|
|
|
|
Jószomszédi eszmecsere - Magyar-osztrák miniszteri találkozó
Veszprémben (1. rész)
|
1990. július 9., hétfő - Jószomszédi eszmecsere színhelye
volt hétfőn a Veszprémi Akadémiai Bizottság székháza: Rudolf
Streicher Ausztria közlekedési és államosított ipar minisztere és
magyar kollégája, Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter
szakértők társaságában tanácskoztak az együttműködés további
lehetőségeiről. A demokráciában és piacgazdaságban tapasztaltabb
osztrák miniszter már a megbeszélés első fordulójában felajánlotta
azt a náluk jól bevált modellt, amellyel eredményes privatizálást
valósítottak meg a 80-as évek elején. Az osztrák iparnak
hozzávetőleg 30-30 százaléka van ma állami tulajdonban, illetve
magánkézben és 40 százaléka külföldi tulajdonban. Ez az ipar, mint
az egész osztrák gazdaság, igen jó eredményeket ért el az utóbbi
években, az idén például 4 százalékos gazdasági növekedéssel
számolnak, alig 3 százalékos infláció mellett. Az osztrák miniszter
tapasztalatait megosztva a magyar szakemberekkel, arra hívta föl a
figyelmet, hogy a privatizálás önmagában még nem teszi egészségessé
a gazdaságot, meg kell teremteni a piacot és a banki hátteret is.
Nem szabad engedni, hogy a pánik befolyásolja a döntéseket, mert
ebben az esetben előfordulhat, hogy nem a megfelelő külföldi
partnerhez kerül a volt állami tulajdon.
Bod Péter Ákos három pontban foglalta össze a magyar gazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat, ezek: a szerkezetváltás, a tulajdonváltás és a piacváltás. Határozottan kijelentette, hogy a magyar gazdaság - a mezőgazdaság kivételével - nem reprivatizálásra, hanem privatizálásra készül. Elfogadhatatlan lenne - fejtette ki -, ha az ipar vagy a kereskedelem területén visszaállítanák azt, ami évtizedekkel korábban létezett, e helyett modern gazdaságot kell teremteni, szilárd jogi alapokon. Kitért arra is, hogy ezt a folyamatot viharos viták kísérik. Ezzel kapcsolatosan rámutatott, hogy olyan országban, ahol nincs elég tőke és hatalmas az állami vagyon, nagyon nehéz megfelelő áron értékesíteni. Ha nem engednek az árból, leáll a privatizáció, ha igen, akkor pedig felvetődik az ország kiárusításának vádja.
A szakértők a továbbiakban főleg az acél-, az energia- és a vegyipari együttműködési lehetőségekről tárgyaltak. (folyt.köv.)
1990. július 9., hétfő 19:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|