|
|
 |
|
 |
Lukáts Miklós államtitkár a hitoktatásról (1. rész)
|
1990. július 22., vasárnap - A Művelődési és Közoktatási
Minisztérium vezetői 35 egyház képviselőivel a napokban egyeztető
megbeszélést tartottak a vallásoktatásról, s - miként a sajtó hírül
adta - némiképp módosítottak a korábbi elképzeléseken. Ezen újabb
egyeztetés háttéről, valamint a hitoktatás bevezetésének további
részleteiről érdeklődött az MTI munkatársa Lukáts Miklóstól, a
Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárától.
Lukáts Miklós elmondta, hogy Harmati Bélával, az evangélikus
egyház püspök-elnökével folytatott megbeszélésük óta széles körű
társadalmi vita indult meg, amelyek során számos újabb szempont
merült fel a hitoktatással kapcsolatosan. Minthogy a püspök-elnök
akkori eszmecseréjükön hat egyházat képviselt, s arra is felmerült
az igény, hogy valamennyi egyházzal konzultálva találjanak mindenkit
kielégítő megoldást; összehívták a 35 bejegyzett egyház képviselőit,
s a 23 megjelenttel tekintették át ismét a hitoktatással összefüggő
kérdéseket.
- Az egyeztetés alkalmával módosítottunk a hitoktatók
dotálásának eredeti tervén - közölte az államtitkár. - Eredetileg
úgy foglaltunk állást, hogy a hitoktatókat az iskola fizesse. Ez
ellenérzéseket keltett a pedagógusokban: úgy érezték, mindez saját
bérkeretük terhére történne, így hátrányosabb helyzetbe kerülnének.
Elfogadtuk az érvet, de továbbra is úgy ítéltük meg, hogy a
hitoktatókat díjazni kell. Ezért végül olyan megoldásra gondoltunk,
hogy a központi keretből vagy az iskola, vagy az egyház kapjon
bizonyos külön keretet a hitoktatók számára.
- Jóllehet a minisztérium először azt szorgalmazta, hogy a
hitoktató legyen tagja a tantestületnek, változás történt e
kérdésben is. Beláttuk ugyanis, hogy a kisebb települések lelkészei
nem vállalhatják azokat a követelményeket, amelyeket az érvényes
rendelet szerint a tantestület tagjaitól elvárnak: például azt, hogy
a tantestület tagja főállású dolgozó legyen. Mindez persze a
távolabbi jövőben elképzelhető, hiszen egyes vidéki tanárképző
főiskolákon - így Kecskeméten, Nagykőrösön, Kaposvárott - egyszakos,
illetve két-három szakos tanárképzés keretében hitoktatókat is
képeznek majd. Ők nyilván, főállásúként, majdan tagjai kívánnak
lenni a tantestületeknek. Ugyanakkor ma is fontosnak tartjuk, hogy a
hitoktató a gyermekek érdekében valamiképp részt vegyen a
tantestület munkájában. (folyt. köv.)
1990. július 21., szombat 16:44
|
Vissza »
|
|
Lukáts Miklós államtitkár a hitoktatásról (2. rész)
|
- Az egyházak képviselőivel úgy ítéltük meg, hogy ne az iskolák,
hanem az egyházak szervezzék meg a hitoktatást - folytatta az
államtitkár. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne beiratkozni az
iskolában, hanem arról van szó, hogy az egyházak döntenek a
hitoktatók személyéről és a tananyagról, valamint ők ellenőrzik az
oktatás folyamatát. - Az egyház tehát úgy is megszervezheti az
oktatást, hogy felkéri az iskolát: gyűjtse össze, kik kívánnak
hittanra járni - hangsúlyozta az államtitkár.
- Azt, hogy az iskolai bizonyítványba kerüljön-e a hittanon való
részvétel, vagy sem; a megbeszélésen megjelentek nem tartották
fontos kérdésnek. Mégis, nehogy úgy tűnjék, bármi módon át kívánjuk
hágni a vallás- és lelkiismereti szabadságról szóló törvényt, úgy
döntöttünk: amennyiben igényli, az egyház adjon ki bizonyítványt.
- Az egy héttel ezelőtti megállapodásra érkezett visszajelzések
szerint bizonytalanságot okozott a lelkészek körében, mit is jelent
a ,,védett idő,,; amit a hitoktatás számára biztosítani kell. Sokan
ezt úgy értelmezték, hogy csak délután tarthatók meg a hittanórák,
amikor a gyerekek már elfáradtak. Ez nem így van - hangoztatta
Lukáts Miklós. A védettség csupán arra vonatkozik, hogy az iskolának
hetenként két órát kell biztosítania hitoktatásra, de nem köti ki,
hogy az délután legyen. Minden iskolának meghatározott heti óraszáma
van, ami a délelőtti órákat tekintve 30 óra. Ha a tanterv szerinti
heti óraszám 28-nál kevesebb, a hittanra szánt két óra belefér a
délelőtti beosztásba. Amennyiben a tanterv szerinti heti óraszám 29,
vagy annál több, akkor az iskola és a hitoktató megállapodásán
múlik, hogy a hittant, avagy más órákat csoportosítanak át
délutánra. Az időpontot és a helyszínt egyébként a helyi adottságok
erőteljesen befolyásolják majd. A hittanoktatás bevezetésének
részleteit a minisztérium végrehajtási utasításban szabályozza,
amelyet még jóval a tanévkezdet előtt megküld az iskoláknak.
- Én nem nevezném visszalépésnek az említett módosításokat, bár
néhányan éppen száznyolcvan fokos fordulatként értékelik azokat.
Vélhetőleg az elkövetkező átmeneti két-három esztendő után alakul ki
a hitoktatás végleges formája - mondotta végül az államtitkár. (MTI)
1990. július 21., szombat 16:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|