Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés (6. rész)
Bölcsey György (Budapest 63. vk.), a jogi, igazgatási és -------------- igazságügyi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést Kulcsár Kálmán expozéjához. A bizottság az Országgyűlés napirendjén szereplő törvénytervezetekről részletekbe menő viták után alakította ki álláspontját, s egységes véleményként fogalmazódott meg, hogy e jogszabálygyűjtemények a jogállamiság felé vezető út fontos állomásait jelzik. A vitákban ismételten kiemelték az új Alkotmány mielőbbi kimunkálásának szükségességét. Többen kérték, hogy az új alaptörvény elkészülésével egy időben szülessék meg az alkotmánybíróságról szóló törvény is. Számos képviselő foglalkozott a bírói függetlenség elvének kérdésével, támogatva azt az indítványt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez a jövőben ne lehessen interpellációt benyújtani. A konkrét ügyekben a törvénynek alárendelt bíróságok hivatottak dönteni, azokkal nem az Országgyűlésnek kell foglalkoznia - szögezte le Bölcsey György. Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) képviselő írásban tett javaslatot a bizottságnak a miniszterek és államtitkárok felelősségének az Alkotmányban is rögzített meghatározására. A javaslatot azonban a bizottság egyelőre nem támogatja, e kérdésekre az új Alkotmány kidolgozásakor térnek vissza. Egyelőre ,,elnapolták,, Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) indítványát a bizalmatlansági, illetve bizalmi kérdések szabályozásáról. Ennek az intézménynek a bevezetéséhez számos jogszabály módosítása szükséges; a testület állásfoglalása alapján a kormánynak 1989. március 31-éig kell kidolgoznia az ezzel kapcsolatos tennivalókat; a tervezetet az Országgyűlés elé terjesztik. Az Alkotmány-módosítás tervezetét a jogi bizottság - a módosító indítványokkal - egyhangúlag elfogadta. (folyt.köv.) 1989. január 10., kedd 13:22
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »