Rendszerváltás és az MTI

	Folytatja munkáját az Országgyűlés (2. rész)
Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, valamint a Magyar Népköztársaság Alkotmányával összhangban határozza meg az egyesülési jog gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat, illetve azokat a törvényes garanciákat, amelyek lehetővé teszik e szabadságjog zavartalan gyakorlását. Az egyesülési törvénytervezet társadalmi vitája során felmerült az a kérdés, hogy miért külön törvény állapítja majd meg a politikai párt létrehozására, nyilvántartásba vételére, gazdálkodására és felügyeletére vonatkozó szabályokat. Ennek magyarázatául még a decemberi ülésszak előtt tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a politikai pártok működésének csak az új Alkotmány rendelkezései szabnak korlátot. Ezért meg kell várni az új alaptörvény megalkotását, s csak ezután dönthet az alkotmánybíróság arról, hogy összhangban áll-e az alkotmánnyal egy politikai tömörülés programja, tevékenysége vagy sem. A megújuló házszabályok élénk vitát váltottak ki az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén, hiszen a várhatóan napokon belül életbe lépő tervezet magának a parlamenti munkának, a képviselők lehetőségeinek, kötelezettségeinek meghatározója lesz. Az ügyrendmódosítást előkészítő parlamenti bizottság 51 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez a képviselők módosítások tucatjait fűzték. Számos képviselő olyan indítványt terjesztett elő, amely az Alkotmány, illetve más magas szintű jogszabály újrafogalmazását is szükségessé tenné. Ezeket a javaslatokat egyelőre félretették. Ilyen ideiglenesen elnapolt felvetés volt az is például, hogy határozottan szögezzék le az ügyrendben: a kormány tagjainak kiválasztása a miniszterelnök szuverén joga, és az Országgyűlés e döntést csak tudomásul veszi. (MTI) 1989. január 9., hétfő 16:46
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »