|
|
|
|
A műtőasztalon az ország - Göncz-interjú a Népszabadságnak (1.
rész)
|
1990. július 13., péntek - Az előttünk lévő két-három döntő
hónap alakulása attól függ, hogy az emberek többsége közvetlenül is
érzékelni fogja-e: történt valami az érdekében, őérte - mondta Göncz
Árpád ideiglenes köztársasági elnök a Népszabadságnak adott
interjújában. A szombat reggeli lapban megjelenő államfői
nyilatkozatot - amelyet az újság főszerkesztőjének és belpolitikai
rovatvezetőjének adott - a Népszabadság szerkesztősége még a
megjelenése előtt az MTI rendelkezésére bocsátotta.
Az ideiglenes köztársasági elnök szólt a mindennapi élet nehézségeiről, a földkérdésről, s a népszavazás személyét érintő részleteiről. Ez utóbbival kapcsolatban szétválasztva államfői és személyes érzéseit, úgy vélekedett:
,, Nekem kutya kötelességem, hogy a legelső adandó időben érvényt próbáljak szerezni egy olyan állampolgári kezdeményezésnek, amelyet 100 ezernél több érvényes aláírás támogatott. A népet meg kell kérdezni, hogy az államfő választásának kérdésében mi a véleménye. Magánemberként az a véleményem, hogy a kezdeményezés nem ellenem irányult. Ennek ellenére szorongva tapasztalom, hogy mióta ez az akció megindult a bizalom ellenére, amit az országban változatlanul érzek, rám akasztották a paktum-elnök címét, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy állítólag én a nép fölött álló hatalmi elitek alkujának köszönhetően kaptam meg ezt a széket. Őszintén szólva úgy érzem, egyet-mást tettem életemben, s merő véletlenség, vagy méginkább: talán nem teljesen véletlen, hogy a bőrömre paktumot kötöttek, hogy a választás épp énrám esett. Hazudnék tehát, ha azt mondanám, hogy személy szerint engem a történtek nem érintenek. Azt már kereken megmondtam, nem szükséges ismételnem: ha a népszavazás úgy dönt, hogy a nép válassza az elnököt, akkor készséggel állok elébe a megmérettetésnek. És ha az lesz a döntés, hogy a Parlament válasszon elnököt, akkor azt is tudomásul veszem,,.
Göncz Árpád a több mint 10 gépelt oldalnyi interjúban szubjektív véleményét is közreadja a hitoktatás kérdéséről, amellyel összefüggésben előrebocsátja, hogy egyrészt liberális ember, másrészt, hogy keresztény. A továbbiakban így vélekedik:
,, Liberális emberként szabad egyházat szeretnék látni szabad államban. Én valamennyi egyház helyében igyekeznék elszakadni minden állami befolyástól. Nagyon megfontolnám hogy bármilyen erősebb szál kössön az államhoz, hiszen így bátrabban, kötetlenebbül képviselhetnék egy tisztán erkölcsi álláspontot. (folyt.köv.)
1990. július 13., péntek 18:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|