|
|
 |
|
 |
Európai Parlament - Antall-beszéd (1. rész)
|
Baracs Dénes, és Simárdi Tamás, az MTI tudósítói jelentik:
Brüsszel, 1990. július 17. kedd (MTI-tud.) - Magyarország arra
törekszik, hogy 1992-ig társulási megállapodást kössön az Európai
Közösségekkel, és 1995-öt követően eséllyel pályázzon a teljes jogú
tagságra - jelentette ki kedden Brüsszelben Antall József
miniszterelnök abban a beszédében, amelyet az Európai Parlament vezető
tisztségviselői, a parlamenti csoportok kiemelkedő személyiségei előtt
mondott el.
A magyar kormányfő köszönetet mondott a meghívásért, majd az
elmúlt egy éves időszak történelmi jelentőségű kelet-európai
átalakulásait elemezte. A miniszterelnök kijelentette: Magyarország -
Lengyelországgal együtt - vállalta az a történelmi szerepet, hogy e
változások egyik kezdeményezője legyen. A miniszterelnök ezt követően
arról beszélt, hogy a magyar történelemben sok évszázados hagyománya
van az európai gondolatnak. Magyarország a jelen történelmi korszakban
is mindent el fog követni annak érdekében, hogy csatlakozhasson az
integrálódó Európához.
A kormányfő a magyarországi belpolitikai folyamatokkal
kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Magyarországnak megvan az esélye a
gazdasági válságból történő kilábalásra. Történelmi kísérletnek
nevezte az állami tulajdon arányának 30 százalékos részesedésre
irányuló leépítését. Szólt arról is, hogy megújításra van szükség az
állami iparvállalatok vezetői posztjain. A magyarországi demokratikus
átalakulás szempontjából ugyancsak alapvető fontosságúnak tartotta a
szeptemberi helyhatósági választások megtartását.
A kormányfő ezt követően külpolitikai kérdésekről szólt.
Magyarország - fejtette ki - úttörő szerepet vállalt a VSZ
megújításában, és bejelentette, hogy legkésőbb a jövő év végéig kilép
a VSZ katonai szervezetéből. Az a centrum-koalíció, amely most
Magyarországot kormányozza - minden nehézsége és hibája ellenére -
nagyon egyértelmű európai biztonsági politikát tűzött programjára -
mutatott rá Antall József. (folyt.)
1990. július 17., kedd 17:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Európai Parlament - Antall-beszéd (2. rész)
|
Az Európai Közösségekkel kapcsolatban Antall József bejelentette:
Magyarország azt tűzte ki célul, hogy az EK-val folytatandó
tárgyalások eredményeként 1992 január elsejétől érvényes kétoldalú
megállapodást kössön vele, s ezt követően, ,,1995-től eséllyel
pályázzon a tagságra is,,. Magyarország - fejtette ki a kormányfő -
Ausztria után szeretne taggá válni. ,,Szeretném a szándékunkat
egyértelműen kifejezésre juttatni,, - mondta Antall József, hozzátéve,
hogy Magyarország megtesz minden tőle telhetőt a jövőbeni széles körű
kapcsolatok belső feltételeinek megteremtése érdekében is.
Antall József olyan integráció mellett foglalt állást, amely nem
ellentétes az atlanti gondolattal, s az elmúlt évtizedekre utalva
Észak-Amerika és Európa egységének szükségességét emelte ki.
Szólt arról is, hogy Magyarország a kisebbségi kérdéseket illetően
mindig is számíthatott az Európai Parlament támogatására. Úgy
vélekedett, hogy ezek alapvető fontosságúak az új Európa számára is, s
a kisebbségi kérdések megoldásának egyetlen reális módja az európai
egység megteremtése. ,,A kisebbségi kérdés meghatározó egész
külpolitikánkban és belpolitikánkban is,, - mutatott rá Antall József.
Felszólalását követően Habsburg Ottó bejelentette, hogy az Európai
Parlament Politikai Bizottsága hétfőn egyhangú határozati javaslatot
fogadott el Magyarország és az Európai Parlament kapcsolatairól.
Habsburg Ottó ennek hiteles szövegét átadta a magyar kormányfőnek. A
tervezetet minden bizonnyal változatlan formában hagyja majd jóvá
szeptember elején az Európai Parlament plénuma. (folyt.)
1990. július 17., kedd 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Európai Parlament - Antall-beszéd (3. rész)
|
A jelenlevő neves személyiségek közül többen kérdéseket tettek fel
Antall Józsefnek. Claude Cheysson volt francia külügyminiszter a
regionális együttműködéssel kapcsolatos magyar álláspont iránt
érdeklődött. Antall József kifejtette, hogy Magyarország fontosnak
tartja a regionális és szubregionális kezdeményezéseket. Igyekszik
egyúttal kapcsolatai javítására a szomszédos országokkal. Említést
tett Csehszlovákiáról és Romániáról, mely utóbbival ,,a leginkább
feszült a viszonyunk,,. Az erőfeszítések eredményessége attól függ,
hogy ,,milyen belső fejlődésen fognak átmenni ezek az országok, és
valóban megjavítják-e a kisebbségek helyzetét,,. ,,Ha román részről is
tapasztaljuk a belső demokratizálódást, az emberi és kisebbségi jogok
érvényesítését, nyitottak vagyunk a kapcsolatok javítására,, -
mutatott rá Antall József. A regionális együttműködés gondolata nem
idegen Magyarországtól, amit mutat az Adria-Alpok, valamint az
Adria-Duna program is. Magyarország számára azonban rendkívül fontos
egyrészt az, hogy ne sorolják egy tömbbe más országokkal együtt, nem
híve a tömbpolitikának. Másrészt nem ért egyet azzal sem, ha a
regionális szemlélet következtében csak más ,,exkommunista országokkal
együtt,, kívánják őt kezelni - fejtette ki a magyar kormányfő. +++
1990. július 17., kedd 17:26
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|