vámeljárást kérő
utasok fogadására. Ez az intézkedés kedvezőbb helyzetet teremtene, s
az új közúti határátkelőhely egészében zöld folyosóvá válhatna, ami
a forgalom gyorsítását eredményezné. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 20:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (44. rész)
|
Az interpelláló javaslatával megegyezően a miniszter indokoltnak
tartotta újravizsgálni a statisztikai lap szükségességét. Erre a
közeljövőben valamennyi érdekelt fél bevonásával sor kerül, s a
döntésről a Belügyminisztérium tájékoztatást ad az interpelláló
képviselőnek s az Országgyűlésnek.
Az interpelláló képviselő s az Országgyűlés - 122 elutasító, 54
elfogadó szavazattal és 73 tartózkodás mellett - nem fogadta el a
pénzügyminiszter válaszát. Az elnöklő Vida Miklós ezért az ügy
további vizsgálatát a kereskedelmi bizottságnak adta ki, azzal a
megjegyzéssel, hogy más, érdekelt bizottságokat is vonjanak be a
munkába. A bizottság jelentését a következő ülésszakon nyújtja be az
Országgyűlésnek.
Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.), az élelmiszergazdaság
-------------
támogatáscsökkentése tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez.
Nehezményezte: a rubel-elszámolású exporthoz kapcsolódó
költségvetési árkiegyenlítés kulcsa azt követően változott, hogy már
megkötötték az érintett vállalatok külföldi partnereikkel a
szerződéseket, s megegyeztek a jövő évi eladási árakban. Több
indítványt is tett a képviselő az amúgy is nehéz helyzetben lévő,
eladásra szánt csirke-termelés helyzetének javítására.
Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszában úgy ítélte meg, hogy
a szóban kifejtett interpelláció lényegesen különbözik attól,
amelyet a képviselő írásban terjesztett elő. Erre tekintettel -
hivatkozva az Országgyűlés ügyrendjének ide vonatkozó paragrafusára
- kérte, hogy a választ írásban, 30 napon belül kaphassa meg a
képviselő.
Vida Miklós elnök indokoltnak és az ügyrendnek megfelelőnek
tartotta ezt, majd szavazásra tette fel, vajon az Országgyűlés
tudomásul veszi-e a pénzügyminiszter kérését? A képviselők 7
tartózkodással egyetértésüket fejezték ki. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 20:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (45. rész)
|
Ezután kérdések következtek:
Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) a lakosság devizáért
-------------
történő vásárlásai tárgyában intézett kérdést a kereskedelmi
miniszterhez. A képviselő elmondotta: a jelenlegi körülmények miatt
a lakosság arra kényszerül, hogy fontos, tartós használati cikkeket
ne Magyarországon, hanem külföldről, devizáért szerezzen be. A
Magyarországon devizáért árusító üzlethálózat ugyanis nem készült
fel a hazai vásárlók fogadására. A forgalom felfutását akadályozza
az is, hogy ezekben a boltokban a magyar állampolgárok engedély
nélkül csak 4000 forint értékű külföldi valutáért vásárolhatnak
termékeket. Ennek következménye például az, hogy Ausztriában a
lakosság mintegy 5 milliárd értékű schillingért vásárolt a múlt
esztendőben tartós fogyasztási cikkeket. Ha ennek a pénznek csak a
felét itthon költötték volna el, 2 százalékos kereskedelmi árrés
mellett is 7 millió dollár értékű nyereség képződhetett volna a
dollárért árusító boltokban.
Beck Tamás kereskedelmi miniszter elmondotta, hogy a devizával
kapcsolatos szabályozás a Pénzügyminisztérium, illetve a Magyar
Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik. A minisztérium elsősorban annyit
tehet, hogy gondoskodik a belföldi - forintért vásárolható termékek
- kínálatának számottevő javításáról, s így járul hozzá a bevásárló
turizmus csökkentéséhez. Emellett bővítik a devizáért árusító
üzletek választékát is. Jelenleg 350 ilyen bolt működik
Magyarországon, s mintegy 30 százalékos - igen magas - árréssel
dolgoznak. A tárca olyan feltételeket kíván teremteni, hogy ezek a
boltok csökkentsék az áraikat. A közeljövőben két, valutáért árusító
nagyáruház megnyitását is tervezik. A Skála-Sztráda Tatabánya
közelében - a Huma céggel - vegyesvállalatot alapítva már idén
tavasszal megkezdi árúsítását konvertibilis valutáért. A másik
ilyen áruházat valószínűleg Szegeden nyitják meg. Megvizsgálták a
mélyhűtő berendezések hazai gyártásának lehetőségét is, mivel a
lakosság elsősorban ezeket a cikkeket vásárolja Ausztriában. A
jászberényi Lehel Művek képviselőitől azonban azt a tájékoztatást
kapták, hogy a magas kamatok miatt egyelőre nincs lehetőség a
mélyhűtő szekrények és ládák gyártókapacitásának fejlesztésére.
(folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 20:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (46. rész)
|
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a feddhetetlenség
-------------
követelménye tárgyában az igazságügyminiszterhez intézett kérdést:
mit tartalmaz a feddhetetlenség fogalma, s szükség van-e ennek - a
szerinte túlhaladott - politikai kategóriának a fenntartására.
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszában hangsúlyozta: a
feddhetetlenség bizonytalan, túlhaladott intézmény, különösebb
jelentősége nincsen, ezért már politikai döntés született arra ,
hogy ezt a kategóriát meg kell szüntetni. Olyan gyakorlatot kell
kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy nagyon szűk körben bizonyos,
az állampolgárok politikai megbízhatóságával kapcsolatos
információkhoz hozzá lehessen jutni. Ez a világon mindenhol bevett
gyakorlat - mondotta -, s nem sérti az állampolgárok jogait
általában. Jelenleg azonban nincs még hatályon kívül helyezve a
feddhetetlenségről rendelkező jogszabály, mert eldöntésre vár, hogy
milyen körben maradjon fenn az információkérés lehetősége, és az
ezzel kapcsolatos eljárásokat milyen jogszabály tartalmazza. A
szakemberek körében az a vélemény alakult ki, hogy egy, az
állampolgárok által ellenőrizhető jogszabály megalkotása szükséges.
Ennek kialakítására megkezdődött a tárcák közötti egyeztető munka.
Villányi Miklós pénzügyminiszter - saját kezdeményezésére -
újabb, az előzőt kiegészítő, választ adott az októberi ülésszakon
Király Zoltán képviselő részéről elhangzott kérdésre a
Pénzügyminisztérium Lóránt utcai lakásépítése tárgyában. Villányi
Miklós elmondta: a fegyelmi vizsgálat megállapításai szerint
jogtalanul fizettek ki lakásépítési és ehhez kapcsolódó támogatási
összegeket a minisztérium dolgozóinak. A kedvezményezettek
jóhiszeműek voltak, a jogtalan eljárás azonban súlyos károkat
okozott a minisztériumnak. Számos fegyelmi felelősségrevonásra -
köztük elbocsátásokra - került sor. Az adatokat átadták a Legfőbb
Ügyészségnek, amely büntetőjogi vizsgálatot folytat. Villányi Miklós
a minisztérium vezetése nevében elhatárolta magát a Lóránt utcai
lakásépítésekkel kapcsolatos visszaélések elkövetőitől, ugyanakkor
leszögezte: kiáll a jóhiszemű, vétlen kedvezményezettek mellett.
(folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 20:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (47. rész)
|
Sebe Istvánné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 24. vk.) a MINO Cipőgyár
-------------
tiszakeszi gyáregységének sorsával kapcsolatban intézett kérdést
Berecz Frigyes ipari miniszterhez. Drámai szavakkal ecsetelte, hogy
a MINO Cipőgyár fővárosi törzsgyárának Kft-vé történő alakulása
milyen kedvezőtlen hatással van a vidéki - tiszakeszi és szegedi -
gyáregységekre, illetve a dolgozókra. Méltánytalannak tartotta, hogy
a felszámolásra ítélt vállalat adósságterheiből aránytalanul nagy
mértékben részesednek a vidéki gyáregységek. Elmondta azt is, hogy e
gyáregységek megszüntetése jelentős foglalkoztatási gondokat okoz a
térségben. Ezzel kapcsolatban megkérdezte az ipari miniszter
álláspontját.
Berecz Frigyes elmondotta: mivel a vállalat fizetésképtelenné
vált, így kikerült a minisztérium hatásköréből. A hitelezők döntenek
arról, hogy életben tartják-e az érintett egységeket, vagy sem. A
tiszakeszi gyáregység sorsával kapcsolatban elmondotta: a gyáregység
80 millió forint értékű vagyonával arányos hitelt kap az érintett
kereskedelmi banktól a működési feltételek biztosításához, s ezt a
kölcsönt egy évi türelmi idő után 8 év alatt kell visszafizetni. A
minisztérium véleménye szerint így lehetővé válik az önállóvá vált
tiszakeszi vállalat számára gazdálkodásának rendbetétele, s a
jövedelmezőség helyreállítása.
Ezt követően az elnöklő Vida Miklós bezárta az ülésszakot.
x x x
(folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 20:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (48. rész)
|
x x x
Korom Mihály sajtótájékoztatója
Korom Mihály, az ügyrend kidolgozására létrehozott ad hoc
bizottság vezetője és egyik tisztségviselője, Bogdán Tibor
sajtótájékoztatón ismertette, hogy milyen tartalmi változásokat
hozhat a módosított ügyrend.
Korom Mihály jelentős előrelépésnek ítélte az ügyrend
korszerűsített változatának elfogadását. Példaként kiemelte, hogy
ezentúl az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztására a
Parlament létrehoz egy jelölő bizottságot, amely új intézmény, a
magyar parlamentarizmus történetében még nem volt ilyen. A jelölő
bizottság javaslatokat kap majd az MSZMP Központi Bizottságától és a
Hazafias Népfront Országos Tanácsától, és konzultál a képviselőkkel.
A kettős jelölés lehetősége is fennáll, de az ügyrendben ezt külön
nem szabályozták - mondotta.
Politikailag rendkívül fontosnak nevezte, hogy a kommunista
frakció mellett létesülhetnek más csoportosulások is a Parlamenten
belül, mint amilyen éppen a sajtótájékoztató előtt nem sokkal
bejelentett agrár-frakció, illetve a nem kommunista képviselők
csoportja. Kiemelte, hogy van ugyan olyan képviselő is, aki ezt a
,,kapunyitást,, zsákutcának tekinti, de az ad hoc bizottság
vezetőjének álláspontja: ha ezek a csoportok felelősen dolgoznak,
feltétlenül előreviszik az Országgyűlés egész tevékenységét.
Az újságírók kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy
elképzelhetőnek tartja az elmúlt években elrendelt zárt ülések
jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozatalát. Bogdán Tibor arra a
kérdésre, hogy mi történjen ügyrendi hibák esetén, elmondotta:
kisebb jelentőségű kérdésekben elkerülhetetlen, hogy ilyen
történjen. Viszont elképzelhetetlen, hogy egy döntés valójában ne
szülessen meg, de határozatként mégis kimondják.
Megvizsgálják és kialakítják annak lehetőségét is, hogy a
bizottságok üléseinek jegyzőkönyveit az érdeklődők, s így a nem
bizottsági tag képviselők számára is hozzáférhetővé tegyék.
Végezetül Korom Mihály kiemelte, hogy a sajtónak sokat köszönhet
az ügyrend átalakításával foglalkozó bizottság s a Parlament is.
Az, hogy a Házszabályok témaköre nem maradt a Parlament falai
között, s hogy a közvélemény is betekinthetett ebbe a folyamatba, a
parlamenti munka korszerűsödését szolgálta - állapította meg.
x x x
(folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 21:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (49. rész)
|
Az Országgyűlés szerdai munkanapjának eseményei dióhéjban:
A korszerű magyar jogállamiság két nagy horderejű törvényének az
egyesülési jogról, illetve a gyülekezési jogról szóló paragrafusok
tervezetének
tárgyalásával, s az erről beterjesztett javaslatok feletti
szavazással folytatódott szerdán délelőtt az Országgyűlés ülésszaka.
Elsőként Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter foglalta össze a
vitában elhangzottakat, s válaszolt az expozéjával kapcsolatos
észrevételekre.
A határozathozatal előtt Géczi István kért szót.
Az egyesülési jogról szóló törvény kapcsán előbb paragrafusok
szerint szavaztak az egyes módosító javaslatokról. Az egész javaslat
feletti szavazásban az elfogadott módosítások és részelemek
figyelembevételével az egyesülési jogról szóló törvényt 6
ellenszavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta, s döntött arról,
hogy a külön párttörvényt legkésőbb augusztus 1-jéig kell az
Országgyűlés elé terjeszteni.
Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a
Parlament. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentéséről,
majd a tíz képviselő által beterjesztett javaslatra szavaztak a
képviselők külön-külön. A módosításokkal együtt a törvényjavaslatot
a gyülekezési jogról 2 ellenszavazattal és 16 tartózkodás mellett
fogadták el.
Az új Házszabályokat előkészítő bizottság elnöke, dr. Korom
Mihály tartotta meg expozéját az Országgyűlés ügyrendjének
módosításáról.
