|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. január 6., péntek - Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének részvételével ülést tartott pénteken a Parlament jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A testület az Országgyűlés január 10-én folytatódó ülésére készülve csaknem ötórás vitában áttekintette a törvényhozás ügyrendjének, a Házszabályoknak a módosítási tervezetét.
A megújuló Házszabályok érthetően igen élénk vitát váltottak ki
az ülésen, hiszen a várhatóan napokon belül életbe lépő tervezet
magának a parlamenti munkának, a képviselők lehetőségeinek,
kötelezettségeinek meghatározója lesz az elkövetkezendő hónapokban.
Ezzel magyarázható, hogy az ügyrendmódosítást előkészítő bizottság
71 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez ez alkalommal is javaslatok,
módosítások tucatjait fűzték a képviselők. Ugyanakkor a javaslatok
mérlegelésénél némi zavart okozott a Házszabály-módosítás ideiglenes
jellege. Számos képviselő ugyanis olyan indítványt terjesztett elő,
amely az Alkotmány, illetve más magasszintű jogszabály
újrafogalmazását is szükségessé tenné. A testület az ilyen
,,határesetekben,, úgy foglalt állást, hogy e javaslatokat
továbbítják az új törvények előkészítőinek, illetve egyelőre
félreteszik ezeket a problémákat. Ilyen ideiglenesen ,,elnapolt,,
felvetés volt Barcs Sándor (országos lista) többek által is
támogatott javaslata: határozottan szögezzék le az ügyrendben, hogy
a miniszterelnöknek szuverén joga a kormány tagjainak kiválasztása,
s az Országgyűlés e döntést tudomásul veszi.
Elfogadásra ajánlotta viszont a bizottság Király Zoltán
(Csongrád megye) javaslatát, hogy maradjon ki a szövegtervezetből az
a megfogalmazás, miszerint ,,minden olyan politikai, gazdasági vagy
egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a
társadalom érdekeivel, összeférhetetlen a képviselői
megbizatással,,. A képviselő szerint ez olyan tág meghatározás,
amelynek alapján jóformán bárkit felelősségre lehetne vonni. Ezzel
kapcsolatban saját példája nyomán felhívta a figyelmet annak a
képviselőnek a kényes helyzetére, aki úgymond a ,,hivatalos,,
politikai irányvonallal kerül szembe. (folyt.köv.)
1989. január 6., péntek 19:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
A képviselők fokozott védelmét szolgálta Filló Pál (Budapest)
indítványa. Javaslatára bekerült a tervezetbe, hogy a képviselőnek -
amennyiben megbizatásának teljesítése miatt hátrány érné - joga van
az Országgyűlés elnökéhez fordulni, s annak közbenjárását kérni.
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád megye) a többi között
figyelmeztetett arra, hogy megérett az idő az Országgyűlés
szervezeti rendjének átfogó felülvizsgálatára, hiszen a Parlament
működését nem a jelenlegi feszített munkatempóhoz szabták. Olyan
szervezet kialakítását sürgette, amely jobban igazodik a képviselők
igényeihez, hatékonyabban segíti őket felelősségteljes munkájukban.
Szigethy Dezső (Győr-Sopron) felvetése nyomán a jogi bizottság
úgy határozott: javasolja az ügyrendelőkészítő bizottságnak, hogy
újólag vegye fontolóra a bizalmatlansági szavazás intézményének
rögzítését a Házszabályokban. Tallóssy Frigyes (Budapest) az
Alkotmány módosítását is érintő kész szövegtervezettel szolgált e
javaslathoz. Részletes indítványa a többi között kimondaná: ,,Ha a
Minisztertanács által kért bizalmat az Országgyűlés nem adja meg,
illetőleg az országgyűlési képviselők egyharmada a bizalmatlansági
indítványnak helyt ad, a Minisztertanács vagy annak tagja köteles
lemondani.,,
A módosított ügyrend tervezete intézkedik a név szerinti
szavazásról is, azzal, hogy annak elrendeléséhez legalább 50
képviselő írásbeli indítványára van szükség. Molnár Ferenc (Szolnok
megye) - a közvélemény fokozott érzékenységére emlékeztetve
képviselőtársait - túlzottnak tartotta ezt a megkötést, s azt
ajánlotta, hogy a korábbi rendelkezést megtartva 30 javaslattevő
legyen elegendő a név szerinti szavazáshoz. A bizottság támogatta
ezt az indítványt, s arra a szabály-változatra voksolt, amely
szerint a képviselők a névsoron bejegyzett aláírásukkal adják
nevüket döntésükhöz.
A délutáni órákig tartó tanácskozás következő napirendi
pontjának tárgyalását az időközben határozatképtelenné vált
bizottság elnapolta. Úgy döntöttek, hogy az egyesülési és a
gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokhoz érkezett újabb
módosító javaslatokat - decemberi ülésükön már részletesen
tárgyalták a jogszabály-tervezeteket - kedd reggel, a Parlament
munkájának felújítása előtt tárgyalják meg. (MTI)
1989. január 6., péntek 19:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|