Rendszerváltás és az MTI

	Kulcsár Kálmán expozéja (3. rész)
- Az alkotmánymódosításról szóló most benyújtott törvényjavaslat az Alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényi szintű szabályozásához elengendhetetlen, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során felmerült és szükségessé vált, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetését lehetővé tevő módosításokat tartalmazza. E mellett a Javaslat a gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően az Alkotmány módosításával lehetőséget kíván adni arra, hogy város és község is létrehozhasson közös tanácsot - mondotta Kulcsár Kálmán, majd részletesen indokolta a módosításokat. - Az alkotmányosság és a törvényesség védelmére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztésének társadalmi igényéből, az alkotmányos jogállam kialakítására irányuló alapvető célkitűzéséből következik az Alkotmánybíróság létrehozása. Az Alkotmánybíróságnak az új Alkotmány megalkotása előtt való létrehozását pedig az indokolja, hogy az új Alkotmány elfogadásáig várhatóan, a jelenlegi szabályozás számos meglévő és várhatóan kialakuló ellentmondását kell feloldani. Továbbá: olyan közjogi és politikai szempontból kiemelkedő jelentőségű törvényeket alkot az Országgyűlés, amelyek tartalma és gyakorlati alkalmazása az alkotmányosság szempontjából vita tárgyává tehető. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság hatásköre szélesebb lesz a jelenleg működő Alkotmányjogi Tanács normakontrollt magában foglaló jelenlegi hatáskörénél. Így például az Alkotmánybíróság hatásköre nagy valószínűséggel kiterjed a választásokkal összefüggő egyes panaszok elbírálására, valamint az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos jogviták egy részére. Ez utóbbiak megjelenése már csak abból következően is várható, hogy a Magyar Népköztársaság 1988. szeptember 7-én ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 41. cikkéhez kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyv aláírását, amellyel 1988. december 7-től elismeri az Emberi Jogok Bizottságának azt a hatáskörét, hogy más részes államok vagy a Magyar Népköztársaság joghatósága alá tartozó személyek panasza alapján az Egyezségokmányban rögzített jogok megsértése esetén ténymegállapító bizottságként járjon el, illetőleg állampolgáraink - ha a belső jogorvoslati lehetőséget kimeerítették - panasszal fordulhassanak az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához. (folyt.köv.) 1989. január 9., hétfő 22:08
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »