Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 17.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Ukrán hadsereg?

"Ukrajna jogot formál arra, hogy saját hadserege, biztonsági szolgálata, pénzneme, bankrendszere legyen, tetézve külön ukrán állampolgársággal. Minden birodalom talpköve a közös hadsereg és a közös pénznem."
OS:

Az Egészség Klub közleménye

"Várjuk mindazok jelentkezését, akik felelősséget éreznek a társadalom fizikai, szellemi és lelkiállapotáért, s ezért valamit tenni is hajlandók. "

Az Országgyűlés keddi munkanapja (1. rész)

1990. június 17., kedd - Az Országgyűlés kedden a Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. A témához kapcsolódóan a kormány egy országgyűlési határozati javaslatot is beterjesztett a tervezettet lényegesen meghaladó költségvetési hiány finanszírozására.


Rabár Ferenc pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondotta,
hogy a múlt évi nagy mértékű hiány fedezetéhez nem lehet
előteremteni a szükséges pénzt újabb kincstárjegyek és
államkötvények kibocsátásával, így egyetlen megoldás mutatkozik: az
államháztartás hosszú lejáratú magyar nemzeti banki hiteleket vesz
fel erre a célra. Erről is határoznia kell az Országgyűlésnek. A
múlt évi költségvetéssel kapcsolatban a pénzügyminiszter
hangsúlyozta: az magán viseli a túlközpontosított gazdaság nyomait.
Tanulságai idén is megfontolandók, ám a helyzet jelentős mértékben
megváltozott. Folyamatban van ugyanis az államháztartási reform,
amely nagy mértékben átalakítja a költségvetés szerepét, és
remélhetően megszűnnek azok a gondok, amelyek az elmúlt években
egyre inkább lehetetlenné tették az államháztartás finanszírozását.

    Szót kért Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke is.
Kifejtette: a számvevőszék a múlt évi költségvetés összeállítását
megfelelőnek tartja, felülvizsgálata során azonban több
megállapítást is tett. Többek között indokolt lenne a vállalatok
nyereségadó-kedvezményeinek szűkítése. A tapasztalatok szerint
felesleges a jelenlegi, kiterjedt kedvezményrendszer fenntartása a
vegyesvállalatok számára, mivel ez nem járult hozzá a jelentős
nagyságú külföldi tőke beáramláshoz. Elsősorban kis tőkével
alakulnak az ilyen vállalkozások, amelyek esetében indokolatlan a
nagymértékű kedvezmény. A számvevőszék arra is felhívja a figyelmet,
hogy számos megyei tanács likviditása terén alapvető gondok
tapasztalhatók. Ez a helyzet várhatóan a jövőben sem változik, így
félő, hogy a tanácsok helyébe lépő önkormányzatok egy része
működésképtelen lesz.

    A költségvetési mérleghiány finanszírozásával kapcsolatban a
számvevőszék elnöke alapvetően egyetértett a pénzügyminiszter
javaslatával, ám azt is hangsúlyozta: az államháztartás nagymértékű
hiteligénye a gazdaság, a vállalkozók kölcsönforrásait szűkíti.
(folyt. köv.)



1990. július 17., kedd 11:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (2. rész)


Hagelmayer István egy figyelemre méltó javaslatot is
megfogalmazott. Az államháztartás hiánya szerinte már eléri az 1300
milliárd forintot. Elképzelhető egy olyan lehetőség, hogy a kormány
a deficit egy részét az állami vállalatokhoz telepítené. Amennyiben
ezeket a cégeket privatizálják, úgy az eladás során sor kerülhet a
Magyar Nemzeti Bank által nyújtott kölcsönök törlesztésére is. Ez
hosszú távon elősegítené a nagymértékű államadósság leépítését.

    Matyi László, a Parlament Költségvetési, Adó- és Pénzügyi
Bizottságának előadója szintén arról számolhatott be, hogy a
benyújtott jelentést elfogadhatónak tartják. A bizottság is
szükségesnek ítéli meg a kiterjedt vállalati
nyereségadó-kedvezmények szűkítését. Támogatják a kormány javaslatát
a vártnál nagyobb költségvetési hiány finanszírozásának megoldására
is. Mint mondotta: a múlt esztendőben a költségvetés deficitje az
eredetileg tervezett 21 milliárd forint helyett végül is 54 milliárd
forint lett. A nagyobb deficit alapvetően két tényezővel
magyarázható. A lakosság a tervezettnél sokkal több kedvezményes
lakáshitelt fizetett vissza idő előtt. Az így igénybe vett 45
százalékos törlesztési kedvezményt a költségvetésnek kellett állnia,
ami 11 milliárd forintba került. A múlt esztendőben került először
sor az áthúzódó pénzügyi elszámolások rendszerének megszüntetésére,
ami újabb 22 milliárd forintot jelentett. Így alakult ki a
tervezettnél nagyobb, 33 milliárd forintos hiány, aminek
finanszírozása most már csak MNB hitelből lehetséges. A bizottság
szerint elkerülhetetlen, hogy a kormány foglalkozzon azzal, hogyan
csökkenthetné nagymértékben a korábbi kedvezményes lakáshitelek ma
még meglévő jelentős állományát. Ez olyan költségvetési teher,
amelyet a jelenlegi államháztartás egyre kevésbé bír ki.
(folyt.köv.)



1990. július 17., kedd 11:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (3. rész)


A kormány ismét elszalasztott egy lehetőséget a valódi
rendszerváltozásra, amikor nem tárja nyíltan az ország elé a súlyos
problémákat, és nem teszi lehetővé a gondok mélyebb összefüggéseinek
elemzését. Néhány héttel az Antall-kormány hivatalba lépés után
elszalasztott lehetőségekről beszélni túlzás. Szakmai ,,csúsztatás,,
mély elemzést várni a kormánytól egy olyan költségvetésről, amelyet
a rendszerváltozás nyomán elődjétől örökölt, s amelyért ilyen formán
nem is vállalhatja a felelősséget. A tavalyi költségvetésről szóló
törvénytervezet vitáját - a törvényhozás Szabad György javaslatára
az általános és a részletes tárgyalást összevonva vette górcső alá a
zárszámadást - ez a kettős megközelítés jellemezte. Míg az ellenzéki
pártok képviselői főként szakmai szempontok alapján, az átfogó
elemzést lehetővé tevő részletező adatok hiányát felpanaszolva
közelítettek az 1989. évi költségvetés végrehajtásáról szóló
törvényjavaslathoz, addig a kormánykoalíció pártjai mindenekelőtt a
bizalomra helyezték a hangsúlyt, rámutatván a kormány ,,megörökölt,,
gazdasági kényszerpályáira.

    A vitában Matyi László, a Szabad Demokraták Szövetségének
véleményét tolmácsolva közölte: pártja tisztában van azzal, hogy a
gondokat a kormánykoalíció az előző kormányzattól örökölte, ezért
nem gördít akadályokat a törvényjavaslat elfogadása elé, ugyanakkor
az előterjesztés súlyos hiányosságai miatt a szabad demokraták
támogatni sem tudják az előterjesztést. Lényegében hasonló
álláspontot fogalmazott meg a Fiatal Demokraták Szövetsége nevében
Kósa Lajos is, aki szerint a törvényjavaslat jelen formájában nem
fogadható el. A szabad demokraták fenntartásait sorolva Matyi László
a többi között kifogásolta, hogy a jelen tervezet folytatja azt a
,,hagyományt,, , hogy bizonyos problémákat egyszerűen továbbgörget,
s nem világítja meg azok várható következményeit. Az sem hallgatható
el, hogy a zárszámadás több olyan tételt is tartalmaz, amely a
valóságnak nem felel meg. Így például mintegy 3,7 milliárd forint
többlethiányt okozott az 1989-es pénzügyi évben, hogy a költségvetés
mintegy előre tehermentesítette magát, amikor a jamburgi gázvezeték
refinanszírozási hiteleinek kamatát már a tavalyi pénzügyi évben
elszámolta. Általánosságban az a baj, hogy a költségvetési
beszámolóban a nagyberuházásokról, így például a bős-nagymarosi
építkezésről, illetve a tengiz-jamburgi munkálatokról nincs
számszaki elemzés, holott az SZDSZ véleménye szerint éppen ideje
lenne, hogy az országot politikailag, gazdaságilag és ökonómiai
vonatkozásában egyaránt érintő nagyberuházásokról tiszta képet
kapjon a közvélemény. (folyt.köv)



1990. július 17., kedd 13:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (4. rész)


A költségvetési hiány finanszírozásával kapcsolatban az SZDSZ
képviselője elfogadhatónak tartotta a pénzügyminiszternek azt az
indítványát, hogy a rövid lejáratú refinanszírozási hitelt hosszú
lejáratúvá alakítsák át. Ugyanakkor hiányolta, hogy a költségvetési
beszámolóban nem elemzik ennek várható következményeit, illetve nem
tér ki a hiány pótlásának egyéb módjára, például államkötvények,
kincstárjegyek kibocsátásának lehetőségére.

    Schamschula György a Magyar Demokrata Fórum nevében válaszolt
Matyi László felszólalására. Hangoztatta, hogy az újonnan hivatalba
lépett koalíciós kormány legfeljebb csak arról tud számot adni, hogy
az előző kormányzatok milyen gigantomániás beruházásokra költötték
el a pénzt, ám képtelenség, hogy ezért a mostani kormány viselje a
felelősséget. Nincs ok kételkedni abban, hogy a zárszámadásban leírt
számok megfelelnek a valóságnak. Ezeket a pénzeket valóban
kifizették a nagyberuházásokra, és sajnálatos módon az ország
emellett még nagyobb csődtömeget is örökölt. Schamschula György
szerint ennek részletes taglalása senkinek nem áll érdekében. A
költségvetési hiány finanszírozása kapcsán az MDF képviselője
elvetette Matyi Lászlónak azt a felvetését, hogy esetleg
államkötvények, kincstárjegyek kibocsátásával pótolják a deficit egy
részét. Egy ilyen megoldás tovább fokozná a jelenleg is magas
inflációt. Egy ilyen jellegű kényszer - kötvénykibocsátásnak csak
akkor lenne értelme, ha megemelnék annak kamatait, ami viszont
elvonná az egyéb alacsonyabb kamatozású befektetéseket.

    Lotz Károly (SZDSZ) Hagelmayer Istvánnak ahhoz a javaslatához
kapcsolódott, miszerint az óriási állami deficitet esetleg osszák
szét az állami vállalatok között, és a privatizálásukból
finanszírozzák a hiányt. A képviselő ezt rendkívül veszélyes
ötletnek tartotta. Indoklásként rámutatott, hogy már az állami
tulajdon utáni osztalék felemelése is nagymértékben elszegényíti az
amúgy is gondokkal küszködő vállalatokat. Ha a deficit
,,szétosztásával,, fokozzák a vállalatok elszegényedését, akkor ez a
privatizációs folyamatot is veszélyeztetheti, ezért Lotz Károly azt
javasolta, hogy ezt a megoldást kerüljék el a deficit lefaragása
során. (folyt.köv.)



1990. július 17., kedd 13:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (5. rész)


A vitában elhangzottakra Rabár Ferenc és Hagelmayer István
válaszolt. A pénzügyminiszter úgy védekezett az őt ért vádakkal
kapcsolatban, hogy a terveknek megfelelően állította össze a
beszámolási rendszert, s ezért nem érzékelhetők azon változások.
Pénzügypolitikai vitába nem kíván belebocsátkozni, mivel azt a
Parlament később fogja napirendre tűzni. Úgy vélekedett: a
költségvetési hiányt finanszírozó hosszú lejáratú hitelek
feltételeiben csak a pénzügyminiszter, illetve az MNB elnöke
állapodhat meg, ebben a kérdésben ők a megfelelő emberek.

    Ez utóbbi állítását Hagelmayer István úgy módosította, hogy a
pénzügyminiszternek és az MNB elnökének együttesen kell a Parlament
elé javaslatot terjeszteni a hosszú lejáratú hitelek feltételeiről,
a döntés azonban a Parlament dolga. Az Állami Számvevőszék elnöke
elmondta azt is: ha nem ilyen rövid idő áll rendelkezésre a múlt évi
költségvetés végrehajtásával kapcsolatos elemzés elkészítésére,
akkor lényegesen alaposabb munkát tudtak volna végezni. Ám ez nem
jelenti azt, hogy az Állami Számvevőszék nem tudja elvégezni
feladatát. Valóban igaz, hogy a jelenlegi költségvetésből sok
lényeges dolgot nem lehet megállapítani, így például nem derül ki,
mennyi a mezőgazdaság támogatása stb. Éppen ezért rövid időn belül
foglalkozni kíván a Központi Statisztikai Hivatal munkájával, az
állami információs rendszer helyzetével. Napokon belül befejezik a
privatizációról készült elemzéseket, s azt is a képviselők elé
terjesztik.

    Ezután határozathozatal következett. Az Országgyűlés elfogadta a
Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról
szóló törvényjavaslatot, valamint az Állami Számvevőszék jelentését.

