Rendszerváltás és az MTI

	Az Érdekegyeztető Tanács ülése (1. rész)
1990. augusztus 1., szerda - Több hónapos előkészítő munkát követően szerdán ülést tartott a Parlamentben az Országos Érdekegyeztető Tanács. Győriványi Sándor munkaügyi miniszter megnyitójóban történelmi eseménynek nevezte, hogy új formában ült össze a munkáltatók és a munkavállalók országos érdekegyeztető fóruma, ahol a kormány - leszámítva munkaadói jogosítványát - inkább csak egyeztető szerepkört kíván betölteni. Antall József levélben köszöntötte a fórumot, kiemelve, hogy a gazdasági törvényjavaslatok kidolgozásánál számítanak a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek véleményére. A kormány elismeri a munkáltatók és a munkavállalók egyesülési jogát, s igényli, hogy a konfliktusokat tárgyalásokkal, a törvényes keretek között rendezzék. A tripartit (háromoldalú) elven működő és Érdekegyeztető Tanács névvel újjáalakított fórum lényegi feladatainak meghatározásával kezdte meg munkáját. A vitában Forgács Pál (FSZDL) felvetette, hogy az ismételt drasztikus áremelések előtt a kormány nem konzultált a munkavállalói érdekvédelmi szervezetekkel, és csak a sajtóból értesülhettek a vállalati tanácsok kötelező újraválasztásáról, illetve az igazgatók megerősítéséről, pedig ilyen kérdéseknél nem lehet kikerülni az országos érdekegyeztetést. A Szakszervezeti Kerekasztal véleményét tolmácsolva szükségesnek tartotta: ne csak a bér- és munkaügyi kérdésekkel foglalkozzon az érdekegyeztető tanács, hanem a kormány általános gazdaság- és szociálpolitikájával is, hiszen a béreket csak az árakkal, adókkal összefüggésben lehet értelmezni. A munkavállalók javasolják, hogy a fórum sürgősen vitassa meg a kormány foglalkoztatáspolitikai, privatizációs, a munkavállalói részvényprogramra vonatkozó, valamint a vállalati tanácsok újraválasztásával és az igazgatók megerősítésével kapcsolatos témaköröket. Szükségesnek tartják, hogy mielőbb érdekvédelmi törvény készüljön a jogok és kötezettségek rögzítésére. Nagy Sándor (MSZOSZ) kifejtette: ennek a törvénynek a kidolgozása hosszú munka, de elkészültéig is a három oldal által elfogadott érdekegyeztetési kódex szabályozza a teendőket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy hazánknak több genfi konvenciót - így például a tripartit rendszerre, a bérmegállapodásokra, a kollektív tárgyalásokra vonatkozókat - kellene ratifikálnia. Hangoztatta, hogy az országos érdekegyeztetés a megfelelő középszintű (ágazati, területi), valamint vállalati tárgyalások, konszenzusok nélkül nem sokat ér, tehát igen fontos e három tárgyalási szint megteremtése. (folyt. köv.) 1990. augusztus 1., szerda 16:47
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »