|
|
 |
|
 |
A világbajnoknak kedvezett a meleg - Vívó vb: Lyon
|
1990. július 10. kedd (MTI) - Nem kellett sokat várniuk a magyar
sportbarátoknak, közelebbről a vívás kedvelőinek az ünneplésre
Hétfőn este Lyonban, a felnőtt világbajnokság harmadik napján, a
kard egyéni döntőben Nébald György révén megszületett az első magyar
aranyérem. A Bp. Honvéd 34 éves sportolója 1985 után ismét a hátát
mutatta a földkerekség legjobb kardozóinak.
Pedig az előjelek nem voltak kedvezőek, ugyanis a verseny
színhelyére - a francia repülősök sztrájkja miatt - húszórás utazást
követően, jókora késéssel érkezett meg a magyar küldöttség második
csoportja. Köztük a kardozók is... Nekik a vasárnapi megérkezés után
szinte pihenni sem volt idejük, hiszen másnap kora reggel már pástra
is kellett lépniük.
Az immáron kétszeres egyéni és háromszoros csapatvilágbajnok,
olimpiai aranyérmes csapattag vívótól a győzelem másnapján kért
telefoninterjút az MTI munkatársa.
- Nem tudok mást mondani, nagyon örülök
Különösen azért, mert
igencsak megviselt bennünket az utazás, aludni sem volt
lehetőségünk. De hát voltunk mi már mostohább körülmények között, s
akkor is ,,túléltük,, - nyilatkozta Nébald György.
Milyen a hangulat a vb-n?
- Nem sok jót mondhatok a rendezésről. A csarnokban óriási a
hőség. Még ,,civil öltözékben,, is nehéz elviselni azt, nemhogy
vívóruhában
Utoljára a barcelonai vb-n éreztem magam ehhez hasonló
,,szaunában,,. Akkor a küldöttségek tiltakoztak is a körülmények
miatt, én pedig győztem. Úgy látszik, nekem kedvez a meleg...
Igazából nincs is vb-hangulata a versenynek. Olyan, mintha egy
hatalmas pályaudvaron lennénk, ahol a rengeteg pást helyettesíti a
sineket. Mindenki rohangál össze-vissza, a rendezők képtelenek
tartani a kezdési időket. De azért valahogy csak zajlik a verseny.
Melyik volt a legnehezebb asszója?
- Az utolsó, a Pogoszov elleni. Nemcsak azért, mert ettől
függött az aranyérem sorsa. Ez volt ugyanis az az összecsapás,
amikor mindkétszer az ellenfelem vezetett. Az előmérkőzések során ez
egyszer sem történt meg velem. Most nekem kellett 1:4-ről és 2:4-ről
fordítanom. Sikerült.
Pénteken már a csapatért kell küzdenie. A szöuli aranyérmes
gárdától mindenki azt várja, hogy feledteti a tavalyi vb-kisiklást,
az 1989-es negyedik helyet.
- Előzetesen nehéz bármit is mondani. A csapatunk képes
kiharcolni az aranyérmet, mint ahogyan az egyéniben is nyerhetett
volna közülünk bárki. De hát itt mindenki győzni akar. A pillanatnyi
forma dönt. (folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 11:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|