|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés keddi munkanapja (3. rész)
|
A kormány ismét elszalasztott egy lehetőséget a valódi
rendszerváltozásra, amikor nem tárja nyíltan az ország elé a súlyos
problémákat, és nem teszi lehetővé a gondok mélyebb összefüggéseinek
elemzését. Néhány héttel az Antall-kormány hivatalba lépés után
elszalasztott lehetőségekről beszélni túlzás. Szakmai ,,csúsztatás,,
mély elemzést várni a kormánytól egy olyan költségvetésről, amelyet
a rendszerváltozás nyomán elődjétől örökölt, s amelyért ilyen formán
nem is vállalhatja a felelősséget. A tavalyi költségvetésről szóló
törvénytervezet vitáját - a törvényhozás Szabad György javaslatára
az általános és a részletes tárgyalást összevonva vette górcső alá a
zárszámadást - ez a kettős megközelítés jellemezte. Míg az ellenzéki
pártok képviselői főként szakmai szempontok alapján, az átfogó
elemzést lehetővé tevő részletező adatok hiányát felpanaszolva
közelítettek az 1989. évi költségvetés végrehajtásáról szóló
törvényjavaslathoz, addig a kormánykoalíció pártjai mindenekelőtt a
bizalomra helyezték a hangsúlyt, rámutatván a kormány ,,megörökölt,,
gazdasági kényszerpályáira.
A vitában Matyi László, a Szabad Demokraták Szövetségének
véleményét tolmácsolva közölte: pártja tisztában van azzal, hogy a
gondokat a kormánykoalíció az előző kormányzattól örökölte, ezért
nem gördít akadályokat a törvényjavaslat elfogadása elé, ugyanakkor
az előterjesztés súlyos hiányosságai miatt a szabad demokraták
támogatni sem tudják az előterjesztést. Lényegében hasonló
álláspontot fogalmazott meg a Fiatal Demokraták Szövetsége nevében
Kósa Lajos is, aki szerint a törvényjavaslat jelen formájában nem
fogadható el. A szabad demokraták fenntartásait sorolva Matyi László
a többi között kifogásolta, hogy a jelen tervezet folytatja azt a
,,hagyományt,, , hogy bizonyos problémákat egyszerűen továbbgörget,
s nem világítja meg azok várható következményeit. Az sem hallgatható
el, hogy a zárszámadás több olyan tételt is tartalmaz, amely a
valóságnak nem felel meg. Így például mintegy 3,7 milliárd forint
többlethiányt okozott az 1989-es pénzügyi évben, hogy a költségvetés
mintegy előre tehermentesítette magát, amikor a jamburgi gázvezeték
refinanszírozási hiteleinek kamatát már a tavalyi pénzügyi évben
elszámolta. Általánosságban az a baj, hogy a költségvetési
beszámolóban a nagyberuházásokról, így például a bős-nagymarosi
építkezésről, illetve a tengiz-jamburgi munkálatokról nincs
számszaki elemzés, holott az SZDSZ véleménye szerint éppen ideje
lenne, hogy az országot politikailag, gazdaságilag és ökonómiai
vonatkozásában egyaránt érintő nagyberuházásokról tiszta képet
kapjon a közvélemény. (folyt.köv)
1990. július 17., kedd 13:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|