A vitában felszólalt
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.);
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.);
Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.);
Viola Károly (Pest m., 14. vk.);
Biacs Péter (Budapest, 30. vk.);
Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.);
Réger Antal (országos lista);
Kovács László (Pest m., 20. vk.);
Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.);
Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.);
Filló Pál (Budapest, 18. vk.);
Kovács András (Heves m., 10. vk.);
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.)
(folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 21:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (50. rész)
|
Az ügyrendmódosítás vitáját több mint egyórás szünet követte,
mely időszakban az előkészítő bizottság tételesen áttekintette az
elhangzott képviselői indítványokat.
Dr. Korom Mihály, a napirendi pont előadója válaszolt a vitában
elhangzottakra. Az egyéni javaslatok fölött külön-külön szavaztak a
képviselők, majd az Országgyűlés elfogadta az ügyrend módosításáról
és egységes szövegéről szóló tervezetet három ellenszavazattal és öt
tartózkodás mellett, s egyben elrendelte annak közzétételét a Magyar
Közlönyben.
Soron kívül kért szót Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19.
vk.), aki bejelentette, hogy tizennégy képviselőtársával együtt
megalakították az Országgyűlés agrárszektorát, s egyben ismertette
felhívásukat.
Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a Romániából Magyarországra
települők érdekében terjesztett elő javaslatot. Ezzel kapcsolatban
Tóth Károly (országos lista) válaszolt az Országgyűlés külügyi
bizottságának megbízásából. Az elhangzottakhoz Alberth Béláné
(Hajdú-Bihar m., 8. vk.) szólt hozzá.
Horváth István belügyminiszter indítványozta, hogy a kormány
tegyen jelentést a következő ülésszakon e témáról. Az Országgyűlés 2
ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el ezt a javaslatot.
Kovács András (Heves m., 10. vk.) azon javaslatát, hogy
halasszák el erről az ülésszakról az Országgyűlés hat bizottságában
a személyi változások megtárgyalását, a képviselők 5
ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadták.
Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) bejelentette, hogy párton
kívüli képviselőcsoport alakul január 24-én.
Interpellációját és kérdését több képviselő a következő
ülésszakra halasztotta.
Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) Újpest-Káposztásmegyer
közlekedése tárgyában megtett interpellációjára Derzsi András
közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter válaszolt, amit a
képviselők egyhangúlag elfogadtak.
Beck Tamás kereskedelmi miniszter Antal Imre (Pest m., 19. vk.)
képviselőnek a novemberi ülésszakon felvetett interpellációjára
válaszolt, s azt 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta
az Országgyűlés.
Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.) az adókivetés és végrehajtás
s a vámkezelés tárgyában interpellált. Az igazságügyminiszter és a
pénzügyminiszter válaszait 5 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett
fogadták el. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 21:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (51. rész)
|
Winkler László (Győr-Sopron m., 8. vk.) interpellációjára a
hegyeshalmi közúti átkelőn kialakult forgalmi helyzetről Villányi
Miklós pénzügyminiszter válaszolt, de ezt az Országgyűlés 122
elutasító, 54 elfogadó szavazattal és 73 tartózkodás mellett nem
fogadott el, s az ügy további vizsgálatát a kereskedelmi
bizottságnak adták ki.
Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.) az élelmiszergazdaság
támogatás-csökkentése tárgyában elmondott interpellációjára a
pénzügyminiszter válaszát 30 napon belül írásban adja meg.
Kérdések következtek:
Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) a lakosság devizáért
történő vásárlásai tárgyában intézett kérdést Beck Tamás
kereskedelmi miniszterhez.
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) a feddhetetlenség
követelménye tárgyában intézett kérdést Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszterhez.
Villányi Miklós pénzügyminiszter a minisztérium Lóránt utcai
lakásépítése tárgyában Király Zoltán képviselőnek az októberi
ülésszakon elhangzott kérdésére tette meg válaszát.
Sebe Istvánné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 24. vk.) a MINO Cipőgyár
tiszakeszi gyáregysége további sorsáról kérdezte Berecz Frigyes
ipari minisztert.
Az interpellációkra és kérdésekre adott válaszokkal szerdán
végetért az Országgyűlés ,,kétfordulós,, decemberi-januári
ülésszaka, amelyen felváltva Stadinger István, Horváth Lajos, Jakab
Róbertné és Vida Miklós elnökölt.
Az ülésről tudósítottak: Baumann László, Bisztricsány Julianna,
Frank Róbert, Garajszki István, Kárpáti János, Nagy Attila, Szilágyi
Gábor és Pichler Ferenc.
A tudósításokat szerkesztették: Fehér Péter és Kárpáti Miklós.
(MTI)
1989. január 11., szerda 21:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|