|
|
|
|
Koppenhága: ingyen - két keréken
|
1990. július 11. szerda (MTI-Panoráma) - Magyaroknak szinte
mesebeli álomnak tűnik az, ami több nyugat-és észak-európai
országban már a világ legtermészetesebb dolga: a nagyvárosok egyre
elviselhetetlenebb autóforgalmában külön kiváltságokat élveznek a
kétkerekűek és utasaik. De nem a motorosok, hanem a biciklik.
Nagyobb utat manapság egyre több helyen látnak el kerékpársávval, a kereszteződéseknél pedig a csak nekik felállított jelzőlámpákról tájákozódhatnak. Az erősen auto-mobilizált Nyugat-Európa nagyvárosaiban nem is lehetne másképp teret engedni a kerekezőknek. Persze, ne gondoljuk, hogy kizárólag a sovány pénztárcájú diákság lepi el biciklivel az utakat. Felpattan rá a tip-top titkárnő és a nyakkendőben feszítő üzletember is. Mindezt jól megszervezett kölcsönzőhálózat segítségével tehetik meg, amely kivált nyáron, a turisták kedvére is való. A kölcsön azonban ugyanúgy pénzbe kerül, mint maga a jármű, - a kelet-európaiak , köztük mi magyarok is, inkább lábukra hagyatkoznak városnéző sétáink alatt.
Akad azért kivétel is, igaz, ezért kicsit északabbra, Koppenhágába kell utazni. A pénz azonban bejön, megéri a többletköltség. A koppenhágai városi tanács a szezon elején úgy döntött, hogy mégjobban megkönnyíti az odalátogatók - dánok és külföldiek - dolgát: ,,ingyenes kerékpárövezetetté,, nyilvánította a fővárost és környékét. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben már mindenki ingyen kerekezhet, ha igénybe veszi az ötezer ( ), azonos ruhába bujtatott bicikli valamelyikét. Ehhez mindössze arra lesz szükség, hogy 20 koronát helyezzen letétbe az utas a város több pontján felállított kölcsönzőhelyen. A pénzt akkor kapja vissza, amikor úgy dönt, hogy mostantól kezdve gyalogol. Ez az ingyenkölcsön korlátlan ideig érvényes, tehát nem kell hat-nyolc vagy 24 óra múlva lemondani a bicikliről, mint eddig.
A szervezők - köztük a Kerékpárosok Köre - magántőkét vettek igénybe, vagyis néhány menő kerékpárgyártó cég pénzével indították el a vállalkozást. A tanács is elkülönített egy jó kis summát, így jött össze a szükséges pénz. A városatyák ugyanis úgy gondolkodtak: megéri a befektetés, legalább ezzel is kevesebb autót és autóbuszt vesznek igénybe a városba érkező vendégek. No, nem, mintha a magyarországihoz hasonló lenne a szmoghelyzet, de sok kicsi sokra megy, és miért ne előznék meg a bajt, ha tehetik?+++
Mester Nándor, MTI-Panoráma
1990. július 11., szerda 14:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|