|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (1. rész)
|
1990. július 10., kedd - Az Országgyűlés rendkívüli
ülésszaka kedden az idei pénzügyi egyensúly javítását szolgáló
törvényjavaslatok, illetve országgyűlési határozattervezet vitájával
folytatta munkáját.
Az egyensúly javítását szolgáló indítványok sorában a kormány öt
törvényjavaslatot és egy országgyűlési határozati javaslatot
nyújtott be együttes előterjesztésben. Az időközben több passzusában
is tovább csiszolódott javaslatcsomag tartalmazza a Központi Műszaki
Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosítását, a
fogyasztási adóról és a fogyasztóiár-kiegészítésről szóló 1989. évi
XL. törvény módosítását, a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988.
évi IX. törvény módosítását, az állami vagyon utáni részesedésről
szóló 1989. évi XLIII. törvény módosítását, a családi pótlékról
szóló 1990. évi XXV. törvény módosítását, illetve az idei állami
költségvetés pozíciójának javítására tett kormányjavaslatokat.
Az ülés keddi munkáját megnyitva az elnöklő Szabad György
közölte, hogy a kérdések sora tovább bővült: Bethlen István (MDF) a
Belügyminisztérium kezelésében lévő villalakásokról és
tulajdonosaikról kíván felvilágosítást kapni. Napirenden kívül kért
szót a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és
Sajtóbizottság előadójaként Balázsi Tibor. Ismertette azt az
állásfoglalást, amelyet a bizottság a megyei lapkiadó vállalatokkal,
illetve lapokkal kapcsolatban fogadott el, azután, hogy az MSZP
elnöksége lemondott ezek tulajdonjogáról. A bizottság múlt heti
ülésén konszenzussal elfogadott állásfoglalás hangoztatja: az MSZMP
állampárti minőségéből eredően jutott a megyei lapok és lapkiadó
vállalatok tulajdonjogához. Jogutódja, az MSZP minden erkölcsi és
politikai folytonosságot tagad az állampárttal. Ezzel a törekvéssel
erkölcsileg és politikailag kizárólag az áll összhangban, ha a
Magyar Szocialista Párt a megyei lapok és lapkiadó vállalatok
tulajdonjogáról önként lemond. A bizottság szükségesnek tartja, hogy
az ekként az állam tulajdonába került lapok és lapkiadó vállalatok
privatizációjának feltételrendszerét az Állami Vagyonügynökség az
Országgyűlés illetékes bizottságaival egyeztesse és felügyelje a
privatizációt.
A napirenden szereplő kérdésekre visszatérve Szabad György
elsőként Rabár Ferenc pénzügyminiszternek adta meg a szót.
(folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 11:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (2. rész)
|
Rabár elmondotta, hogy a tervezett, a lakosságot és a
vállalatokat egyaránt hátrányosan érintő intézkedésekre azért
kényszerült a kormány, mert teljesíteni akarja a Nemzetközi
Valutalappal kötött megállapodást, amelyben még az előző vezetés
vállalta: a költségvetés idei deficitje nem haladhatja meg a 10
milliárd forintot. Rabár Ferenc szerint már a kormányváltás
időszakában lényegesen, mintegy 17 milliárd forinttal nagyobb volt a
hiány a megengedettnél, s jelentős mintegy 5 milliárd forint értékű
többletigény is jelentkezett. A kormány még meg sem kezdte a
működését, a költségvetési hiány túllépése máris meghaladta a 21,7
milliárd forintot. A szigorító intézkedéseket tehát a
kényszerhelyzet diktálja.
Összességében arra törekedtek a programcsomag összeállítása
során, hogy - bár az infláció gyorsulása elkerülhetetlen - a
továbbgyűrűző inflációs hatást elkerüljék. Az intézkedések
egyenkénti hatása kicsi, mégis sok apró változásra törekednek, mert
azok következménye jobban felmérhető, és így a kormány nagyobb
biztonságra tud törekedni. Alapvető szempont volt a támogatások
jelentős csökkentése, és a nyereségadó-kedvezmények szűkítése is. Az
intézkedések egy része a vállalatok, szövetkezetek jövedelmét
csökkenti. A mezőgazdasági exporttámogatások lefaragása, a
kedvezőtlen adottságú tsz-ek támogatásainak csökkentése, a
nyereségadó-kedvezmények egy részének megvonása, az állami vagyon
utáni osztalék emelése, valamint az üzemanyag-áremelés 14,5
milliárdos bevételt jelent a költségvetés számára.
A lakosságot érintő intézkedések - a cigaretta, az alkohol, a
háztartási tüzelőanyagok árának emelése összesen 7,4 milliárddal
növeli a költségvetés bevételeit. Ezenkívül az államháztartás
helyzetét úgy is javítani kívánják, hogy lefaragják az igazgatási
költségeket. Felhasználják az állami tartalékkészlet egy részét,
csökkentik a Kereskedelem-politikai alap támogatását, és szűkítik a
Központi Műszaki Fejlesztési Alap rendelkezésére álló forrásait.
Ugyanakkor a költségvetés mintegy 2,5 milliárd forintot fordít a
lakosság növekvő terheinek ellensúlyozását szolgáló szociálpolitikai
intézkedésekre.
A pénzügyminiszter részletesen kifejtette, hogy a mostani rövid
távú intézkedések már szorosan illeszkednek a kormány kidolgozás
alatt lévő 3 éves középtávú koncepciójába, amelynek alapvető célja
Magyarországon a piacgazdaság rövid időn belüli kiépítése. (folyt.
köv.)
1990. július 10., kedd 12:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (3. rész)
|
A koncepció megvalósítása során tervezik a jelenlegi ár-, bér-,
támogatási, adó-, és vámrendszer felülvizsgálatát és alapvető
reformját. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: elkerülhetetlen a
meglévő torzulások megszüntetése, a gazdaság liberalizálását a
lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani. A jelenlegi
elképzelések szerint ez a szakasz mintegy 4-6 hónapot fog igénybe
venni, de a jövő év végére az átalakulás valószínüleg befejeződik és
addigra kialakul a piacgazdaság. Az átalakulás időszakában azonban
jelentős feszültségek várhatók, amelyek megoldására a kormánynak
számottevő tartalékra van szüksége. Éppen ezért úgy tervezik, hogy
tárgyalásokat kezdenek a nemzetközi pénzintézetekkel, így a
Nemzetközi Valutalalappal, a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS)
valamint a magánbankokkal a tartalékokhoz szükséges források
előteremtésére. Azt is tervezik, hogy a később esedékessé váló
hitelek felvételét előbbre hozzák, biztosítva a nem várt fejlemények
ellensúlyozásához szükséges pénzügyi fedezetet. A kormány jelenleg
körvonalazodó 3 éves koncepciója szerint az alkalmazkodás időszaka
1991 végére lezárulhat, s ezt követően 1993 közepéig már valóságos
növekedés kezdődhet meg a magyar gazdaságban.
Ehhez a koncepcióhoz szorosan illeszkednek azok a tervezett
intézkedések, amelyek a kormány mostani programcsomagjában
szerepelnek. Ezek ugyanis hozzájárulnak a gazdaságban meglévő
torzulások csökkentéséhez, másrészt biztosítják, hogy továbbra is
fennmaradjon a jó együttműködés Magyarország és a nemzetközi
pénzintézetek között. (folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 12:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (4. rész)
|
Az expozé után a javaslatok együttes általános vitájában először
a képviselőcsoportok és a függetlenek megbízott előadói ismertették
frakcióik állásfoglalását a csomagtervről.
A frakciók vezérszónokai közül elsőként hozzászóló Szabó Iván
(MDF) hasonlatokkal telitűzdelt beszédében - egy villamoson
elcsípett beszélgetésre utalva - azt kívánta bizonyítani, hogy
markánsabb eltérés van a Németh- és Antall-kormány gazdasági
elképzelései között, mint az, hogy Rabár Ferenc pénzügyminiszternek
van, elődjének, Békesi Lászlónak nincs kecskeszakálla. Hangsúlyozta:
a most beterjesztett csomagtervnek a költségvetés kiegyensúlyozására
vonatkozó része egy terhes örökség kényszerű lépéseit tartalmazza. A
lépések fő okaként azt jelölte meg, hogy az előző kormány az 1990.
évi költségvetésben irreálisan számolt a 10 milliárd forintos
hiánnyal, illetve tévesen prognosztizált 20 százalék alatti
inflációt. Éppen ezért - mondta Szabó Iván - az 1990. évi
költségvetés, amelyet nem az új kormány készített, nem építhető be a
rendszerváltás gazdasági programjába.
Szerinte a lakosságnak az elmúlt esztendőkhöz képest most nem
úgy kell vállalnia áldozatokat, hogy nem látja, hol az intézkedések
vége. Azon véleményének adott hangot, hogy a mostani intézkedések
egy hosszabb távú koncepció keretébe illeszthetők be. Mint mondta, a
kormány már kidolgozott olyan ígéretes intézkedéseket, amelyek
rövidesen a Parlament elé kerülnek, s akik ezeket ismerik, tudják:
,,nem fénysugár nélküli alagútban járunk,,. Végezetül a
mezőgazdasági támogatásleépítés szükségessége mellett érvelt,
kifejtve, hogy a csomagtervben az erre vonatkozó intézkedést a
struktúraváltás indokolja.
Tellér Gyula (SZDSZ) már bevezetőjében leszögezte: a
szabaddemokratáknak nem áll módjukban elfogadni a kormány által
beterjesztett pénzügyi csomagtervet. Hozzáfűzte: az SZDSZ nem a
költségvetési egyensúly javítására benyújtott ár- és adóemelések
miatt tartja elfogadhatatlannak a tervezetet, hanem a benne szereplő
tételek indoklását nem tartja megalapozottnak. Úgy vélekedett, hogy
az anyag hevenyészett, nincsenek belső összefüggései. Nem
tartalmazza ugyanis, hogy milyen hiányt fedez az a 25 milliárd
forint, amely az intézkedések révén bevételként jelentkezik majd.
Nem tudni, hogy ez az összeg több-e vagy kevesebb a költségvetési
lyukak betömésére szükségesnél. Nem tűnik ki az sem, hogy a kormány
esetleg ,,spórolni,, akar, illetve esetleg nem tervezett-e be olyan
tételeket, amelyek az év hátralevő részében jelentenek majd
áremelést. (folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 16:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (5. rész)
|
Ugyancsak nem világos - hangoztatta Tellér Gyula -, hogy a
költségvetés a tervezett bevételekből kíván-e fordítani a
bős-nagymarosi építkezés leállításával összefüggő helyreállítási
munkákra, a világkiállításra vagy egyéb feladatok megoldására. A
szabaddemokrata képviselő aggályosnak ítélte a hátrányos helyzetű
mezőgazdasági szövetkezetek támogatásának leépítésére vonatkozó
tételt, mert az a mezőgazdasági struktúraváltást kitűző program
nélkül, a földtörvény és a hitelkérdések rendezése előtt ebben a
szektorban is munkanélküliséggel fenyeget. Kifogásolta, hogy a
minisztériumok közül az 5 százalékos csökkentés nem érinti a
honvédelmi és a belügyi tárcát, továbbá a kormány nem mérte fel,
hogy lehet-e a külképviseletek kiadásain csökkenteni.
A szabaddemokrata szónok az előterjesztés legvitatottabb
pontjának minősítette, hogy nem vet számot az intézkedéseknek a
családi költségvetésre gyakorolt hatásával. Nem világos ugyanis,
hogy a kompenzációt ugyanazok kapják, akikre a legnagyobb terhek
nehezednek. Végezetül megjegyezte: ellentmondás tapasztalható a
csomagterv és a kormány gazdasági programja között. Ugyancsak
elfogadhatatlannak minősítette a tervezetben szereplő országgyűlési
határozati javaslatot, hangsúlyozva: miközben a kormány a hatalmat a
kezében tartja, ezzel a tervével meg kívánja osztani a felelősséget
a Parlamenttel.
Torgyán József (FKgP) felszólalásában a mostani
kényszerintézkedések eredőjeként a bolsevizmus 45 éve alatt okozott
károkat jelölte meg. Hangoztatta, hogy az elmúlt több mint négy
évtizedben felduzzadt adósságról az Antall-kormány nem tehet. Majd
hosszasan ecsetelte, hogy nincs az életnek olyan területe, ahol a
bolsevizmus ne végzett volna pusztítást. Ezt követően a
kisgazda-frakció nevében feltette a kérdést: nem lehet-e olyan
anyagi eszközöket felkutatni, amelyekkel a nép megsarcolása nélkül
lehet fedezni a ,,bolsevik adósságot,,. Úgy vélte, erre lehetőség
nyílna a felelősök felkutatásával, elszámoltatásával. A kisgazdák
frakcióvezetője néhány, szerinte kivitelezhető intézkedést is
javasolt - a bolsevik időszakban vezető funkciót betöltők
tevékenységének felülvizsgálása, a vezetői prémiumok rendszerének
visszamenőleges felülvizsgálása, a tartós használatba adott
ingatlanok helyzetének megvizsgálása, a 15 ezer forint feletti
nyugdíjak megvonása, a privatizációs intézkedések visszamenőleges
elbírálása -, amellyel megteremthető a kívánatos költségvetési
bevétel. (folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 16:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (6. rész)
|
A csomagterv elfogadása mellett agitálva végül azon véleményének
adott hangot, hogy Magyarországot a jelenlegi válságos helyzetből
csak a hármas kereszténydemokrata koalíció (MDF-FKgP-KDNP) tudja
kivezetni, mert ezt a koalíciót támogatja Nyugat-Európa.
Orbán Viktor (Fidesz) reagálva a Kisgazdapárt vezérszónokának
szavaira, kétperces hozzászólásában kérte: amennyiben mód van rá, az
igazságügyminiszter fejtse ki álláspontját a Torgyán József által
elmondottakról, továbbá a pénzügyminiszter világosítsa fel a
Parlamentet, hogy miért nem szerepelnek a kisgazda-képviselő által
jelzett intézkedések a csomagtervben. Eörsi Mátyás (SZDSZ) pedig azt
kérdezte meg Torgyán Józseftől, hogy miként értelmezze
felszólalását: az önkormányzati választások előtti
kampánybeszédként, avagy módosító indítványként, miszerint a kormány
,,járja végig a balatoni telkeket, és a rózsadombi villákat,,.
Torgyán József mindkét alkalommal élt a válaszadás lehetőségével.
Egyrészt kifejtette, hogy az általa jelzett intézkedések kidolgozása
hosszabb időt igényel, ezért nem kerülhetett a csomagtervbe. Eörsi
Mátyásnak pedig azzal igyekezett felelni, hogy szerinte a
szabaddemokraták vezérszónoka sem a napirenden szereplő témáról
szólt, amikor védelmébe vette a hátrányos helyzetű
termelőszövetkezeteket.
Békesi László (MSZP) elöljáróban leszögezte: pártja nem vitatja,
hogy a költségvetési egyensúly helyreállítására szükség van.
Ugyanakkor szerinte más okok miatt kell korrigálni a költségvetést.
Ezek közé sorolta, hogy az 1990. évi költségvetés elkészítésekor az
előző kormánynak még nem volt érvényes megállapodása a szovjet
kormánnyal az idei kereskedelem volumenéről. E megállapodás
megkötése után világossá vált, hogy 12 milliárd forinttól esik el a
költségvetés, további 4,5 milliárd forintos kiesést okoz a kamatadó
eltörlése, s 3-4 milliárd forintost az, hogy az eredetileg 20
százalékra tervezett infláció 25 százalékos lesz. A szocialista
képviselő is bírálta, hogy a csomagterv és a kormányprogram tézisei
ellent mondanak egymásnak. Szükségesnek látta volna, hogy a
tervezetet egy konzisztens privatizációs programmal együtt terjessze
elő a kormány.
Majd arról szólt, hogy a 25 milliárd forintra tervezett
intézkedési csomagból körülbelül 12 milliárd forintot érintő
elképzelések pártja számára elfogadhatatlanok. Ezek közé sorolta az
üzemanyagár-emelést, illetve a villamosenergiaár emelését. Szerinte
e 12 milliárd forint részbeni pótlására más erőforrások is lennének.
(folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 16:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (7. rész)
|
A volt pénzügyminiszter példákat is említett: így véleménye
szerint 2 milliárd forint takarítható meg a túldimenzionált polgári
védelem leépítéséből, további 4 milliárdot jelenthetne a
lakásfinanszírozási rendszer reformjának elindítása, valamint
további 2-3 milliárddal csökkenthetné a kormány a csomagtervében
beterjesztett támogatási igényt.
Békesi László végezetül elfogadhatatlannak nevezte, hogy az éves
költségvetés módosítását parlamenti határozattal kívánják
elfogadtatni. Felhívta a figyelmet arra, ha ez megtörténne, a
Parlament nem tudná beszámoltatni a kormányt az 1990. évi
költségvetés végrehajtásáról.
Ungár Klára (Fidesz) kifejtette: pártja sohasem hallgatta el,
hogy a gazdasági válsághelyzetből való kilábalás elképzelhetetlen a
lakosságot érintő megszorító intézkedések nélkül. Ezzel szemben -
vélekedett - a kormánypártok választási kampányuk során erről nem
tájékoztatták a lakosságot. Ráadásul a kormányprogram sem adott
választ arra, mely rétegeket sújtanak leginkább a rendszerváltás
gazdasági intézkedései. Ezt a kormány tetézte azzal, hogy az
önkormányzati választásokra kacsintva halogatta a kényszerű
intézkedéseket. Talán ennek is tulajdonítható - mutatott rá a Fidesz
szónoka -, hogy a Parlament elé került csomagterv magán viseli a
megkésettség, a kapkodás jeleit.
A Fidesz szerint az előterjesztés legnagyobb problémája az
intézkedések átgondolatlansága, a számítási segédanyagok hiánya.
Utóbbi eleve meggátolja az ellenzéket abban, hogy konstruktív
legyen. A képviselőnő szintén felhívta a figyelmet arra, hogy az
intézkedések egy része, ellentétben a kormányprogramban ígértekkel,
inflációnövekedéssel fenyeget. Ráadásul a csomagterv olyan
intézkedéseket is tartalmaz - például a villamosenergiaár emelése,
illetve az állami tulajdon után fizetendő osztalék növelése -,
amelyek egyszerre gerjesztenek inflációt és növelik a költségvetés
kiadásait. Végezetül néhány korábban elhangzott megjegyzésre utalva
azt hangsúlyozta: számára nem az a kérdés, lesz-e az idén újabb
áremeléseket tartalmazó csomagterv, hanem az, hogy mikor. Úgy tűnik,
hogy az önkormányzati választásokra való tekintettel erre
novemberben lehet számítani - fejezte be felszólalását a Fidesz
képviselője. (folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 16:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (8. rész)
|
Füzessy Tibor (KDNP) egyetértett azokkal, akik a képviselők elé
terjesztett intézkedéssorozatot olyan ,,félcsomagtervnek,,
minősítették, amelynek másik felét - remélhetően - a gazdaság talpra
állítását célzó javaslatok adják. Mint mondta - bízva a kormány
szakértelmében és jószándékában - a kereszténydemokraták támogatják
a csomagterv elfogadását, de nem értik, hogy miért szükséges
országgyűlési határozat olyan intézkedések tekintetében, amelyek
meghozatala teljes egészében a kormány hatáskörébe tartozik.
Reményét fejezte ki, hogy ez nem a kormány önbizalmának hiányát
tükrözi. A második világháború után a gazdasági rend helyreállítása
során és a forint stabilitásának megteremtésére a kormány teljes
egészében magára vállalta és a Parlament nélkül oldotta meg ezt a
feladatot. Emlékeztette a miniszterelnököt arra, hogy a Parlament a
kormánynak 1946-ban két törvénycikkel adott felhatalmazást az
államháztartás egyensúlyának rendeleti úton történő
helyreállítására. E felhatalmazás nyomán születtek meg azok a híres
rendeletek, amelyek létrehozták és stabilizálták az új forintot, és
általában rendet teremtettek az ország gazdasági életében. A
képviselő kifejtette, hogy a kereszténydemokraták nem tartják
kielégítőnek, elegendőnek a negatív hatásokat ellensúlyozó szociális
intézkedéseket. A tervbe vett, összesen 2,5 milliárd forintot kitevő
kisnyugdíj, rokkantsági nyugdíj, GYES és GYED emelése nem elegendő
ahhoz, hogy az érintett réteget az elnyomorodás útján megállítsa.
Fodor István független képviselő elismerve a pénzügyi egyensúly
érdekében bizonyos intézkedések jogosultságát, bejelentette: a
javasolt törvénymódosításokat, valamint a határozati javaslat
elfogadását a független képviselők nem támogatják. Mint mondta, sem
az írásos előterjesztés, sem a szóbeli kiegészítés nem tartalmazott
meggyőző, elegendő szakmai érvet a hiánypótlás mértékének és
szerkezetének indoklására. A független képviselők a felvázolt
megoldást nem tartják korrektnek, véleményük szerint ,,a lakosságra
jelentős többletterheket róvó intézkedések helyett ezúttal a
kormánykoalíció mandátumai mögött meglévő politikai tőkét kell
felsorakoztatni,,. (folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 16:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (9.rész)
|
A nap folyamán - napirenden szereplő javaslatcsomag vitáját
megszakítva - interpellációkat, kérdéseket tárgyalt az Országgyűlés.
Horváth Vilmos (SZDSZ) a különböző rendű és hatalmasságú kiskirályok
elszámoltatása tárgyában interpellált. A képviselő két és fél
hónappal a választások, másfél hónappal az új kormány felállása után
csalódottan állapította meg, hogy üres szlogen maradt az MDF tavaszi
nagytakarítást ígérő választási programja. A lakosság körében egyre
nő az elkeseredettség, mivel valódi, átfogó rendszerváltást, s nem
csupán a hatalmi elit cseréjét várták. Az emberek azt tapasztalják,
hogy ugyanazok a korrupt, szakértelemmel nem rendelkező vállalati-
és üzemvezetők irányítják őket, akik felelősek az ország
tönkretételéért. A képviselő feltette a kérdést: meddig tétovázik
még a kormány; egyáltalán szándékában áll-e az elszámoltatást
végrehajtani.
Az interpellációra Balsai István válaszolt. Az
igazságügyminiszter megalapozatlannak tartotta a képviselőnek azt az
értékelését, miszerint a kormány semmit sem tett a választási
kampány során tett ígéretek beváltása érdekében. A kormány -
hangoztatta - megalakulása óta legfontosabb kötelezettségének
tartja, hogy minden vonatkozásában végrehajtsa a rendszerváltást.
Ezt bizonyítja például, hogy a kormány megalakulása után egy
hónappal máris a törvényhozás elé kerül az önkormányzatokról szóló
törvény tervezete. A kormány ugyancsak fontosnak tartja azt is, hogy
mindazok a semmivel sem igazolható privilégiumok, amelyek joggal
irritálják a társadalom igazságérzetét, mielőbb megszűnjenek. Ezért
vizsgálják például a kiemelt nyugdíjak kérdését, és intézkedtek a
vállalatvezetői prémium limitálásáról. A kormány határozott
szándéka, hogy mindazokkal szemben, akik bűncselekményt követtek el
az elmúlt rendszerben a törvény teljes szigorával járjanak el. Nem
szándékozik viszont boszorkányüldözést kezdeményezni, kollektív
felelősségre vonást célzó törvényjavaslatot beterjeszteni a
Parlament elé. Az interpellációra adott választ Horváth Vilmos nem
fogadta el. Az Országgyűlés 157 szavazattal 63 ellenében, 12
tartózkódás mellett elfogadta a választ.
Kádár Iván (SZDSZ) a kisvállalkozók helyzete tárgyában
interpellált a pénzügyminiszterhez. A képviselő kifogásolta, hogy az
idei évre érvényes jövedelemadó, illetve vállalkozási nyereségadó
olyan közgazdasági környezetet teremt, amely már jórészt
gazdaságtalanná teszi a kisvállalkozók működését. Kedvezőtlennek
nevezte, hogy az érvényes jogszabályok bizonyos számlával igazolt
kiadásokat nem ismernek el költségként. (folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 17:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap ( . rész)
|
Így például beruházásaikat csak hosszú évek alatt írhatják le
amortizációként. A gondokat növeli, hogy a vállalkozóktól rendkívül
magas adóterheket vonnak el, például forgalmi adót,
társadalombiztosítást, jövedelemadót. Az elvonás mértéke így
megközelítheti a nyereség 90 százalékát. Mondandója végén a
képviselő javaslatot tett az 1989. évi XL. törvény 61. szakaszának
és 76. paragrafusa 4. bekezdésének hatályon kívül helyezésére.
Az interpellációra válaszolva Rabár Ferenc pénzügyminiszter nem
osztotta mindenben a Kádár Iván által felvetett gondolatokat.
Tévesnek nevezte például azt az adatot, miszerint a nyereség 90
százalékát elvonnák a kisvállalkozóktól, hiszen számos olyan
tényezőt is felsorolt Kádár Iván, amelyek egyébként nem a
vállalkozók jövedelmét terhelik, hanem a fogyasztókra átháríthatóak.
