|
|
 |
|
 |
Német-török viszály a Pergamon-oltár miatt? (1.rész)
|
1990. július 17. (MTI-Panoráma) - A szólásmondásból ismert
,,vihar egy vizespohárban,, játszódott le egy meleg júliusi napon a
világhírű berlini Pergamon-múzeumban. Maroknyi sötét hajú és képű
személy sorakozott fel a múzeum névadójaként világhírűvé vált
Pergamon-oltár előtt. Hirtelen vászon-transzparenst bontottak ki,
amelyen ez a felirat volt olvasható német nyelven: ,,a Zeusz-oltár
Bergama város tulajdona. Vissza akarjuk kapni az oltárt.,,
Mint kiderült, a csoport a kisázsiai Bergamából érkezett, élén a
polgármesterrel, aki a fejébe vette, hogy visszaszerzi városának a
több mint száz évvel ezelőtt elszármazott értékes művészet-történeti
leletet. Az Izmírtől 80 kilóméterre Északra fekvő Bergama közelében
bukkant rá ugyanis a múlt század hatvanas éveinek végén Carl Humann
német mérnök a már erősen megrongálódott, hiányos építményre, az
ókori görög építőművészet gyöngyszemeként tisztelt Zeusz-oltárra.
Humann a török kormánynál kijárta, hogy a hatóságok megtiltsák a
helyi lakosságnak az oltár és egyéb ókori maradványok további
rombolását. Egyúttal fölkeltette a berlini múzeumok érdeklődését a
lelet iránt.
Némi huzavona után Munif Effendi török oktatásügyi miniszter
1878 augusztusában megadta a német régészeknek az ásatási engedélyt.
A munkálatokat a törökök mindvégig a helyszínen ellenőrizték. Az
eredeti megállapodás értelmében a kiásott daraboknak egyharmad része
illette a németeket. Azt azonban a dinamikusan fejlődő-erősödő
bismarcki Németország képviselői hamarosan kétharmad arányra
srófolták föl, majd végül - kihasználva a Balkán-háborúban alaposan
meggyengült török birodalom ,,nagylelkűségét,, (végül is nem török,
hanem görög építészeti emlékekről volt szó) - megszerezték az oltár
valamennyi darabját. A lelőhelyen talált egyéb maradványok az
isztambuli múzeumba kerültek.
A török múzeumlátogatók spontán ellenzékbe ütköztek: az oltárt
megcsodáló németek többsége nyomban úgy foglalt állást, hogy az
ókori görög építőművészet remekműve elválaszthatatlan a berlini
múzeumtól, és itt is kell maradnia. A Pergamon-múzeum igazgatója -
maga mögött tudva a kulturális tárca támogatását - szintén
elutasítja a bergamai városatyák követelését. Érvelése szerint
egyrészt ahhoz, hogy az oltár elnyerje jelenlegi állapotát, német
régészek és múzeológusok fáradtságos munkájára, restaurátorok több
ezer órányi serénykedésére volt szükség. (folyt.)
1990. július 17., kedd 11:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|