    A Parlament ezt követően az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá
tartozó vagyon kezeléséről, hasznosításáról szóló 1990. évi VII.
törvény módosításának részletes vitájával folytatta munkáját. Az
általános vita során számos törvénymódosító javaslat hangzott el, s
ezeket az Országgyűlés bizottságai részletesen megvitatták. A
bizottságok előadói - Katona Kálmán (Gazdasági Bizottság), Remport
Katalin (Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság), Illésy István
(Önkormányzati Bizottság) - ismertették a testületek határozatait. A
képviselők egy része olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek
fenn kívánják tartani az Országgyűlésnek az Állami Vagyonügynökség
feletti ellenőrző szerepét. Ezeknek a javaslatoknak a többségét a
bizottságok elutasították, s csak azokat fogadták el, amelyek
biztosítják, hogy a kormány önállóan, teljes felelősséggel
végezhesse a Vagyonügynökség révén a privatizációt. (folyt.köv.)



1990. július 17., kedd 13:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás mtib2004 sz. hírre


Mai mtib2004 számú, Az Országgyűlés keddi munkanapja (3. rész)
című hírünk második bekezdésének utolsó előtti sorában a szöveg
helyesen:

    ... gazdaságilag és ökológiai vonatkozásában ...
     ---------
(MTI)



1990. július 17., kedd 14:30


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (6. rész)


Az Állami Vagyonügynökségről szóló törvény módosításával
kapcsolatos vitát a délutáni órákban megszakították: a
tárgysorozatban előre jelzett interpellációkat és kérdéseket
tárgyalták meg a képviselők.

    Monostori Endre (SZDSZ) a miniszterelnökhöz intézett
interpellációjában azt indítványozta, hogy az egykori munkásőrség
szombathelyi székházát a helyi mentőállomás kapja meg. A képviselő
kérését mintegy 27 ezer támogató aláírással tette nyomatékosabbá,
hangsúlyozva: mind a megyei betegszállítás, mind a
rohammentő-szolgálat a jelenleg igen mostoha körülmények között
működő megyeszékhelyi mentőállomásról történik.

    Az interpellációra válaszoló Botos Katalin, pénzügyminisztériumi
államtitkár - elismerve a képviselői indítványban foglaltak
jogosságát - kifejtette: a kormány álláspontja szerint a
munkásőr-vagyon hasznosítása költségvetési bevételt kell hogy
eredményezzen, így nem adható át az ingatlan térítésmentesen. Az
államtitkár mindehhez hozzáfűzte, hogy Szombathely a közelmúltban
egyebek közt a távozó szovjet alakulatok lakóépületeihez, illetve
több MSZMP-ingatlanthoz ingyen jutott.

    Monostori Endre az államtitkári válasszal nem értett egyet, ám
azt az Országgyűlés elfogadta.

    Fáklya Csaba (SZDSZ) a megüresedett honvédségi szolgálati
lakások tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez, s a
fentihez hasonló válasszal kellett beérnie. A tárca nevében
válaszoló Raffay Ernő államtitkár ugyanis rámutatott, hogy a
megüresedett ingatlanok hasznosításából kell a honvédelmi tárca
költségvetésének forráshiányát pótolni. Mint mondotta: az üres
lakásokat forgalmi értékén kívánják értékesíteni az
önkormányzatoknak, mégpedig részletfizetési kedvezménnyel. Az
interpelláló képviselő a választ nem fogadta el, a Parlament azonban
ezúttal is egyetértett az államtitkári válaszban foglaltakkal.

    Szili Sándor (MSZP) az M0 körgyűrű megépítése körüli kérdéseket
feszegette interpellációjában, kifogásolva, hogy a tervezett
körgyűrű voltaképpen ,,belgyűrű,, , s mint ilyen, a kertvárosi
övezetek lakóit hátrányosan érinti. Siklós Csaba közlekedési és
hírközlési miniszter azonban világossá tette, hogy a körgyűrű nem az
eredetileg tervezett, s már korábban nyilvánosságra hozott
nyomvonalon épül, hanem annál kijjebb, a főváros határánál. Mint
mondotta: a pontos terv ez év végére készül el, s várhatóan 1994-96.
között épül meg az M0 körgyűrű. Szili Sándor csak fenntartással
értett egyet a miniszteri válasszal, a Parlament viszont elfogadta
azt. (folyt. köv.)