A tényezők egy más része - így például a társadalombiztosítás -
költségként elszámolható. Az sem tekinthető helytállónak, hogy a
beruházási költségek csak hosszú évek alatt amortizálódnak, hiszen a
vállalkozási nyereségadó rendszerében e költségeket két év alatt
írhatják le. Mindazonáltal a pénzügyminiszter is úgy ítélte, hogy
felülvizsgálatra szorul a képviselő által is említett törvény.
Végezetül javaslatot tett arra, hogy a Pénzügyminisztérium az
érintett érdekképviseletek bevonásával vizsgálja felül a
nyugtaadásra kötelezett vállalkozók körét. A képviselő és az
Országgyűlés is - 172 szavazattal, 38 ellenében, 36 tartózkodással -
elfogadta az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ.
A kérdésekre áttérve elsőként Hága Antónia (SZDSZ) az országos
cigány művelődési központ létesítése felől érdeklődött a művelődési
minisztertől. A képviselőnő emlékeztetett arra, hogy az előző
kormányzatok kisebbségellenes, erőszakos asszimilációs politikája
következtében a cigányság egyetlen országos kulturális intézménnyel
sem rendelkezik. A Fővárosi Tanács tervbe vette ugyan a Láng
Művelődési Központ megvásárlását egy ilyen országos központ
kialakítása céljából, pénz hiányában azonban kútba esett a terv. A
képviselőnő szerint a kulturális központ céljaira alkalmas lenne a
volt MSZMP egykori XIII. kerületi bizottságának épülete is, amelyet
ideiglenesen az Alkotmánybíróság használ.
Andrásfalvy Bertalan művelődésügyi és közoktatási miniszter
közölte, hogy a cigány művelődési intézmények kérdése állandóan
napirenden van. Ennek értelmében a Láng Művelődési Központ tervezett
megvalósítására a tárca 10 millió forintot felajánlott
hozzájárulásként. (folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap ( . rész)
|
Bár a Fővárosi Tanács levette napirendről a vásárlást, a
minisztérium fenntartja ajánlatát. A XIII. kerületi pártbizottság
épülete a tárca megítélése szerint kevésbé alkalmas kulturális
központ céljaira, átalakítása sokba kerülne, s fenntartása is
költséges lenne. A minisztérium egyébként számos más variációt is
megvizsgál a cigány művelődési központ létesítésére. Az eddigiek
szerint úgy látszik, hogy őszre megfelelő épületet találnak. Addig
is a cigányművelődés számos funkcióját elláthatnák más létező
kulturális intézmények, mintegy előkészítve a leendő központ
működési programját.
Bethlen István (MDF) a belügyminisztert kérdezte a tárca
kezelésében lévő budai villalakások volt párt- és állami vezetők
általi használatának jogszerűségéről. A képviselő azt tudakolta,
milyen jogi eszközök állnak a belügyminiszter rendelkezésére az
esetleges jogsértések megszüntetésére. Horváth Balázs
belügyminiszter elmondta: a szóban forgó lakásokat az előző belügyi
vezetés átadta a kerületi ingatlankezelő vállalatoknak, ami kizárta
volna annak lehetőségét, hogy a szolgálati viszony megszünése után a
Belügyminisztérium visszakapja a szolgálati lakásokat. Az újonan
hivatalba lépett Horváth Balázs ennek elkerülésére azonnal
intézkedett, amint tudomására jutott ez az anomália. Így még
sikerült az ingatlankezelő vállalatoktól ezen lakásokat visszavenni.
A tárca most felméri az egyes személyek szolgálati viszonyának
időtartamát, jellegét, s ennek ismeretében a jogszabályoknak
megfelelő lakáslehetőségeket ajánlanak fel mindenkinek. Így például
egy házaspár akár másfélszobás lakásra is igényt tarthat,
természetesen nem a villákban.
Varga Mihály (Fidesz) a környezetvédelmi és a honvédelmi
minisztert kérdezte a kivonuló szovjet csapatok által okozott
környezetszennyezésről. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy
a távozó szovjet alakulatok nagymennyiségű üzemanyagot öntenek ki, s
a felszabaduló körletek tisztítására vállalkozó amerikai cég
felmérése szerint még ideggázokat és mérgező anyagokat is
hátrahagynak. Varga Mihály érdeklődött arról, a környezetvédelmi és
a honvédelmi kormányzat mit kíván tenni a katasztrófával fenyegető
helyzet felszámolására.
A kérdésre Tarján Lászlóné válaszolt. A környezetvédelmi
államtitkár rendkívül időszerűnek ítélte a kérdést, amely egyben
módot ad arra is, hogy a tárca kifejthesse álláspontját a lakosságot
oly élénken foglalkoztató kérdésről. (folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 17:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (12. rész)
|
Beszámolt arról, hogy a Veszprém térségében történt olajszennyezés
és a még fel nem derített környezeti károk felmérése nagy erőkkel
folyik. Ebben a tárca segítségére van a képviselő által is említett
amerikai cég, amely magas szintű technológiával rendelkezik. A cég
magyar specialisták kiképzésével gyorsítja meg a
környezetszennyezések mielőbbi felszámolását. A gyors beavatkozást
sürgeti Veszprém térségében, hogy a karszt alatti vízbázis
szennyeződését mindenképpen meg kell előzni. Az előzetes becslések
szerint a szennyeződés felszámolása mintegy 1 millió dollárt emészt
fel. Ezt az összeget az Egyesült Államok kongresszusa a magyar állam
rendelkezésére bocsátja környezetvédelmi támogatás címén. Folyik a
károk felmérése Kunmadaras térségében is. Az amerikai és a magyar
szakembereket ebbe a munkába is be kívánják vonni. A
környezetvédelmi tárca szakkemberei a Honvédelmi Minisztérium vegyi,
radiológiai alakulataival együttműködve folyamatosan veszik át
azokat a helyszíneket, ahonnan a szovjet csapatok már kivonultak. A
szükségessé váló vizsgálatokhoz 30-40 millió forintot igényeltek a
pénzügyi tárcától. Tarján Lászlóné hangoztatta azt is: a tárca
természetesnek tartja, hogy a pénzben kifejezett környezeti károkat
érvényesíteni kell a szovjet csapatkivonási tárgyalások során.
A honvédelmi miniszter megbízásából Tarján Lászlóné válaszolt a
múlt héten a kiskunsági nemzeti park környezetrombolása ügyében
elhangzott képviselői bejelentésre. A minisztérium jelentése
rámutat: a kiskunsági nemzeti park mintegy 31 ezer hektáros
területének csupán 10-11 százaléka van a tárca kezelésében; e
terület zömét a szovjet csapatok használják tüzérségi lőtér
céljaira. A vizsgálat megállapította, hogy az orgoványi lőtér
közvetlen közelében valóban találhatók tüzérségi lőszermaradványok,
s elásott lőszereket, robbantóeszközöket is felleltek. Többségük
oktató célokra alkalmas csupán, ám éles lőszerek is akadtak
közöttük. Ezek eltávolítása valóban sürgető feladat. A vizsgálódások
során viszont nem találtak vegyi fegyvereket, illetve harci
anyagokat. A honvédelmi tárca intézkedett arról, hogy a szovjet
objektumokat az átadás során tűzszerészeti, vegyi, illetve
radiológiai szempontból egyaránt átvizsgálják. Az elmúlt időszakban
17 helyőrségben, 44 objektumot vizsgáltak át. (folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 17:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szerkesztőségek figyelmébe
-----------------------------
|
A mai mtib2013 számon kiadott Az Országgyűlés rendkívüli
ülésszaka - Keddi ülésnap című hírünk a tudósítás 10. része, az
mtib2014 számon kiadott folytatás a tudósítás 11. része. (MTI)
1990. július 10., kedd 17:33
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (13. rész)
|
Az Országgyűlés több szakbizottságának előadója véleményt
mondott a kormány által beterjesztett csomagtervről folyó általános
vitában. Becker Pál, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság
titkára arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a bizottság
tagjainak többsége elfogadta a kormány javaslatait, bár igen nagy
vita volt az ülésen. Egyetértettek azzal, hogy elsősorban a
mezőgazdasági exporttámogatás csökkentésére, illetve áremelésekre
van szükség, viszont nem célszerű a védelmi kiadások további
lefaragása, mivel a hadsereg jelentős átállás előtt áll. Ugyancsak
veszélyes lenne a közbiztonságot szolgáló kiadásokat csökkenteni.
A bizottság másik előadója, Soós Károly Attila a kisebbség
véleményét tolmácsolta. Leginkább azt kifogásolta, hogy a kormány
előterjesztése előkészítetlen, az intézkedésekkel kapcsolatos
hatásvizsgálattal nem rendelkeznek. Hangsúlyozta: az elmúlt két év
során a korábbi parlament ilyen csomagot sohasem fogadott volna el.
Szűcs István, a gazdasági bizottság titkára elmondta: a
bizottság elfogadta az előterjesztést, de szükségesnek tartják a
tervezett áremelések precízebb indoklását, valamint azt, hogy a
villamosenergia-árak, valamint a szénárak kialakításánál fokozottabb
mértékben törekedjenek a kiegyenlítésre. Kis Gyula, a Szociális,
Családvédelmi és Egészségügyi Bizottság elnöke a bizottság nevében
szintén támogatásáról biztosítota a kormányt a beterjesztett
programmal kapcsolatban. Azt javasolta viszont, hogy az
alkoholár-emelésből származó bevétel egy részét a költségvetés
utalja át a Társadalombiztosítási Alap részére. Szorgalmazta azt is,
hogy az Alap által a múlt esztendőben a költségvetésnek nyújtott
mintegy 30 milliárd forint értékű kölcsönt a kormány szabadítsa fel.
Ebben az esetben ugyanis nem kellene magas kamatozású bankhitelt
igénybe venni az Alap hiányának finanszírozására. Végül pedig
szükségesnek ítélte, hogy a kormány hathatós intézkesésekkel
támogassa a társadalombiztosítás mintegy 15 milliárd forint értékű
kinnlévőségeinek minél gyorsabb behajtását.
A vitában szót kért Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi
államtitkár, aki Torgyán József felvetésére válaszolva elmondta: ha
rendelkezésre állnak a megfelelő adatok, kezdeményezik a
büntetőeljárást azok ellen, akik korábban visszaéltek hatalmukkal,
beosztásuknál fogva jelentős gazdasági előnyökre tettek szert.
Javasolta azt, hogy a Parlamentnek fel kellene újítani a korábbi
vagyonelszámoltató bizottság munkáját. Felhívta ugyanakkor a
figyelmet arra, hogy ezeket a vizsgálatokat teljes mértékben a
törvényesség jegyében kell lefolytatni. (folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (14. rész)
|
Kelemen András népjóléti minisztériumi államtitkár azért kért
szót, hogy vá laszoljon a Társadalombiztosítási Alappal kapcsolatos
felvetésekre. Elmondta, hogy míg tavaly az Alap jelentős többlettel
rendelkezett, az idén deficitessé vált. A hiányt a jelenlegi
jogszabályok szerint a költségvetésnek kell pótolnia. Hosszabb távon
- véleménye szerint - törekedni kell az Alap és a költségvetés
teljes szétválasztására. Ez azonban csak úgy képzelhető el, ha a
Társadalombiztosítási Alap saját vagyonával önállóan gazdálkodhat.
A vitában az ellenzéki képviselők többnyire elvetették a kormány
által beterjesztett programcsomagot, kifogásolva többek között, hogy
az állam teljes mértékben kivonul a kutatás, a műszaki fejlesztés
támogatásából. Felvetették azt is, hogy az állami tulajdon után
osztalék drasztikus, 18-ról 25 százalékra történő emelése a
gazdálkodók körében ellenérdekeltséget teremt. Az intézkedés a
nyereséges vállalatokat sújtja, ezeket a cégeket arra ösztönzi, hogy
minimalizálják jövedelmüket. Többen felvetették: már áprilisban,
május elején lehetett látni, a költségvetési deficit nagyobb lesz a
vártnál. A kormány miért várt ilyen sokáig a szükséges intézkedések
kidolgozásával? Több képviselő azt kifogásolta, hogy a tervezett
intézkedések a mezőgazdasági szövetkezetek ellehetetlenülését
eredményezik. Hangoztatták: elfogadhatatlan a szövetkezetek
gazdálkodását segítő támogatások ilyen mértékű lefaragása. Azt
állították: a kormány így kíván a Kisgazdapárt földprogramjának
megvalósításához kedvező körülményeket teremteni.
A kisgazdapárti képviselők közül többen visszautasították ezt az
állítást. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter - aki
képviselőként kért szót - azt hangoztatta: a támogatások nem
ösztönözték a gazdálkodókat a hatékonyabb munkára. Mivel az ország
nehéz helyzetben van, mindenkinek jobban kell takarékoskodni, a
szövetkezetekben is meg kell szüntetni a pazarlást. Összességében
pedig egyenlő feltételeket kívánnak biztosítani az egyéni
gazdálkodóknak és a tsz-eknek.
Több kormánypárti képviselő a vitában azzal érvelt, hogy a
mostani nagymértékű költségvetési hiányt a kormány örökölte, s
döntési lehetőségeit illetően kényszerpályára került. Volt, aki úgy
fogalmazott: a mostani kormánynak kell az előző vezetés
,,kártyaadósságát,, kifizetni.
A vitában törvénymódosító javaslat is elhangzott. Mécs Imre
(SZDSZ) azt indítványozta, hogy a családi pótlékot ne 100 forinttal
emeljék, hanem törekedjenek a szociális juttatás értékének
folyamatos megőrzésére. Véleménye szerint a családi pótlékot az
infláció arányában folyamatosan emelni kellene. (folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (15. rész)
|
Mivel Mécs Imre után más képviselő nem kívánt a beterjesztett
törvényjavaslatokhoz szövegmódosító indítványt tenni - ekkor már
csak ilyen jellegű felszólalásokra jutott idő -, ezért Józsa Fábián
(MDF) képviselő azt javasolta, hogy zárják le az általános vitát.
Javaslata hosszadalmas ügyrendi vitát váltott ki. Az ellenzéki
képviselők azzal vádolták a kormánypárti parlamenti tagokat, hogy
meg akarják akadályozni az ellenzéket álláspontjának részletes
kifejtésében. Ezzel szemben a kormánypártiak azt állították: az
ellenzék véget nem érő vitával csak az időt húzza, s megakadályozza,
hogy a kormány mihamarabb meghozhassa a szükséges döntéseket.
Végülis a T. Ház tagjai úgy határoztak, az általános vitát nem
zárják le, szerdán még szót kapnak a kedden írásban felszólalásukat
jelző képviselők, s ezt követően szavaznak a csomagtervben szereplő
törvényjavaslatok és az országgyűlési határozattervezet részletes
vitára bocsátásáról.
Szerdán délelőtt egyébként kilenc országgyűlési bizottság is
tárgyal, s a Parlament plenáris ülését délután 14 órakor folytatják
a képviselők. (MTI)
1990. július 10., kedd 19:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|