|
|
 |
|
 |
Új szervezetben működik az Igazságügyi Minisztérium - Kulcsár Kálmán (1. rész)
|
1989. január 6., péntek - Az igazságügyminiszter január 1-jétől módosította a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát; több főosztályt megszüntetett, s egyben újakat hozott létre. Az intézkedés okairól, előzményeiről kérdezte Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert az MTI munkatársa.
- A szervezeti kérdések taglalása előtt röviden a tárca
tennivalóiról szólnék. Egyrészt a politikai rendszer átalakítása
számos, a korábbiaktól eltérő feladatot ró az Igazságügyi
Minisztériumra is. Ehhez kapcsolódóan több új jogszabályt, illetve a
régiek módosítását kellett és kell előkészítenünk. Ezek közül a
legfontosabb természetesen az Alkotmány. A gazdasági reform
továbbviteléből fakadóan ugyancsak komolyan kivettük részünket a
jogszabály-előkészítő munkából az utóbbi hónapokban, s ez a folyamat
sem ért még véget - mondotta bevezetőül Kulcsár Kálmán.
- Másrészt készülő új Alkotmányunk egyik alapelve a hatalom
hármas megosztása, azaz a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói
hatalom elválasztása és azonos szintre helyezésükkel egyensúlyuk
biztosítása. Ezért feltehetően a bírósági szervezetet jövőbeni
reformján túl minél előbb be kell vezetni a közigazgatási
bíráskodást, s fel kell állítani az alkotmánybíróságot. Ez utóbbiról
egyébként - még az új Alkotmányt megelőzően - várhatóan már januári
ülésén dönt az Országgyűlés.
- Szervezetünknek azonban a jogalkotási tennivalókon túl más
feladatai is vannak. Közismert a bíróságok rendkívül rossz helyzete.
Haladéktalanul meg kell teremteni az eredményes működésükhöz
nélkülözhetetlen anyagi és személyi feltételeket. A kormánytól
ígéretet kaptam, hogy változás lesz ezen a területen. Az erre
vonatkozó koncepció elkészült, s rövidesen a Minisztertanács elé
terjesztem. Azt azonban szeretném leszögezni, hogy az Igazságügyi
Minisztérium - a jogállam koncepciójából következően - nem felügyeli
a bíróságok ítélkező tevékenységét - mondotta Kulcsár Kálmán.
- E feladatok tudatában indult meg az átszervezés a házon belül.
Igyekeztünk olyan ágazati egységeket létrehozni, amelyek alkalmasak
a megnövekedett teendők ellátására. Meggyőződésem szerint más
szervezeteknek is előbb-utóbb ugyanígy át kell tekinteniük
feladataikat, s azokhoz kell ,,igazítaniuk,, apparátusukat.
(folyt.köv.)
1989. január 5., csütörtök 21:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Új szervezetben működik az Igazságügyi Minisztérium (2. rész)
|
- Január elsejétől megszüntettük a törvényelőkészítő, valamint a
tudományos és tájékoztatási főosztályt, s létrehoztuk a közjogi; a
büntetőjogi valamint a civilisztikai (polgári jogi) és
gazdaságirányítási főosztályt. Ezek feladata elsősorban a
jogalkotás, de összehangolva a jogalkalmazói munka - ideértve a
bírói jogalkalmazást is - elemzésével. A jogalkalmazói
tapasztalatokat is - a bíróságok közreműködésével - értékesítik a
jogalkotási munkában, s figyelemmel kísérik, hogy a gyakorlatban
miként érvényesülnek a jogszabályok. Kapcsolatot tartanak a
jogtudomány neves képviselőivel, s rendszeresen bevonják őket az
előkészítő munkába. Ezentúl minden jelentős jogszabály-tervezetet
minisztériumi bizottságok dolgoznak ki, jogtudósok, egyetemi
tanárok, kutatók bevonásával.
- Miként említettem, a minisztérium még elvi felügyeletet sem
gyakorol a bíróságok ítélkező tevékenysége felett, az ítélkezés elvi
irányítása a Legfelsőbb Bíróság feladata, ezért a továbbiakban nem
lesz szükség eddigi bírósági főosztályunkra. Helyette igazságügyi
igazgatási főosztály működik. Még az első fél évben létre kívánunk
hozni egy úgynevezett bírói tanácsot, amely - a miniszter mellett
működve - a bírák érdekeit, véleményét képviselné az igazságügyi
irányításban, s javaslatait juttatná el a döntéshozókhoz. E
tervezett intézkedések azonban korántsem jelentik a bírósági
szervezet átalakítását. Az új Alkotmány elfogadása után azonban
minden bizonnyal módosítani kell a bíróságokról szóló törvényt -
mondotta a miniszter -, addig kimunkáljuk és megvitatjuk az
átalakítás lehetséges koncepcióit.
- Az új szakterületek kialakításához felkészült szakemberekre
volt szükség, olyanokra, akiket szervező készségük, nemzetközi
tapasztalatuk alkalmassá tesz az új feladatok elvégzésére. Mint
ismeretes, három, hazánkban és külföldön is nagy tekintélynek
örvendő új miniszterhelyettes segíti munkámat. Ilyen mérvű
változások azonban munkaerő-mozgással is járnak. Egyes területeken
másfajta szakértelemre volt szükség, mint korábban, ezért néhány
munkatársunktól megváltunk. Többségük megválasztott bíró, őket
korábban egy-egy feladat elvégzésére hívtak a minisztériumba. Nagy
részük visszatért eredeti hivatásához, egy dolgozónk nyugdíjba
vonult, egy a Legfőbb Ügyészségre került, s tudomásom szerint egy
munkatársunk az ügyvédi pályát választotta - fejezte be
nyilatkozatát Kulcsár Kálmán. (MTI)
1989. január 5., csütörtök 21:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|