Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZOSZ, a szakszervezetek és a munkástanácsok
------------------------------------------------ München, 1990. július 5. (SZER, Magyar híradó) - Keményedik az MSZOSZ hangja. Ma délután kiadott közleményében bírálja a népszavazási törvény tegnap megszavazott módosítását, további aláírásgyűjtésre búzdít, és ismét követeli, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben sem a parlament, sem a kormány ne hozhasson döntéseket a szakszervezetek megkérdezése nélkül. Ennyit a SZOT-utódról. Közben a munkástanácsok is szerveződnek: országszerte már több száz van, készülnek 10 nap múlva sorra kerülő találkozójukra, amelyen majd létrehozzák a munkástanácsok szövetségét. Mi a helye, szerepe, feladata a mai magyar társadalomban a régi és új szakszervezeteknek és a munkástanácsoknak? - Kasza László? - Olvasom tegnap, hogy egy sor munkástanács meg szakszervezet megegyezést kötött. Ma pedig arról értesülök, hogy erről szó sem volt: senki nem érti, hogyan született a nyilatkozat - feltételezik, hogy egy párt saját céljaira kívánja kihasználni a munkásképviseleteket. Nem azért nem mondom, hogy állítólag miben egyeztek meg, nem azért nem beszélek arról, hogy most ki tiltakozik, nem azért nem nevezem meg a gyanúsított pártot, mert nem akarom elmélyíteni az ellentéteket -, hanem azért, mert mondanivalóm szempontjából csak a jelenség érdekes: az, hogy változatlanul áttekintethetlen nálunk a helyzet a munkásképviseletek ügyében. Mindenekelőtt érdemes tehát rögzíteni, hogy egyetlen politikai pártnak - legyen az a parlamenten belül vagy kívül - sincs igazi, szerves kapcsolata a munkásosztállyal. Az okokat kitűnő szociológusok elemezték - legyen itt elég azt rögzíteni, hogy egyrészt a pártok természetes igénye változatni ezen a helyzeten, másrészt sehol sincs megírva, hogy a mai, mondern - korántsem osztályok szerint tagolt - társadalomban egy bizonyos párt privilégiuma lehetne a munkásképviselet. (folyt.) 1990. július 5., csütörtök
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »