|
|
|
|
Argentina ünneplőbe bujtatott bánata (1. rész)
|
Simó Endre, az MTI Buenos Aires-i tudósitója jelenti:
1990. julius 10. kedd (MTI-tud) - Buenos Aires keddre virradóra világbajnoki győztesként ünnepelte a római döntőről hazaérkezett vert csapatot, eleget téve az argentin köztársasági elnök felhivásának, hogy fiestával vegyen revansot Codesal biró itélkezésén és az olasz közönség argentinellenes magatartásán.
Maradonáékat millióan fogadták Buenos Aires-Ezeiza nemzetközi repülőterén és a hatalmas tömeg elárasztotta a repülőteret a főváros központjával összekötő országutat is. A repülőgépből kiszálló argentin játékosokat és a válogatott vezetőit Carlos Saul Menem államfő köszöntötte és kisérte az elnöki palotába. A karaván öt óra alatt tette meg az egyébként 40 perces utat az ünneplő tömeg sorfala között. ,,Éljen Argentina, a világbajnok,,, ,,Le Codesal biróval, le Argentina hóhérjával,,, ,,Argentina te vagy a legnagyobb a világon,,, ,,Olaszország sir, Argentina ünnepel,, - ilyen és ehhez hasonló szövegő transzparenseket emeltek magasra.
Az ünnepi köntösbe bujtatott tömeghisztéria az elnöki palota előtti téren hágott a csucsára, amikor Menem elnök a játékosok társaságában megjelent a Casa Rosada erkélyén és a nép nevében gratulált a ,,hőstetthez,,. Minden ugy tünt, mintha az argentin válogatott nyerte volna a világbajnokságot, vagy ha mégsem, akkor az Codesalon mulott volna, nem pedig azon, hogy a németek egy klasszissal jobbak voltak. Az irracionális légkörben a tömeghangulat olykor már-már az idegengyülölet határát surolta: nemcsak a mexikói biró ellen fogadtak bosszut, hanem ócsárolták uruguayi származását is, ledigózták az olaszokat, koporsót emeltek a vállukra ,,Olaszország nyugodj békességben,, felirattal. Becsmérelték az olaszokat amiatt, hogy a németeknek szurkoltak és belefütyültek az argentin himnuszba. Maradonát senki egy pillanatra sem marasztalta el pályán kivüli viselkedéséért, amellyel az argentin-ellenes hangulatot az olaszokból kiváltotta. (Mint ismeretes, összeverekedett a karabinierikkel, törleszteni próbált vélt vagy valós sérelmeiért.) Ellenkezőleg, nemzeti hősként ünnepelték.
A nemzeti fanatizmust végül is annak kellett csillapitania, aki keltette: Menem elnöknek. ,,A népnek tisztelettudónak kell lennie, nem szabad más népeket gyaláznia,, - nyugtatgatta az egybegyülteket. (folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 17:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|