1990. július 17., kedd 16:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (7. rész)


Wachsler Tamás (Fidesz) honvédelmi miniszterhez intézett
kérdését - távolléte miatt - Kövér László tolmácsolta a plénum
előtt. A kérdés a honvédelmi tárca távlati koncepciója mellett
konkrétan arra is vonatkozott: érvényben lesz-e az előző honvédelmi
miniszter által a sorállomány számára megígért hétnapos rendkívüli
szabadság? Raffay Ernő államtitkár válaszában megerősítette a
rendkívüli szabadság érvényét. Ugyanakkor utalt arra is, hogy a
kormány már megvitatta a honvédelmi törvény módosítását, s ezt
rövidesen a Parlament elé is beterjeszti.

    Rajk László (SZDSZ) kérdése a művelődési miniszterhez szólt, és
a Hungaroton, valamint az Országos Filmharmonia vezetőinek -
véleménye szerint - puccs-szerű kinevezését tette szóvá. A képviselő
hangsúlyozta, hogy a kinevezés módszere emlékeztet az Aczél-korszak
gyakorlatára. Andrásfalvy Bertalan miniszter viszont azzal érvelt,
hogy e területen nincsen pályázati rendszer, s az intézmények élére
történő kinevezés miniszteri jogkör. (folyt. köv.)



1990. július 17., kedd 16:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (8. rész)


Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon
kezeléséről és hasznosításáról szóló törvénymódosítással kapcsolatos
vitában alapvetően két ellentétes vélemény rajzolódott ki. Az
ellenzéki pártok képviselői kifogásolták azt, hogy a kormányzat erős
centralizációs törekvése érvényesül, s teljesen felügyelete alá
kívánja vonni a vagyonügynökséget, semmiféle személyi garanciát nem
biztosítva az ellenzéknek. Többek között azt szorgalmazták, hogy a
vagyonügynökség igazgatótanácsát vagy az Országgyűlés, vagy a
köztársasági elnök nevezhesse ki. Kifogásolták azt is, hogy a
vagyonügynökség - a beterjesztett törvényjavaslat szerint - saját
hatáskörében privatizálhatja a jelenlegi tanácsi irányítású
vállalatokat is, s az itt befolyó pénz a költségvetésé lesz. Úgy
érveltek, hogy ezzel a kialakuló önkormányzatokat megfosztják
gazdasági alapjuktól.

    Ezzel szemben a kormánypárti képviselők azt állították, hogy az
általuk javasolt megoldás éppen a vidék érdekeit tartja szem előtt,
mivel a legjelentősebb tanácsi vállalatok a fővárosban és a megyei
nagyvárosokban találhatók. Ebből a vagyonból a vidék csak a
költségvetési újraelosztás révén részesülhet.

    Székelyhidi László (MDF) azért sürgette a vagyonügynökséggel
kapcsolatos törvényt módosító javaslat minél előbbi elfogadását,
mert szerinte csak így lehet megakadályozni a hatalomátmentést, a
spontán privatizációt, ami a dolgozókat hátrányosan érinti.
Példaként megemlítette, hogy a mosonmagyaróvári Khüne gyár
munkástanácsa korábban a Győri Vagon- és Gépgyár vezérigazgatójával,
Horváth Edével hadakozott önállósága érdekében, most pedig azért
küzd, hogy apportként ne vigyék be egy alapítandó magyar-osztrák
kft-be.

    Végül is az elnöklő Vörös Vince lezárta a vitát, ám
döntéshozatalra nem került sor, mivel egyetlen képviselői módosító
indítványt az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi
bizottság még nem tudott megvitatni. A bizottság szerdán foglal
állást a kérdésben, s így a Parlament is csak szerdán hozhat
határozatot. (folyt. köv.)



1990. július 17., kedd 17:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás mtib2014 sz. hírre


Mai mtib2014 számú, Az Országgyűlés keddi munkanapja (8. rész)
című hírünk 3. bekezdésének 5. sorában sorában a név helyesen:


... mosonmagyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár munkástanácsa ...
     ---------------------------

(MTI)



1990. július 17., kedd 17:57


Vissza »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (9. rész)


A képviselők ezt követően vita nélkül elfogadták a július 29-i
népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi
szükségleteiről, valamint a nem pártként bejegyzett társadalmi
szervezetek költségvetési támogatásáról szóló határozati javaslatot.

    Ezek után tértek rá annak a törvényjavaslatnak a tárgyalására,
amely a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításáról,
valamint a közszolgálati eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió,
Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről
szól. A napirendi pont előadójaként Haraszti Miklós (SZDSZ)
emlékeztetett arra, hogy a három közszolgálati tömegkommunikációs
intézmény az elmúlt évtizedekben partikuláris politikai érdekek
szolgálatában állt, s ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra: egy
demokratikus társadalomban ezeknek a médiumnak valójában a közt kell
szolgálniuk. A pártatlan tájékoztatás érdekében létrehívandó
bizottságról Haraszti Miklós elmondta, hogy azt nem lehet besorolni
az államigazgatási intézménytípusok közé, s valahol a három hatalmi
ág között lehet csak kijelölni helyét. A bizottsággal kapcsolatos
egyik legfontosabb elvként említette, hogy egyszerre garantálja a
tájékoztatás pártatlanságát és az újságírói véleményszabadságot.
Ugyancsak kiemelte, hogy a teljesen nyilvánosan működő Pártatlan
Tájékoztatás Bizottsága nem irányíthatja a közszolgálati média
tevékenységét, operatívan nem avatkozhat bele munkájába. Mint
összegzésként megjegyezte: a bizottságnak voltaképpen azt kell
szimbolizálnia, hogy a nemzeti médiumnak mentesek a pártérdekektől.

    Ugyancsak a sajtószabadság és a pártatlanság elvének
összehangolását emelte ki a bizottság létrehívásával kapcsolatosan
Kulin Ferenc, a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport, Televízió-
és Sajtóbizottság elnöke. Emellett ő is hangsúlyozta, hogy a
bizottság - kerülve a beavatkozást vagy a politikai befolyásolást -
véleménynyilvánítással, állásfoglalásokkal orientálhatja az egyes
szerkesztőségi műhelyek vezetőit.

    A beterjesztett törvényjavaslathoz több módosítást is javasolt
Kulin Ferenc. Így egyebek közt felvetette, hogy a bizottságba a
Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Újságírók Szövetsége, a Magyar
Írók Szövetsége, valamint a Film- és Televízió Művészek Szövetsége
által delegált küldöttek ne legyenek párttagok, ezzel is erősítendő
a bizottság pártatlanságát. Felvetette továbbá azt is, hogy az egyes
médiumnak küldöttei ne az intézmény dolgozói legyenek, s
feleslegesnek tartotta, hogy a bizottság tagjait a köztársasági
elnök nevezze ki. (folyt. köv.)



1990. július 17., kedd 18:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (10. rész)


Mivel több törvénymódositó javaslatot a Parlament bizottságainak
még meg kell tárgyalniuk, ezért az általános vitát az elnöklő Vörös
Vince szerdára halasztotta. Az ülésnap bezárása előtt a képviselőkre
még egy döntés várt: az előterjesztést követően elfogadták az
Interparlamentáris Unió (IPU) magyar nemzeti csoportjának
megalakítására tett javaslatot. Az ülést követően megtartotta
alakuló közgyűlését az IPU nemzeti csoportja.

    A törvényhozók szerdán 14 órakor ismét találkoznak, s folytatják
a megkezdett napirendi pontok tárgyalását.

    x x x

    Az Országgyűlés díszpáholyában a délutáni ülés alatt megjelent
Wolfgang Bötsch, az NSZK Szövetségi Parlamentje CDU-CSU frakciójának
helyettes elnöke, aki delegáció élén érkezett Budapestre. Őt és a
küldöttség tagjait az elnöklő Vörös Vince köszöntötte .

    x x x

    Az Országgyűlés hétfői ülésnapján is kitünt: az önkormányzati
törvényjavaslat vitájában kialakult álláspontját sem a kormány, sem
az SZDSZ nem hajlandó módosítani. Az általános vita lezárását
elhalasztották, ami az ügyrend szerint azt jelenti, hogy a feleknek
egy hetük marad a kompromisszum megtalálására. Várhatóan ezt segíti
elő a szabad demokraták kedd délutáni bejelentése, amely szerint az
önkormányzati törvénnyel kapcsolatos álláspontok közelítése
érdekében hatpárti egyeztető tárgyalást kezdeményez. Az SZDSZ
csütörtök este 18.3O-ra invitálja a Parlament egyik munkaszobájába a
képviselőcsoportokat. (MTI)



1990. július 17., kedd 18:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD